Orvosi Hetilap, 1930. március (74. évfolyam, 8-12. szám)
1930-03-08 / 9. szám
74. évfolyam 9. szám Budapest, 1930 március 8. ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR BÉLÁK SÁNDOR VÁMOSSY ZOLTÁN POÓR FERENC REUTER KAMILLÓ HÜTTL TIVADAR FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON TARTALOM: Fenyvessy Béla és Hubay Örs: Adatok a Pfeiffer-féle influenza-bacillus kórokozó szerepének ismeretéhez. (205— 208. oldal.) Szirmay Frigyes: A diphtheria halálozás okairól és megelőzéséről. (208—212. oldal.) Schmidt Albin: A számfeletti ér szerepe a hydronephrosis keletkezésénél. (212—215. oldal.) Zilzer László és Vermes Ella: Cerebro-vegetativ adipositas ritkább esete. (215—216. oldal.) Herzog Ferenc: A környéki keringés zavarairól. (216-221. old.) Köpi Oszvald: Új eszköz ismertetése a has csapolására. (221. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat Kérdései. (33—36. oldal.) Lapszemle: Belorvostan. — Sebészet. — Szülészet és nőgyógyászat. — Szemészet. — Urológia. (221—225. oldal.) Könyvismertetés. (225—226. oldal.) A Budapesti Kir. Orvosegyesület március 1.-i ülése. (226— 227. oldal.) A Magyar Orvosok Röntgenegyesületének január 26.-i ülése. (227—228. oldal.) A Közkórházi Orvostársulat és a Magyar Szemorvostársaság január 29.-i együttes ülése. (228. oldal és a boríték III. oldalán.) Vegyes Hírek. (A boríték III. oldalán.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem közegészségtani intézetének közleménye (igazgató: Fenyvessy Béla dr. egyetemi ny. r. tanár). Adatok a Pfeiffer-féle influenzabacillus kórokozó szerepének ismeretéhez, írták: Fenyvessy Béla dr. és Hubay Örs dr. Intézetünk évek óta foglalkozik az influenza aetológiájával és járványtanával. Tanulmányaink eredményeképen, amelyről több dolgozatban számoltunk be, az influenza aetiologiája tekintetében a Pfeiffer-féle állásponton állunk, vagyis a Pfeiffer-féle influenza-bacillust tartjuk e betegség kórokozójának. Járványtanát illetőleg pedig felfogásunk lényege az, hogy az influenza időnkénti pandemiás fellépése után nem szűnik meg egészen, hanem endemiává válik, amely szabályos időközökben kisebb vagy nagyobb arányú és súlyosságú utóhullámok alakjában fel-fellobban. Az endemiás influenza kórokozójának, úgy, mint a pandemiásnak, a Pfeiffer-féle bavillust tartjuk. Jelenleg is egy ilyen, a múlt évinél valószínűleg sokkal enyhébb influenza-hullám idejét éljük. Az esetek nagy részének enyhe jellege ellenére most is találkozunk és valószínűleg még találkozni fogunk súlyos, sőt halálos influenza-megbetegedésekkel. Ezért időszerűnek tartjuk, hogy ismét felhívjuk a figyelmet az influenza aetrológiájának kérdésére. Fentebb jelzett álláspontunkat ezúttal részben klinikai, részben kórbonctani anyagon végzett bacteriológiai vizsgálatainkkal kívánjuk támogatni. Evégből bemutatunk intézetünk terjedelmes vizsgálati anyagából néhány olyan esetet, amelyekben a kóros szervek, illetőleg kórtermékek bacteriológiai vizsgálata igen nagy mennyiségben mutatott ki Pfeiffer-féle influenza-bacillusokat és pedig színtenyészetben, minden más pathogén csíra nélkül. Ilyen esetek láttára nem lehet elzárkózni az elől, hogy az illető kórfolyamat okozójának a Pfeiffer-féle bacillust tartsuk. Az alábbiakban közölt esetek között vannak olyanok is, amelyekben túlnyomóan nagyszámú influenzabacillus mellett kisebb számban, vagy éppen csak elvétve genykeltő coccusokat is találtunk (pneumo-, strepto- és staphylococcusokat). Az influenza-bacillusok domináló száma miatt ezekben az esetekben is őket tartjuk az elsődleges kórokozóknak, a genykeltő coccusokat pedig secundareknek, amelyek számára az influenza-infectio a talajt előkészítette. Meg kell jegyeznünk, hogy eseteinket kórbonctani intézetünk, illetve klinikánk is már mint influenzásokat, illetve influenza-gyanúsokat jelezték, amikor a bacteriológiai vizsgálatra való anyagot nekünk átengedték. Kötelességünknek tartjuk e helyen is köszönetet mondani a kórbonctani anyag átengedéséért Entz Béla professor úrnak, a táblázatunkban foglalt klinikai adatokért pedig az illető klinikáknak és orvos uraknak, nevezetesen: a 8., 17., 20., 21., 22. és 29. sz. esetünkért a pécsi belklinikának (Ángyán professor), a 23. és 24. számúért a sebészeti (Neuber professor), a 14.-ért a szülészeti klinikának (Scipiades professor), az 1., 25. és 26. számúért Vertán E., a 27.-ért Fodor L. főorvos uraknak, a 18. számúért Albert L. dr. urnak s végül az összes többi esetekért (a 11. sz. esettől eltekintve) a gyermekklinikának (néhai Heim professor). A bacteriológiai vizsgálat módjára vonatkozólag a következőket kívánjuk megjegyezni. A vizsgálati anyag vétele a bacteriológiai dolgozásnak a külső szennyezés elkerülését célzó szabályai szerint történt. Különösen fontos volt ez a kórbonctani anyagon. Itt súlyt vetettünk arra, hogy a vizsgálandó szervből lehetőleg nagy darabot kapjunk; ezt felületén lepörköltük és steril eszközzel ejtett mély bemetszés után a szerv központi részéből vettük a vizsgálati anyagot. Ezt úgynevezett csokoládéagárból, vagyis forrón készült véres agárból öntött lemezre vittük, amely az influenza-bacillus számára optimális táptalaj, de a genykeltő coccusoknak is kedvező és előnye, hogy a pneumococcusok jelenlétét a telepek helyén fellépő sárga szín könnyen felismerhetővé teszi. A 24 órás lemezek átvizsgálásánál az influenza-bacillusokra és egyéb pathogen csirokra egyaránt ügyeltünk. Identifikálásuk szintenyészeteikkel történt. A mellékelt táblázatban időrendben soroljuk fel eseteinket, amelyeket 1926 decembertől napjainkig terjedő naplóinkból válogattunk ki. Az esetek dátumát, mint több más adat