Orvosi Hetilap, 1929. december (73. évfolyam, 49-52. szám)
1929-12-07 / 49. szám
73. évfolyam 49. szám. Budapest, 1929 december 7 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY ÉS SZÉKELY ÁGOSTON Szerkeszti és kiadja : a vallási és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága: HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA POÓR FERENC GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR HÜTTL TIVADAR FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ: FRITZ ERNŐ TARTALOM: Kiss Ferenc: Davida Leó. (1209. oldal.) Poór Ferenc: Lymphogranulomatosis esete a bőr sajátságos elszarusodási zavarával. (1210—1211. oldal.) Sailer Károly: A harántremesefodor-sérvről. (Hernia mesocolica media.) (1211—1214. oldal.) Burger Károly: Az aminosavak és polypeptidek viselkedése egészséges és toxikus terheseknél. (1214—1216. oldal.) Pákozdy Károly: Terhességi polyneuritis terhességen kívüli háromszori recidivával. (1216—1218. oldal.) Szendey Ferenc: Agyvérzés anthraxfertőzés következtében. (1218— 1219. oldal.) Rejtő Kálmán: Az ekzema és a gyomorsavviszonyok közötti öszszefüggésről. (1219—1221. oldal.) lapszemle: Belorvosiani — Sebészet. — Szülészet és nőgyógyászat. —• Urológia. — Elméleti tudományok köréből. (1221— 1224. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (193—196. oldal.) Könyvismertetés. (1224—1225. oldal.) A Budapesti Királyi Orvosegyesület november 30-i ülése. (1225— 1226. oldal.) A Budapesti Kir. Orvosegyesület orr- és gégegyógyászati szakosztályának november 12-i ülése. (1226—1227. oldal.) A szegedi Egyetem Barátai Egyesület orvosi szakosztályának november 9-i ülése. (1227—1228. oldal.) Eserey-Pechány Albin: Alkattani szempontok a betegek műtéti előkészítésében és utókezelésében. (1228—1230. oldal.) Kenyeres Balázs: Boncolási lelet és orvosi titoktartás. (1230— 1231. oldal.) Gáli Géza: Megjegyzés „Az Erzsébet-sanatorium hátbéradója“ cikkhez. (1231—1232. oldal.) Vegyes hírek. (1232—III. borítékoldal.) DAVIDA LEÓ 1851-1929. Davida Leóval az előttünk levő orvosi nemzedék egyik jellegzetes, kimagasló alakja költözött el közülünk. Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte s kezdettől fogva nagy vonzódással fordította figyelmét az anatómia tanulmányozására. Egyetemi tanulmányai végeztével Lenhossék József intézetébe lépett s itt a nagy preparáló-mester mellett hamarosan feltűnt hasonló nagy tehetségével. Ezen időből származó készítményei ma is díszére válnak a budapesti I. sz. Anatómiai Intézet gyűjteményének. Ma is mintaszerűek azon borszeszes gerincvelői készítményei, melyeken a kettős csigolyaközti dúcokat felfedezte. Lenhossék József bizonyára felismerte, hogy Davida Leó méltó képviselője azon nagy technikai készségű anatómiai iskolának, melynek Hyrtl, Ludwig és ő maga is európai hírű mestere volt. 31 éves korában, 1882-ben nyerte el a kolozsvári anatómiai tanszéket, melyen 40 évig működött megszakítás nélkül. Ezen hosszú tanársága alatt egész nagy technikai készségét kifejtette. Bár igen kezdetleges viszonyok között, a Karolina-kórház néhány földszinti helyiségében volt intézete, mindjárt hozzákezdett az intézeti gyűjtemény kiépítéséhez, melyre 35 évi szakadatlan munkát fordított. A gazdag gyűjtemény csaknem valamennyi szép készítménye Davida Leó saját kezétől származott. Csontcsiszolatai (architectura) és befecskendezett érkészítményei külföldi congressusokon és kiállításokon is nagy elismerést szereztek nevének s azok egy része ma is megvan a kolozsvári intézetben. Hosszú, fáradságos befecskendezési kísérletek után állította elő a kettős gyűjtőerekre vonatkozó készítményeit, melyek alapján ezeket le is írta és bemutatta a budapesti nemzetközi orvoscongressuson. Davida Leónak vezető szerepe volt a kolozsvári központi egyetem és az ottani klinikai telep építési munkálataiban, melyet 1888-ban nyitott meg az anatómiai épület emelésével. Ebbéli alkotásai is messze túlélik őt. Előrehaladott kora dacára nagy odaadással látott hozzá intézete szegedi megindításához, melynek alapjait és kereteit mesteri kézzel rakta le s megindítás után adta át utódának. Mint tanár az igazság és méltóság megtestesülése volt, melyért úgy tanártársai mint assistensei és hallgatói nagy becsüléssel tekintettek reá. A zárkózottság és a magány embere volt s nem érdekelte más, mint a természet remekének, az embernek finom rejtélyes gépezete. Koporsóját a kolozsvári temetőben nemcsak az ottani magyar orvosi kar és alulírott mint a szegedi egyetem képviselője vette körül igaz részvéttel és hódolattal, hanem a román orvosok is letették koszorújukat képviselőik által s e sorok írójának kifejezték nagyrabecsülésüket és jó emlékezésüket az igazságos, jó és alkotó férfiú emléke előtt. Davida Leó Isten ajándéka volt nemcsak a kolozsvári egyetem, hanem az egész nemzet számára. Isten adjon még sok ilyen alkotó, positív embert hazánknak. Kiss Ferenc dr. (Szeged)