Orvosi Hetilap, 1928. június (72. évfolyam, 23-26. szám)

1928-06-03 / 23. szám

72. évfolyam 23. szám Budapest, 1928 junius 3 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY ÉS SZÉKELY ÁGOSTON Szerkeszti és kiadja : a vallás- és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága: HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA POÓR FERENC GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR CSIKY JÓZSEF FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ: FRITZ ERNŐ T­ ARTALOM: Scipiadea Elemér: A „sodiv“ kezelés eredményei gyermekágyi láz­nál. (637—642. oldal.) Kürti László és Györgyi Géza: Purin anyagcsere-vizsgálatok anacid betegeken. (642—645. oldal.) Incze Antal: Testalkat és fénytörés. (646—648. oldal.) Bókay Zoltán: Az alapanyagcsere meghatározása a gyermekkor­ban. (648—650. oldal.) Mayer Elek: A hólyagos üszög néhány érdekes esete. (650—652. oldal.) Konrád Jenő: Tutocainos lumbalanaesthesia. (652—653. oldal.) Csépai Károly és Weiss István: A parathormone hatása a vérsavó actualis reactiójára. (653—654. oldal.) Torday Árpád: A vészes vérszegénységről. (654—657. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (93—96. oldal.) Lapszemle: Belorvosiani — Sebészet.. — Urológia. — Elméleti tudományok köréből. (657—661. oldal.) Könyvismertetés. (661—662. oldal.) A Kir. Orvosegyesü­let május 26-i ülése. (662 —663. oldal.) A Közkórházi Orvostársulat május 28-i ülése. (663—665. oldal.) A Kir. Orvosegyesület elme- és idegkórtani szakosztályának május 18-i ülése. (665. oldal.) Honvédorvosok Tud. Egy. május 22-i ülése. (665­—666. oldal.) A Kir. Magy. Természettudományi Társ. Élet- és Kórtani szakosz­tályának május 8-i ülése. (666. oldal.) A Debreceni Orvosegyesület május 10-i és május 24-i ülése. (666—667. oldal.) Vegyes hírek. (667—668. oldal.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A­ pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem szülő- és nőbeteg klinikájának közleménye (igazgató: Scipiades Elemér dr. egyet. ny. r. tanár). A „sodiv“-kezelés eredményei gyermekágyi láznál. írta: Scipiades Elemér dr. Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy az az épít­mény, melyet a gyermekágyi láz baktériumos aetroló­­giájára emeltünk, nem bizonyult elég szilárdnak. Az egészséges terhel­és szülőnő hüvelyének bakteriológiai lelete alapján ugyanis nem tudjuk soha biztosan előre megmondani, megbetegszik-e vagy sem az egyén a gyermekágyban. A megbetegedett gyermek­ágyas váladékának lelete pedig nem nyújt biztos tám­pontot annak megmondására, milyen gyermekágyi betegség fog nála végeredményben kifejlődni, sem annak megjóslására, meggyógyul-e betegségéből a gyermekágyas, vagy abba belehal. Ha pedig a halál bekövetkezik — mint arra már Halban és Köhler is figyelmeztettek (Die path. Anatomie des Puerperae Prozesses und ihre Beziehungen zur Klinik u. Thera­pie. Wien u. Leipzig, W. Braumüller, 1911, 184­­1.). — a. sectio- lelet különösképen mindig egyforma, akár strepto-, akár staphylococcus, akár coli vagy más, tehát a legkülönbféle volt is az a csira, melyet a beteg gyerm­ekágyas váladékából kitenyésztettünk és a halált okozó betegség kórokozójaként ítéltünk. S ez a halál, vagy ellenkezőleg a gyógyulás, végeredményben min­den látható befolyása nélkül következik el annak, akár active, akár passive kíséreljük meg immunizálni a beteget, akár fém­sorokat, akár más gyógyszereket nyújtunk neki, a desinfeetio magna elvének érvényesí­tésére törekedve, akár pedig az aspecifikus immuno­­biológiai folyamatokat igyekszünk nála a protein, ille­tőleg a diaethás therapiának eszközeivel kiváltani. Nincs mód ma végül kezünkben arra se, amellyel úgy tudnék — baktériumok ellen ható gyógyszerekkel vagy vaccina­tókkal — a szervezetet előre praeparálni, hogy­annak eredményekép a gyermekágyi lázas betegségek ismert átlagos arányszámát meggyőző módon tudnák kevesbíteni. E mondottak igazát pedig —­ hogy csak magyar adatokra hivatkozzam — bizonyítják a Tauffer- és Bársony-klinikák morbiditási arányszámai, nem rosz­­szabb eredményekkel azon a klinikán (T : 1*7%), mely semmi gyógyszeres prophylaxist és therapiát nem űzött (Schmiedlechner: Über die Bebandi, des Kindbett­fiebers. 1909. Gynaekologia. Budapest. Bársony: A gyer­mekágyi lázról. Pesti Lloyd-társulat, 1912), s nem job­bakkal azon (B:3,7%), mely nemcsak a gyógyítást célzó, hanem a prophy taxist is szándékoló sublimat - injectiókat adott. Ugyancsak a mondottakra argumen­tum Bársonynak a haldoklók levonásával elért 11­ 4%-os gyer­m­ekágyi­ láz halálozása, prophylactikus és thera­­piás sublimati­njectiók, s Mansfeld O.-nak 11,8%-os halá­lozása, a minden lázas gyermekágyasnak adott argo­­chrom injectiók mellett (Mansfeld O.: A gyermekágyi láz kezeléséről. Orvosi Hetilap, 1918), továbbá az én anyagomnak, a Zita-kórházban 1920-ban tartott egyik előadásomban ismertetett, 12­ 8%-os gyermekágyi mor­talitása annak ellenére, hogy én pedig a fertőzés ellen ható gyógyszert, vagy másnemű antiba­kter­icid kezelést, gyer­meká­gyasaim­nál egyáltalán nem alkalmaztam, vagy legfeljebb itt-ott, a legsúlyosabb esetekben, próba­képen, vagy hogy éppen valami történni lássék. Tépelődve pedig ezeken s ismerve a gyermekágyi láz therápiájában ma uralkodó nihilizmust is, annak ellenére, hogy szinte nap-nap után látunk a nagy gya­korlatban, vagy az onnan hozzánk került esetekben, fiatal életeket tehetetlen kezeink között elveszni, szinte önkéntelenül merül fel bennünk a gondolat, helyesen cselekedett-e a tudomány akkor, mikor Semmelweisnek azon aetiológiás tételében, hogy: „a gyermekágyi láz oka a decomponált organikus anyag“ (Semmelweis.

Next