Orvosi Hetilap, 1935. július (79. évfolyam, 27-30. szám)
1935-07-13 / 28. szám
786 ORVOSI HETILAP ajánlja. Az elektrocoagulatiótól nem várhatunk mindig végleges eredményt a residuum megszüntetésére, amely a beégetett részek zsugorodásával könnyen visszatérhet. Újabban a női incontinentiák gyógyítására használják ezt az eljárást, éppen azon elgondolással és célzattal, hogy a beégetett részek zsugorodásával szűkítsék a sphinctert. A belső szájadék merevsége rendkívül ritkán előforduló bántalom, melyről az ujjhegy tapintásával győződünk meg és ilyenkor az éles feltárás és a széles, mély resectio indokolt. Hencz L.: Inficlált vesében oxálsavas kő körül és szabadon képződött fibrin-baktériumfalú hólyagok. Az organikus kövek között a leggyakrabbak a fibrin-baktériumkövek. A baktériumkövek leginkább elhalt, néha élő baktériumból állanak, rendesen a vesében fordulnak elő, de már a hólyagban is leírtak ilyen köveket. Esetükben 33 éves nő évek óta pyelitisben szenved. Jobb vesetáji kolikalázak miatt kerül felvételre. Jobb vesében két borsónyi kő, sűrű genyes residuum. Az ismétlődő hidegrázások stb. miatt feltárják a jobb vesét. Hátsó pyelotomia: sűrű geny ürül és onnan és a vele tágan közlekedő alsó kehelyből 9 drb babnyi mogyorónyi bogyót távolított el, kettőben a röntgenen jelzett kő volt. Az alsó kehelynek megfelelően a pyarenchymában genyes beolvadás, ezen át dramálta a pyleumot. Decapsulatio után a felső póluson is láthatóvá váltak miliaris abscessusok. Két hét alatt gyógyult és bár nehéz testi munkát végez, panaszmentes; vizelete — dacára a vesemedencemosásoknak — nem tisztult. Az eltávolított kövek oxálsavas mészsókból, a bogyók fibrin- és baktériumhalmazból állottak. Az elhalt szövetrészletek táptalajul szolgáltak, a baktériumok azonban szintén elhaltak és ezt az elhalt masszát a pyelon peristaltikája gyúrhatta bogyókká. Incrustatio nem volt. Mező B.: Hatásos gyógyszerkeverékek a húgyutak gyulladásainak gyógykezelésére. Újabb és újabb vegyületeket gyártottak a húgyutak gyulladásos megbetegedéseinek kezelésére, de a hatás nem volt kielégítő. Az előadó új utakon az egymással cserebomlásba nem menő gyógyszerek keverésével igyekezett a hatást fokozni. A kálium-hypermanganatot a hydrarg. cyanatummal, az előbbit bórsavval és kénsavval keverte. Ezeknek baktériumölő hatása az összes eddig alkalmazott szerek hatását messze felülmúlta. Amíg az 1:1000-es arg. nitr. és a 2%-os targesin a baktériumokat 10 perc alatt öri el, addig az 1%-os arg. prot. oldat pedig két óra alatt sem pusztítja el. Az 1:10.000 sublimat és az 1:3000 hydrarg. cyan. a baktériumokat két óra alatt sem öli meg, az 1:10.000 kal. hypermang. a baktériumokat 60 p alatt elöli, a 3%-os bórvíz pedig a baktériumoknak csak fejlődését gátolja, de nem öli meg őket. Ezzel szemben az 1:10.000 kálium hypermangan. és a 3% bórvíz a baktériumokat öt perc alatt, az 1:5000 hypermanganatot tartalmazó 3% bórvíz pedig már 20—22 másodperc alatt elpusztítja. Hasonló jó a kénsavas hypermanganat, míg a hydrarg. cyanat. hypermanganat már kevésbbé válik be (Varga dr., Bélák prof. kórtani és bakteriológiai intézetében). A kálium hypermanganat és bórsav keverék hatásfokozódása kb. tizenötszörös. A hatásfokozódás nem katalizilálás, de az ionelmélet és a lipotropia fokozódása sem magyarázza. Bodon Gy.: A káliumpermanganat és bórsav, illetve kénsavkeveréknek in vitro tapasztalt jó baktericid tulajdonsága azon az egyszerű tényen alapszik, hogy a káliumpermanganat savanyú közegben, szerves anyagok jelenlétében könynyen ad le oxygent és ezáltal fejti ki baktericid hatását. A physiologiás konyhasóoldatban suspendált baktériumokkal végzett kísérletek nem azonosíthatók a therápiásan alkalmazott desinficiensek hatásával, mert a szervezetben a baktériumok más szerves anyagokkal együtt képezik a desinficiens támadó pontját. Sokkal megközelítőbb értékeket lehetne kapni, ha in vitro kísérletek valamely szerves anyag jelenlétében történnének. Radó B.: Néhány hét óta az ú. n. katadyn eljárással aktivált vizet használja hólyag- s vesemedenceöblítésekre, a vízből 50 ccm-t visszahagy a hólyagban. Tapasztalatai eddig jók, pl. 300 ccm-es residuum mellett (a beteg az állandó kathétert nem tűrte) a bűzös, zavaros vizelet teljesen feltisztult stb. Különös előnye az absolut ingermentesség. Az eljárás elve, hogy nehéz fém jelenlétében a víz antiseptikus tulajdonságokat nyer. A vizet ezüst elektródok mellett áramoltatja át. A katadlyn eljárás az ivóvízsterilizálásnál és a tápszerconserválás terén már eddig is nagy tért nyert. Mező B.: Bodon aggodalmait eloszlathatja. Hangsúlyozta, hogy a kálium hypermanganat-bórvizes mosásokat addig Megjegyzések Bodon György dr. „A húgyutak banális fertőzéseinek bakteriológiája és belső kezelése“ című cikkéhez. Az urológiai klinika különkiadványában fenti cím alatt megjelent közleményre vonatkozó észrevételeim röviden összefoglalva a következők: 1. Köztudomású, — mondja Bodon dr. — hogy a baktérium-anyagcseretermékek felszaporodása a baktériumra nem kedvező, ha ezeket az anyagokat közömbösítjük, ezáltal a baktériumnak kedvezőbbé tesszük a »milient« (vagyis a betegnek ártunk). Ez az érvelés csak elzárt térben pl. kémcsőben szaporodó baktériumokra vonatkozhatik — esetleg, de még ilyenkor is elsősorban a táptalaj kimerülése okozza a baktériumok pusztulását. Semmi körülmények között sem lehet azonban ugyanezt a szervezetben és különösen nem az uropoetikus rendszerben élő baktériumokra vonatkoztatni, melyek ott nemcsak szabadon fejlődnek, de anyagcseretermékeikkel együtt onnan bőven ki is ürülnek. Ilyenkor az anyagcseretermékek a szervezetnek ártanak és nem a baktériumoknak. Ha ez nem volna így, akkor a kezelésben is arra kellene törekednünk, hogy mennél több anyagcseretermék pl. toxin szaporodjék fel a szervezetben, mert hiszen ez — Bodon szerint — a baktériumoknak árt és a szervezetnek használ. Álláspontom Bodon dr. érvelésével szemben az, hogy minden olyan eljárás, mely a szervezet ártalma nélkül a fertőző anyagot vagy annak anyagcseretermékeit kiküszöböli, kiüríti, elpusztítja vagy közömbösíti, semmiféle elmélet alapján sem, esketik kifogás alá. 2. Az alkalitherápiát soha nem tekintettem választott eljárásnak a colifertőzés leküzdésére. Legfeljebb mint segítő eljárás jöhet szóba és könnyen igazuk lehet azoknak, akik a várható eredményt bizonytalannak tartják. Idevonatkozó vizsgálataim nem egy therápiás eljárás kipróbálását célozták, hanem kizárólag annak eldöntésére szorítkoztak, hogy vegyhatásváltoztatás hogyan befolyásolja a vizelet baktériumtartalmát. Voltak esetek, midőn ez gyengébben vagy erősebben csökkent, de voltak olyanok is, midőn a baktériumtartalom nem változott vagy éppen emelkedett. Bárminő volt is azonban az eredmény, az abból levont következtetéseket mindig saját vizsgálataimmal erősítettem meg. 3. A vizelet bakteriológiai vizsgálatakor nyert mono- és polyinfectiókról az a tapasztalatom, hogy ha a vizsgálatot kezeletlen, friss cystitis vagy pyelocystitis esetében végezzük el, akkor túlnyomórészben monoinfectiót találunk; ha viszont ez többszörösen vizsgált, catheterezett betegen vagy hónapok, évek óta catheterén élő prostatás betegen vagy hónapok, évek óta catheterrel élő prostatás infectio lesz. A bakteriológiai vizsgálat eredménye tehát mono- és polyinfectio szempontjából elsősorban attól függ, hogy milyen beteganyag áll a vizsgáló rendelkezésére. 4.Sas colifertőzésben 5.2—6.5 PH-t, staphylococcus esetén 7.6—7.8 PH értéket kapott.« Erre az az észrevételem, hogy a vizelet aktualis reactiójára vonatkozó megállapítások nem tőlem, hanem Szeld dr.-tól származnak. 5. A pyridin származékok közül az egyidőben igen elterjedt neotropin nevű készítményre vonatkozólag az a megjegyzésem volna, hogy számos esetben végeztem bakteriológiai vizsgálatot neotropintól intenziven barnavörösre festődött frissen felfogott vizeletben és az minden 1935. 28. sz. folytatja, míg a mosófolyadék már tisztán jön vissza s így a fehérjeoldatban kell kifejtenie hatását. Kitűnő gyakorlati eredményei is emellett szólanak.