Orvosi Hetilap, 1935. december (79. évfolyam, 49-52. szám)
1935-12-21 / 51. szám
1935. 51. sz. ORVOSI HETILAP rend összefogását jelenti és azt, hogy a felmerülő kérdéseket, amelyeket nekik elsősorban maguk között kell tisztázniok, tisztázzák és a kormánynál egységesen fellépve mindenféle vonatkozásban érvényesítsék azt a felfogást, amely a magyar közegészség és az orvosi rend érdekében szükséges. Itt van a telítettség kérdése. Különféle oldalról történt ennek megvilágítása. Kilencezer körül van a magyar orvosok létszáma. Telítettséget jelent-e ma ez a szám? Nem jelentene ez ma telítettséget akkor, ha ennek a kilencezer orvosnak az elosztása arányos és az ország lakossága szükségleteinek megfelelő lenne. Egészségtelen álapotot jelent azonban a jelenlegi helyzet, amikor túl van dimenzionálva az orvosi kar Budapesten és el van maradva ebből a szempontból a vidék. Ezen segíteni kell. Majd ha az orvosi kamarai javaslat törvénnyé vált és az orvosi rend ezeket a kérdéseket a maga részéről is megbeszélte és tisztázta velem és mindazokkal, akik erre hivatva vannak, érintkezésbe lép, akkor majd reátérünk ezeknek a kérdéseknek a megoldására. Ezek ugyanis nem oldhatók meg most és nem is tartoznak ennek a törvényjavaslattatnak a keretébe. Évente négyszáz körül van az orvosi rend szaporodása. Én azonban talán — mondjuk — kellemetlen helyzetben vagyok, amikor a »kétszer kettő négy« elvi álláspontján kell, hogy álljak közérdekből. Én nem nézhetem azt, hogy kinek mi tetszik, nekem közérdekből azt az álláspontot kell képviselnem, amely az igazságot jelenti. Ennek következtében megállapítom, hogy ez a telítettség ma még nem veszedelmes, de rövid néhány éven belül az orvosi rend számára épúgy, mint a közérdek számára veszedelmessé fog válni, mert Magyarország még kitűnően berendezett egészségüggyel sem fogja megbírni néhány esztendő múlva az orvosok számának évenként 400-as szaporodását. Szembe kell nézni ezzel a problémával. Nem vagyok hivatva minden vonatkozásban ezt a kérdést elintézni, sem erről nyilatkozatot tenni, de magánvéleményemet el akarom mondani erről a kérdésről. Nekem az a véleményem, hogy az orvosképzés szempontjából a ma fennálló négy egyetem sok s ha teljesen tőlem függne ennek a kérdésnek az elintézése, én az egyik egyetemet az orvosi továbbképzés céljaira fognám be, amire abszolúte szükség van. Az orvosi továbképzés — nem kell bizonyítanom — igen fontos probléma, különösen a tudomány mai rohamos haladása mellett. Az igazán olcsó és szerény eszközökkel véghezvitt orvosi továbbképzés, amely még így is évente kb. ezer orvosnak bizonyos fokú előrevitelét jelenti a továbbképzésben, kifejlesztendő terület lenne és erre az orvosi továbbképzésre szükség van egy életen át esetleg nem is egyszer, hanem kétszer is. Hiszen, ha egy fiatal orvos az életbe belép és öt—hat év múlva átesett egy továbbképző tanfolyamon, ez még nem jelenti azt, hogy a következő tizenöt év elteltével már nem szorul reá. Azorvosi továbbképző bizottság, amely immár hatvan éve áll fenn és működik e téren, igen szép és megnyugtató munkát végez ama nehéz viszonyok között, amelyek ma fennállanak. VEGYES HÍREK E heti számunkhoz ingyenes mellékletül adtuk az Orvosi Nagyhét jegyzőkönyvét, melynek első 3 Mi ívét még 18. számunkhoz mellékeltük május 4-én. Személyi hír: Miskolczy Dezső dr. egyetemi ny. r. tanárt, a szegedi egyetem ideg- és elmeklinika igazgatóját a »Société de Neurologie de Paris« külföldi levelező tagjává választotta. A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat az új év küszöbén gazdag és változatos programmal lép a magyar orvosi közönség elé. Kiadja a Közegészségtan tankönyvét négy kötetben, melyből az első kötet, amely a bakteriológiát, az immunitástant és parazitológiát tartalmazza, már megjelent és Johan államtitkár Közegészségtani Intézetéből Lovrekovich, Lőrincz és Tomcsik írták. A második kötet a Járványtan lesz, Fenyvessy szerkesztésével. A harmadik kötet az Általános Közegészségtant, a negyedik a Társadalomegészségtant tárgyalja; szerzőik Johan, Bélák, Fenyvessy és Darányi lesznek. További értékes kiadvány Nékám: Bőrgyógyászati Atlasza kb. 400—600 oldalnyi terjedelemben, mely külföldi leghíresebb dermatológusok közreműködésével készül. Minthogy e munkák csak korlátolt számban készülnek, szükséges, hogy az előfizetők már most belépjenek a Társulatba.Az 1935. évi kiadványok a következők voltak: Boros: Haematologia, Hajós: A belső sekretiás megbetegedések (már megjelentek), Kovács F.: Szülészeti műtéttan és Törős. Fejlődéstan (sajtó alatt). A Közegészségtan és Nékám Bőrgyógyászati Atlaszán kívül az 1936. év kiadványai a következő munkák közül kerülnek ki: Krepuska: Fülgyógyászat; Haynal: A szív és érrendszer megbetegedései; Szűcs: Szövettani technika; Szabó: Fogászat; Szabó Z.: örökléstan; Frigyesi: Nőgyógyászat; Hainiss: Csecsemőgyógyászati diagnostika; Szumovsky krakói tanár Orvostörténelme Herczeg Árpád fordításában; Herepei Csákány és munkatársai a gümőkóros megbetegedések a tüdőgümőkór kivételével, amelyet Ángyán ír meg a légzőszervek megbetegedései keretében. Engel R.: Fertőző betegségek. A belépés egyetlen módja a belépési nyilatkozat és az előfizetési díj beküldése Pajor Ferenc pénztárosnak (VIII. Vas u. 17. sz., postatakarékpénztári csekszámlaszám 8883.). Előfizetési díj évenként 360 porta- és bekötési díjjal együtt. Romániában elő lehet fizetni Lepage Polyglott könyvkereskedésben (Cluj), Jugoszláviában Duchon János főorvos (Sombor), Csehszlovákiában Steiner Zs. könyvkereskedésében Bratiszlava, Ventruska ulica 2., magyarországi főbizományos: Eggenberger, Kossuth L. u. 2. sz. Országh Oszkár dr., igazgató-főorvost az Erzsébet Királyné Szanatóriumban eltöltött negyedszázados munkássága alkalmából melegen ünnepelték. Házi ünnepély keretében, melyen a Szanatórium-Egyesület vezetőségének számos tagja is megjelent, az intézet orvosai, tisztviselői, alkalmazottai és betegei üdvözölték a jubilánst és méltatták érdemeit. Az ünnepeltnek munkatársai az Orvosképzés különfüzetében megjelent tudományos munkájukkal szereztek maradandó emléket s avatták egyúttal a munka ünnepévé az alkalmat. A jubileumot jól sikerült társasvacsora fejezte be. A lepra elterjedése Norvégiában. Norvégia azon kevés európai államhoz tartozik, ahol a múlt század végén még nagy lepra járványok voltak. 1856-ban 1,5 millió lakosszám mellett 2856 leprabeteg volt, azaz 10.000 lakosra 19 megbetegedés esett. Ezek közül csak 8% volt zárt intézetbe elhelyezve, míg a betegek 92%-a saját lakásában élt. Ezen időtől kezdődik a lepra rendszeres leküzdésére irányuló mozgalom, mely arra irányult, hogy a betegeket elkülönített helyeken helyezzék el. A küzdelem 20 év alatt arra vezetett, hogy a megbetegedések száma egyharmaddal csökkent. A további évek alatt a leprabetegek száma tovább csökkent és közülük mind többen kerültek megfelelő intézetekbe. 1890-ben a megbetegedések száma leesett az 1000 alá (960) és a lakossághoz viszonyított szám 10.000 lakosra számítva 4,8 volt. Évtizedről évtizedre csökkent ezután a leprások száma és 1930-ban már csak 69 megbetegedés fordult elő, a betegek közül 45 zárt intézetben volt elhelyezve. 1932. év végéig a leprabetegek szám 57-re csökkent, 1932-ben új megbetegedést nem jelentettek. Abesszíniában a benszülöttek között grippe-járvány tört ki. Ez a megbetegedés itt mindezideig ismeretlen volt. Az Északamerikai Egyesült Államokba évenként kb. 350.000 kg ópiumot visznek be. Ebből 5000 kg-t engedéllyel, a többit becsempészik. A csempészek óriási összegeket keresnek. Los Angelesben és másutt az ópiumról és morphiumról való leszoktatáshoz nagy gyógyintézeteket állítottak fel, melyben sokszáz szenvedélyes ópiumszívót ingyen gyógykezelnek. A gangszerek mindent megtesznek, hogy megakadályozzák áldozataiknak, az ópiumpipázóknak ezen gyógyintézetekbe juttatását. Felhívás: Felkérem a szülész és sebész kartárs urakat, hogy a műtéti úton lelt friss embryókat lehetőleg formalinban (1 rész kereskedelmi formalin, 6 rész vízzel hígítva), vagy 60%-os alkoholban fixálva legyenek szívesek címemre elküldeni. (Értesítés esetén elküldök érte.) Minden egyes embryóval értékes segítséget nyújtanak a hazai embryológiai 1349