Orvosi Hetilap, 1933. november (77. évfolyam, 44-47. szám)
1933-11-04 / 44. szám
77. évfolyam, 44. szám, Budapest, 1933. november 4. ORVOSI HETILAP Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSEK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR HÜTTL TIVADAR VÁMOSSY ZOLTÁN POOR FERENC REUTER KAMILLO ORSÓS FERENC FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. TARTALOM: Sarbó Artur: Lues és elmezavar. (991—993. oldal.) Putkovszky János: Az ép és a kóros tüdőszövet fölött hallható ikronchophoniás hangtünetek keletkezéséről. (993— 997. oldal.) Ruzicska Gyula: Petefészek látszatát keltő vesetoksarkoma. (997—1000. oldal.) Czoniczer Gábor és Weber Stefánia: A fehérjebő étrend hatása mephrosisban. (1000—1003. oldal.) Schranz Dénes: Bonyolult szívfejlődési rendellenesség 9/1 éves fiún. (1003. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (173—176. oldal.) Lapszemle: Sebészet. — Szülészet. — Gyermekgyógyászat. — Urológia. — Gégészet. — Szemészet. — Fülgyógyászat. — Érzéstelenítés. (1003—1006. oldal.) Könyvismertetés. (1006—1007. oldal.) Egyesületek ülésjegyzőkönyvei. (1007—1010. oldal.) diósadi Elekes György: Nobel Alfréd és a nobeldijas orvosok. (1010—1012. oldal.) Nyelvművelés. (1012. és a borítólap Il. oldalán.) Vegyes hirek. (a borítólap III. és IV. oldalán.) Lies és elmezavar. (Klinikai előadás) Irta: Sarbó Artur dr. egyet. rk. tanár. A köztudatban a syphilissel kapcsolatban, csupán a terjedő hűdéses butaság él, mint a syphilis által létrehozott elmebántalom. Neves orvosok is ezt a nézetet vallják, így Wimmer, Bouman szerint lueses egyénen jelentkező elmezavarok, mint typusos, vagy mint atypusos esetei a paralysis, progressivának (p. p.) fogandók fel, más, magával a syphilissel összefüggő elmezavart nem ismernek el, pedig már Heubner genialis meglátással állította, hogy az agysyphilis bármelyik alakja phsychotikus zavarokat is hozhat létre és kiemelte, hogy azok különösen az agy véredényeinek megbetegedése kapcsán mutatkoznak. Súlyos hangulatváltozások, depressiók, kábultságok, öntudatzavarok, dühöngések stb. — mind kisérhetik az agysyphilist. Ma már oly kórbonctani adatok birtokában vagyunk, melyek lehetővé teszik az elkülönítést az elmeműködés zavarai közt, különösen pedig a terjedő hűdéses butaság kórképét meg tudjuk élesen különböztetni a többi, ugyancsak a spirochaeták által okozott elmekórformáktól. A megkülönböztetés a vérereknek a spirochaetákkal szembeni viselkedése alapján lehetséges. Ma már nem kétséges, hogy a p. p. is a spirochaeták okozta agysyphilis. A spirochaeták által befutott út azonban különböző, egyik esetben a véráram útján szóródnak szét és jutnak az agy véredényeibe és burkaiba, míg a másik esetben a nyirokutak útján terjednek és az agy (főleg az agyréteg) hajszáledényeinek perivascularis üregeit foglalják el. Az első módon jött létre a vascularis és az interstitialis agysyphilis, míg a második módon a parenchymás agysyphilisb a p. p. Kórszövettanilag a vascularis agysyphilisben a Heubner-féle, az ereket szűkítő panarteriitis van jelen, míg a parenchymás agysyphilisben a hajszáledények perivascularis üregeit töltik ki a spirochaeták és ugyanott megtaláljuk a szervezet védekezési reactióját a plasmasejtes beszűrődést. Az interstitialis agysyphilis eseteiben az ezeken kívül az agyburkok diffus (meningitis), vagy helyi spirochaeták által okozott elváltozások (gumma) szerepelnek. Klinikailag, eltekintve a gummás elváltozások által feltételezett topikus tünetektől, az agyműködés általános zavarait hozzák létre az említett kórszövettani elváltozások. Már említettük, hogy az egyszerű hangulatbeli eltérésektől, egész a tobzódásig menő elmezavarok kísérhetik az agysyphilist. Valószínűnek tartjuk, hogy a folyamat kiterjedtsége, intensitása rejlik a különbözőségek mögött és emellett szerepe van a constitutiónak is. A spirochaeták, mint említettük, a vascularis syphilisben a vérerek szűkítéséhez vezethetnek és ily módon táplálkozást hozhatnak létre, minek következménye lesz az agykéregműködés zavara, a másik lehetőség pedig abban áll, hogy a spirochaeták tömegének elpusztulása kapcsán toxinok szabadulnak fel és mérgezik meg az agykérget, minek következtében klinikailag öntudatzavarok, elmetévelygések, hallucinatiók stb. jöhetnek létre. A mérgező hatás mikénti elviselésében nyilvánul meg a constitutiós factor. Mint analógiára, utalunk arra, hogy vannak egyének, kik a bőséges alkoholfogyasztás dacára sem reagálnak agyi tünetekkel, legfeljebb hangulatváltozással, míg mások már kismennyiségű alkoholtól kábultak lesznek, sőt elmeműködésük is zavart szenved. E különbözőségek okát a szervezeti különböző adottságokban kell keresnünk, sajnos ez adottságok mibenlétéről sejtelmünk sincs. Ily szervezetben lévő adottsági különbözőségeket kell feltételeznünk a syphilis által mérgezetteken is és ez adja magyarázatát annak, hogy egyik esetben súlyos agykéregbeli működészavarokat látunk, míg másik esetben ezek teljesen hiányoznak. Illustrálja ezt a bemutatandó eset. 32 éves, iszákos apától származó asszony, iszákos férjétől is sokat szenvedett. Négy abortus és két koraszülés elárulják syphilises voltát. Tényleg erősen positív a vér Wassermann-reactiója, negatív a liquor. Rendkívül erős főfájások, szédülések gyötrik. Salvarsankúra alatt zavart lesz, desorientált, látomásai vannak, confabulál. Néhány nap múlva megnyugszik, de újra psychotikus lesz, de most már teljes szuper formájában. Bismuth-kúrára feltisztul és psychikailag rendbe jön. Ebben az esetben joggal tételezzük fel, hogy az apa iszákossága folytán gyengült idegrendszer, mely a férj durvasága által még jobban szenvedett a spirochaeták toxikus hatására reagált a psychotikus tünetekkel. A