Orvosi Hetilap, 1932. november (76. évfolyam, 44-47. szám)
1932-11-05 / 44. szám
1932. 44. sz. ORVOSI HETILAP Mint látjuk, a syphilis tüneteit feltüntető hullákon leggyakrabban az aortitis mutatható ki, utána az idegrendszernek a syphilise, majd a máj, a levegőutak és a vese syphilise. Nem találjuk e táblázatokban pl. a gyomor és bélcsatorna syphilises betegségeit, a belső secretiós szervek, az ízületek, az izomzat syphilisét, pedig klinikai jelentőségük ezeknek is igen nagy. E szervek syphilises megbetegedései azonban az ezen statistikákban szereplő szervekkel szemben összehasonlíthatatlanul ritkábbak és a statisztikában már csak azért sem szerepelhetnek, mert halált csak egészen kivételesen okoznak. Sőt éppen ezeknek a szerveknek a megbetegedése pl. a gyomor syphilisének kapcsán óhajtanék rátérni mindjárt arra is és hangsúlyozni akarnám, hogy kétségtelen ma már sokan nagyon is túlzásba mennek abban, hogy minden belorvosi esetben általánosítanak és kellő kritika nélkül a syphilisnek tulajdonítanak kóroki jelentőséget. Ha pl. egyes közleményekben azt olvassuk, hogy a kerek gyomorfekély 10%-a syphilises eredetű, ha olyan közleményt olvasunk, amelyben egy szerző 89 gyomorsyphilises esetről számol be, úgy nyilvánvalóan durva diagnostikai tévedésről lehet csak szó. Nem minden gyomorfekélyben szenvedőnek betegsége, akinek valamikor syphilise volt, vagy akinek vizsgálata pozitív Wassermann-reactiót ad, syphilises eredésű. Hiszen természetes dolog, hogy nagyvárosban a gyomorfekélyben szenvedőknek legalább is 10%-a csakúgy syphilises, mint a többi lakosságé. A vérvizsgálatnak pozitív volta önmagában soha nem bizonyítja azt, hogy adott esetben a kutatott betegség syphilises eredetű, éppúgy, mint ahogy a positív tuberkulinpróba nem bizonyítja a betegség tuberculosis eredetű voltát Mindig gondolnunk kell arra, hogy más aetiológiájú betegségről is lehet szó in individuo syphilitico. Magam vagyok az, ki e helyen a legkomolyabban hívom fel a figyelmet a belső szervek syphilises betegségeinek gyakoriságára és fontosságára, kötelességemnek tartom azonban mindjárt azt is, hogy hangsúlyozzam, miszerint indokolatlan túlzásoktól azért mindig józanul tartózkodnunk kell. i : Ha az itt látható statistikák képet is adnak arról, hogy syphilises tüneteket a boncolások hány százalékában lehet kimutatni és tanulságosak is, hogy a syphilises megbetegedés a különböző szervek közötthogy oszlik el, nem világosítanak fel arról, ami minket pedig elsősorban érdekel, hogy mennyire veszedelmesek e bajok és hogy a syphilis ez esetek közül hányban szerepel mint halálok. Már első pillanatra is nyilvánvaló, hogy nem minden hullában, mely syphilises tüneteket tüntetett fel, volt egyszersmind a syphilis a halál oka. És ezzel rátérek egy igen nagy fontosságú fejezet tárgyalására, a syphilis mortalitásának kérdésére. A hivatalos halálozási statistikák syphilis-rovata mindenütt a világon felette csekély számot tüntet fel, oly csekélységet, hogy első pillanatra látszik annak teljes irreális volta. Minden e kérdéssel foglalkozó szakember érezte, hogy a valóságban a syphilis mortalitása ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb. Mindenféle észlelést és számítást végeztek ezirányban, azonban csak megközelítő képet is meglehetős nehéz volt kapni. Azt hiszem legtovább jutott e kérdés tanulmányozásában a francia Leredde, akinek ezirányú gondos statistikai tanulmányát azután szinte világszerte elfogadták. Leredde számításai szerint a syphilis a hivatalos halálozási statistikai rovatai közül mint halálok a következő esetekben szerepel: a szervi szívbajok %-ában, illetve 2A-ében, az angina pectoris %-ében, májzsugorodás és idült vesebaj Vs-ében, aneurysma, aortitis és az érbajok i/1-ében, agyvérzés, kikutatható anamnesis néküli agylágyulás és nem tabeses gerincvelőbaj %-ában, enkephalitis, nem gümőkóros agyhártyagyulladás és epilepsia 1/iv-ében, nem tuberculosisos csontbaj, heveny vesegyulladás és meghatározhatatlan kórokú hirtelen halál 1/io-ében. Itt mutatom be Dorosnak azon Leredde számításai szerint összeállított statisztikáját, amely a mai Magyarország halálozásait, illetve az ilymódon kiszámított syphilises halálozásokat mutatja be. A mai Magyarországon 8.103.501 lakosból évente (több év középértéke) 169.245 a halálesetek száma. E számítás szerint Magyarországon az utolsó években syphilisben átlag 8000 ember halt meg évente, ezek közül az eseteknek a fele, tehát 4000 ember aprtitisben. Az összes halálozásból Magyarországon 4,7% esik a syphilisre. A nagyvárosi halálozási statistikákon végzett számítások alapján a syphilis okozta halálozás arányszáma ennél mindenütt nagyobb, így Leredde Párizsban az összhalálozás 7%-ára, Bayer Brüsselben 11%-ára Budapesten Doros 8—9%-ára teszi a syphilishalálozást. Nagy lakosságú államokban a syphilis-halálozás ilymódon óriási számokra rúg, így Franciaországban Leredde 80.000-re becsüli az évente syphilisben meghaltak számát, az Egyesült Államokban 60.000, ami annyit jelent, hogy a tuberculosis szempontjából aránylag jó mortalitású államokban a syphilis-halálozás nagyobb lehet, mint a tüdőtuberculosisé. Rendkívül érdekes e szempontból a következő táblázat, amelyet Haustein könyvéből vettem. Még egyszer felvetem a kérdést, hogy milyen betegségben hal meg tulajdonképen a syphilises ember? Mely syphilises elváltozás adja meg tulajdonképen a syphilis veszedelmességét? Voltaképen 2 betegség teszi ki a syphilises halálozás túlnyomó részét, az aortitis és a paralysis. Meghal a syphilises ember más syphilisben, más idegrendszeri syphilisben, malignus vesesklerosisban stb. is, de a legfontosabb syphilises halálok mégis csak az aortitis és a paralysis, elsősorban pedig az aortitis, amely mint a magyarországi halálozási statistikai tábla is jól demonstrálja, kb. annyi, más statistikákban még több, áldozatot követel, mint a többi összes syphilises betegségek, beleértve a paralysist is. Az aortitis syphilitica tehát a legfontosabb belorvosi syphilises betegség. Ez az a baj, amelynek elsősorban van szerepe abban, hogy a syphilist belorvosi betegségnek kell tartanunk, az a baj, amely legfőképen oka annak, hogy a syphilist a pusztító népbetegségek közé kell sorolnunk. Az aortitist 20 év előtt még alig ismertük, ma tudjuk róla, hogy egyike a legfontosabb belorvosi betegségnek, hogy az aorta aneurismájá m •«-6O .2O 1?o -2 ’5i ‚0 ›D V)o -JS ’‚ -O3 _oc -Q _cQ.‚. _Q CG ■o S Dfl s ‚ N N ‚.60J c›u COC0 3 co‚U C/IH 2 N CQ› QJ2 CJ ‡ ‰ 435 533 237 1035 9906 510 1621 1358 282 1984 1/5 1/5 1/5 1/3 1/3 1/10 1/10 1/10 46 204 3962 1074 540 236 28 199 sr Syphilis Qj « R 3 STuberkulosis Cn 0-*§ H Skumonia S? gr =f cr $Rák,daganatok Ka S. 5T.S influenza 3 IS. S- ^ diabetes ||[_ |f |Diphteria II Syphus j£- kanyaró 987