Orvosi Hetilap, 1936. április (80. évfolyam, 14-17. szám)
1936-04-04 / 14. szám
80. évfolyam, 14. szám Budapest, 1936. április 4 ORVOSI HETILAP Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR HÜTTL TIVADAR VÁMOSSY ZOLTÁN POÓR FERENC REUTER KAMILLÓ ORSÓS FERENC FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták : ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY. SZÉKELY ÁGOSTON TARTALOM: Kazyha András, Spiera Mária és Kalapos Imre: A dystrophia muscularis progressiva glykokoll-kezelése. (307—310. o.) Ruzicska Gyula: A chorior.epithelioma és a mola hydatidosa a mennyileges hormonmeghatározás szempontjából. (310—314. oldal.) Fiessinger Noér és Gajdos Alfréd: A májlipase pathologiai jelentősége és gyógyszeres alkalmazása. (314—317. o.) Szabó Károly: Az átfúródásos hashártyagyulladás kezelésében szerzett tapasztalataim. (317—319. oldal.) Hajós Sándor: Lelki ártalom szerepe szervi, agyi megbetegedések kórelőzményében. (319—321. oldal.) Klacsmár Sándor: A cormotyl therapiás alkalmazása. (321— 322. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (53—56. oldal.) Lapszemle: Belorvosiani — Sebészet. — Szülészet. — Szemészet. — Urológia.— Bőrgyógyászat. (322—324. oldal.) Könyvismertetés: (324—325. oldal.) Egyesületek ülésjegyzőkönyvei: (325—327. oldal.) Magyary-Kossa Gyula: Leiter Jakab. (327—328. oldal.) Vegyes hírek: (328—329. oldal és a borítólap III. és IV. o.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A Pázmány Péter Tud.Egyetem III. belklinikájának közleménye (igazgató: báró Korányi Sándor ny. r. tanár.) A dystrophia muscularis progressiva glykokoll-kezelése. írták: Razgha András dr., Spiera Márta és Kalapos Imre dr. A glykokoll alkalmazása a myopathiák orvoslásában laboratóriumi kutatásoknak köszönhető, amelyek az izmok kreatinanyagcseréjének felderítésére irányultak és elméleti alapokból kiindulva a gyakorlati orvostudomány gazdagodására vezettek. A szervezet kreatinállományának 98%-át az izmok tartalmazzák kreatinphosphorsav (phosphagen) alakjában, amely izomösszehúzódáskor kreatinra és phosphorsavra hasad (energiatermelő folyamat), utána azonban egészében resynthetizálódik. Egészséges felnőtt vizeletével rendes körülmények között nem űrit kreatint, csak kreatinint, ezt pedig állandó, kb. napi 1,5 gr-os, mennyiségben, csak az izomállomány tömegétől függően, izomműködéstől, táplálkozástól függetlenül. Ezért a kreatininuriat az izmok nyugalmi anyagcseréjével vélik kapcsolatosnak, de keletkezésének mechanismusa felderítetlen. Az ép izomállomány megfagyásával a kreatininkiválasztás is csökken és az izombetegség természetétől és kiterjedésétől függően kisebb-nagyobb menynyiségű kreatin foglalja el helyét. A kreatiniria már ingadozásoknak van alávetve, így elsősorban a táplálék fehérjetartalma befolyásolja. Brand és munkatársai mutatták ki, hogy a kiürítés fehérjebevitelre történő fokozódása elsősorban a fehérje aminoecetsav- (glykokoll) alkatrészével arányos. Glykokoll a dystrophia muscularis progressivában (d. m. p.) szenvedő beteg kreatinuriáját fokozza,*) a szervezet mindenek szerint kreatint képez segítségével. A viszonyok pontosabb ellenőrzésére Thomas, Milhorat és Techner hosszú időn át adagoltak izomdystrophiás betegeiknek glykokollt és ekkor azt az igen fontos fölfedezést tették, hogy betegeik állapotában lényeges javulás következett be. E javulás nemcsak klinikailag, az izmok működésében és térfogatgyarapodásában jelentkezett, hanem egyúttal a kórosan megváltozott kreatin-kreatinin anyagcsere is közeledett a rendeshez. Ez egyrészt a kreatinuria csökkenésében fejeződött ki (átmeneti jelentékeny fokozódás után), másrészt a kreatiintolerantia növekedésében, amennyiben a betegek kreatinterheléskor a bevitt kreatinnak csak kisebb részét választották ki a vizeletben, mint azelőtt, vagyis a szervezet kezdte visszanyerni azt a képességét, hogy kívülről bevitt kreatint anyagforgalmában felhasználjon. A klinikai és anyagcsereállapot együttes változása arra indította a szerzőket, hogy a kettő között szoros pathogenetikai öszszefüggést tételezzenek fel. Eszerint a d.m. p.-t anyagcserebetegségnek kellene tekintenünk, amelynek következtében tökéletlenné válik az izomműködés és elpusztul maga az izomállomány is. Endokrin és vegetatív idegrendszeri zavarok, amennyiben kimutathatók, csak mellékes jelentőségű kifejezői a dysplastikus alkatnak. Hogy jogosult-e, ilyen messzemenő következtetés, amikor a betegség központjába helyezett kreatin-kreatinin anyagcsere physiologiájáról még annyira hiányosak az ismereteink, az egyelőre legalább is kétséges. A glykokollal elért gyógyító eredmények azonban mindettől függetlenül annál értékesebbek, mivel mindezideig nem volt eredményes gyógyeljárásunk a d. m. p. tartós befolyásolására. A d. m. p.-ban glykokollal elért első gyógyeredmények közlése óta számosan alkalmazták a szert és a szerzők többsége hatásosnak is találta. Mi 1933. óta hét d. m. p.-ban szenvedő fekvő betegünket részesítettük glykokollkezelésben. Nemcsak klinikailag ellenőriztük betegeinket a kezelés folyamán, hanem kreatin-kreatininkiürítésüket is rendszeresen meghatároztuk. A táblázatban látható ingadozások a kreatinkiválasztás több naptól számított átlagértékeiben nem magyarázhatók meg teljesen a testi munka (mozgás) és étrend esetleges időszakos eltéréseivel. A vizsgálatok alatt betegeink hústalan étrenden voltak és így az alimentáris befolyás legjelentősebb tényezőjét kiküszöböltük. A kreatin-meghatározás (Fom-eljárás) azonban maga sem mentes hibaforrásoktól, egyrészt mert colorimetriás eljárás és értékei nagy mértékben függenek a standard oldat töménységének helyes megválasztásától, másrészt, mert a meghatározás alapjául szolgáló Jaffé-reactiót aetherrel kirázható „pseudokreatin” anyagok is adják (Linneweh F. és Linneweh W.), amelyek részben műtermékként keletkeznek és a meghatározásokban alkalmazott eljárásokkal a kreatintól el nem különíthetők. Betegeinknek az általánosan bevált módon napi 3X5 g-os per os adagolással adtuk a glykokollt. A legrövidebb kezelés tartama 5 hét volt, de van betegünk, aki csaknem 2 éve szedi a glykokollt. Igazi, gyakorlati jelentőségű javulást csak egy esetben láttunk, a legtöbbször csak mér *) Egyéb myopathiákiban és más természetű kreatinuriák esetén is észlelhetünk hasonló viselkedést.