Orvosi Hetilap, 1925. november (69. évfolyam, 44-48. szám)

1925-11-01 / 44. szám

69. évfolyam 44. szám Budapest, 1925 november 1 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY ÉS SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkeszti és kiadja : a vallás- és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága: HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA KUBÍNYI PÁL GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR CSIKY JÓZSEF FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : BÍRÓ ISTVÁN. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK: Czirer László: Az epehólyagbetegségek bonctani vonat­kozásai a gyomor és duodenumhoz. (1053—1055. oldal.) Schäffler József: A jászkarajenői „Mira“-keserűvíz has­hajtó hatásáról és annak alkalmazási módjáról, a székszorulás különböző alakjainál. (1056—1061. oldal.) Raisz Rezső: Különösen gyenge koraszülöttek kezelése terhesek vérsavójával. (1061—1062. oldal.) Borsos László: A férfiemlő megbetegedéseiről. (1062— 1063. oldal.) Weidlinger Imre: Újabb eszköz a vérvétel egyszerűsí­tésére. (1064. oldal.) Takács László: A vérnyomásemelkedések gyógyszeres kezelése. (1064—1068. oldal.) Levél a Szerkesztőhöz. (1068—1069. oldal.) Lapszemle. Belorvosiani — Sebészet. — Urológia. — Szülészet- és nőgyógyászat. (1069—1073. oldal.) Könyvismertetés. (1073. oldal.) A Budapesti Kir. Orvosegyesület október 24-i ülése. (1073—1074. oldal.) A Budapesti Kir. Orvosegyesület gynaekológiai szak­osztályának október 23-i tudományos ülése. (1074— 1077. oldal.) Az Apponyi Poliklinika Orvosai Tudományos Társula­tának október 21-i ülése. (1077. oldal.) Közkórházi Orvostársulat okt. 21-i ülése. (1077—1078. o.) A szegedi Egyetembarátok Egyesülete orvosi szakosz­tályának október 10-i ülése. (1078—1079. oldal.) Szerkesztő válasza. (1079. oldal.) Vegyes hírek. (1079. oldal.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A budapesti kir. magy. Pázmány Péter Tudományegye­tem I. sz. sebészeti klinikájának közleménye (igazgató: Verebél­y Tibor dr. egy. ny. r. tanár). Az epehólyagbetegségek bonctani vonatkozásai a gyomor és duodenumhoz. Irta: Czirer László dr. egyet. tanársegéd. Az a közeli viszony, amely bonctani elhelyező­dé­­sük következtében az epehólyag és gyomorduodenum között fennáll, oka lehet annak, hogy egyiknek vagy másiknak megbetegedése a szomszédságra is ráterjedve, oly tüneteket idéz elő, amelyekről legpontosabb vizs­gálattal sem dönthető el, hogy melyik szerv megbete­gedését jelzik. Ismeretesek azok az esetek, amelyekben a kórelőzmény, sőt a klinikai vizsgálat alapján is, nem­csak, hogy egyiknek vagy másiknak megbetegedését ki nem zárhatjuk, hanem az egyik szerv megbetegedé­sét kórismézzük akkor, amikor a másik beteg. Előfor­dul pl., hogy pylorus körüli fekélyre, vagy ennek követ­kezményére, pylorusszűkü­letre gondolunk, pedig a ké­sőbbi műtét tanúbizonysága szerint az epehólyag vala­mely megbetegedésével állottunk szemben és megfor­dítva. Azok az esetek ezek, amelyekben a kórelőzmény adatai nem típusosak vagy nem megbízhatók, másrészt a található klinikai tünetek sem kifejezettek, bizony­talanok. Az alább következő négy eset kórrajzi kivonata példát szolgáltathat arra, hogy egyrészt a kórelőzmény adatai mily kevés támpontot nyújthatnak bizonyos esetekben, másrészt pedig, hogy néha a klinikai vizs­gálat sem derítheti fel kétséget kizáró pontossággal a betegség tulajdonképeni mibenlétét. Ezen esetekkel kapcsolatban egyszersmind összefoglalni igyekszünk azokat a vonatkozásokat, amelyek az epehólyag és gyomorduodenum betegségei között fennállhatnak. I. eset: Dr. F. J. 27 éves nőbeteg arról panaszko­dik, hogy 3—4 év óta evés után nyomást érez a gyomra táján, amely nyomásérzés néha­­4—1 évig is szünetelt. Nyolc hónapja fájdalmai hevesebbek lettek és gyakrab­ban jelentkeztek, amikor megvizsgáltatván magát, hyperaciditást és hypermotilitást állapítottak meg. Fűszermentes diaetára állapota javult. Három hét óta gyomrában teltségi és puff­adási­ érzése van, étkezés után néha hány, hányadéká­san régebbi ételmaradékok is voltak. Három hónap alatt 6 kilót fogyott. A kli­nikai vizsgálat szerint az erősen lesoványodott beteg­nél a tüdő és szív részéről kóros elváltozás nem mutat­ható ki. A has mindenütt könnyen benyomható, rend­ellenes ellenállás benne nem tapintható. Nyomási érzé­kenység szétterülve az egész gyomortájékon. A próba­­reggeli után kivett gyomorbennék jóval több a beadott­nál, előző napi emésztetlen ételrészeket is tartalmaz. Szabad sósav: 30; összes savak: 50. A Röntgen-átvilá­gítás erősen tágult gyomrot mutat, amelynek alsó határa három harántújjal haladja meg a köldököt. Műtét. (1922. május 30. Prof. Verebély.) Median laparotomia. A pylorus mögött a duodenumban kb. diónyi terimenagyobbodás tapintható. Az epehólyag a duodenumhoz van le­nő­ve. Az összenövések leválasztása után az epehólyag és duodenum között átfúródásos nyí­lás nyílik meg, s előtűnik a pylorus alatt fekvő diónyi epekő, amely részben az epehólyagba és a perforatiós nyílásba volt beékelve, részben pedig szabadon benyúlt a duodenum űrébe és azt majdnem teljesen átjárhatat­­lanná szűkítette. A követ eltávolítjuk a duodenumból s cholecystektomiát vég­zünk. Ezután a duodenum sebét hosszirányban, két rétegben bevarrjuk, ami után se­lyemfonállal pyloruskirekesztést végzünk. Szabványos gastroenteroanastomosis retrocolica postica után réte­ges hassal varrat. A beteg a műtét után hamarosan összeszedte magát; három hét múlva gyógyultan távo­zott és a mai napig is egészséges. II. eset: Cs. J.-né 58 éves nő, aki 1914-ben betege­dett meg. Ekkor igen erős májtáji fájdalmak lepték meg, amelyek oly hevesek voltak, hogy néha el is ájult. A fájdalmak azóta csak elvétve jelentkeztek és ezek is elviselhetők voltak. 1921 tavaszán az elsőhöz hasonló, csak valamivel enyhébb görcsös fájdalmai voltak és ugyanezen év őszén újból heves rohamon ment keresz­tül. Azóta fájdalmai mindig sűrűbben jelentkeztek; az utóbbi időben többször hányt, evés után igen heves fájdalmak és bűzös felböfögések kínozták.­­ A klinikai vizsgálatnál az egész májtájék deszkakemény tapin­­tatú, amit azonban nem izomvédekezés okoz, hanem a hasfalon á­t tapintható, elmosódott határú ter­me­nagyobbodás, amely lélegzésnél a rekesszel együtt mo­zog. A Röntgen-vizsgálat szerint mindkét rekesz moz­

Next