Orvosi Hetilap, 1936. augusztus (80. évfolyam, 31-35. szám)
1936-08-02 / 31. szám
80. évfolyam, 31. szám. Budapest, 1936. augusztus 1. ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták : HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR HÜTTL TIVADAR VÁMOSSY ZOLTÁN VIDAKOVITS KAMILLÓ REUTER KAMILLÓ JENEY ENDRE FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ: FRITZ ERNŐ ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: TARTALOM: Schmidt Albin: A hermaphroditismus műtéti kezelése. (719 —722. oldal.). Lőrincz F., Szappanos Gy. és Makara Gy.: Milyen legyek látogatják a human faecest Magyarországon? (723—727. oldal.). Razgha András és Váli László: Értágítók hatékonysága. (727 —729. oldal.). Gondos Miklós: A járványos agyhártyagyulladás intracisternás protein kezelése. (729—731. oldal.). Palcsó Bálint: A contact fertőzés jelentősége a typhus terjesztésében. (731—733. oldal.). Bud György: Amputatio uteri praecaesarea (733. oldal.) Kálnoki Kiss Jenő: A Bud-féle intravénás eljárás újabb technikai fogásai. (734—735. oldal.). Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései (131—134. oldal.). Lapszemle: Belorvosiani —■ Szemészet. — Gyermekgyógyászat. — Bőrgyógyászat. — Urológia. (735—738. oldal.). Könyvismertetés: (738. oldal.). Egyesületek ülésjegyzőkönyvei. (739—740. oldal.). Vámossy Zoltán: Budapest fürdőpolitikája. (741—742. oldal és a borítólap ül. oldalán.). Vegyes hírek: (a borítólap IV. oldalán.). EREDETI KÖZLEMÉNYEK A Pázmány Péter Tud.Egyetem I. sebészeti klinikájának közleménye (igazgató: Verebély Tibor ny. r. tanár). A hermaphroditismus műtéti kezelése.* Irta: Schmidt Altin dr. egyetemi magántanár. A napilapokban évek óta jelenik meg időnként egyegy hatásvadász cikk, mely színes leírásban közli, hogy férfit nővé, vagy nőt férfivé változtattak. Hálás tárgykör ez, mert a közönség képzeletvilágát a végsőkig izgatja az a gondolat, hogy a nemiség műtéttel megváltoztatható. A valóság az, hogy ezen tényleg megtörtént műtétek célja nem rendesen fejlett egyének nemének megváltoztatása volt, hanem kétes nemű egyének nemét terelték helyes irányba. Évezredek óta csodálattal vegyes borzalommal szemlélte a babonára mindig hajlamos emberiség azokat a torzképződményeket, melyek időnként a természet szeszélyes játékaként látnak napvilágot, s melyeknek nemi hovatartozása pontosan meghatározható nem lévén, a két nem keveredésének látszanak még pedig mind külső, mind belső nemiszerveik fejlődése és lelki életük alakulása tekintetében. Már a görög mythologiában találkozunk kétnemű lénnyel, Hermaphroditossal, Hermes és Aphrodite fiával, akibe a Salmakis forrás nymphája halálosan beleszeretett, de viszont szerelemre nem talált. Könyörgését, hogy imádottjával örökre egyesülhessen, az istenek meghallgatták és testét az ifjúéval egybeolvasztották, így kétnemű lény keletkezett, mely egyesítette magában az ifjú és a nympha szépségét, testi és lelki tulajdonságait. Hermaphroditosz a kétnemű lényt a régi görögök félistenként tisztelték. A rege alapja az az ősi görög természetbölcseleti elgondolás, melyet más régebbi keleti népeknél is megtalálunk, hogy az emberi nem őse kétnemű lény volt. A régi görög mythostól az ókor csodálatos képzeletében, a középkor sötét babonáján keresztül fel-feltünedezik ez a kétnemű lény. Régi munkák sárguló lapjain megtaláljuk szent, vagy babonás borzalommal teli leírását, a torzképződmények csodálatos rajzait, melyeket az akkori felfogás szerint Isten kedvtelésből, vagy haragjában teremtett, vagy a sötét hatalmak alkottak, mintegy Isten tökéletes teremtményének, az embernek megcsúfolásául. A babonás hiedelem, mely a kétnemű torzképződmények keletkezését kísérte, alig 200 éve szűnt meg, mikor Kasper Friedrich Wolff megteremtette a tudományos fejlődéstan alapját és a további bonctani és kísérleti fejlődéstani kutatások alapján nyilvánvalóvá lett, hogy a torzképződmények, s ezek közt a kétnemű lények is a sejtek oszlásában, a fejlődés menetében beállott zavar következményeként jönnek létre. A kétnemű lények keletkezésének kérdése, már csak mysticismusánál fogva is mindig érdekelte az orvosokat, a kutatómunka azonban ma sem tisztázta a viszonyokat, mert még ma is teljes a zavar nemcsak a keletkezés okát, hanem a bonctani lényeget illetőleg is. Vita tárgya ma is: volt-e és van-e tényleg kétnemű lény, valódi hermaphrodita. Alacsonyrendű állatok között találunk valódi hermaphroditát, oly egyedet, mely mindkét nembeli ivarsejtet termel, tehát termékenyít és termékenyíthető. Ily magasabbrendű állatot, vagy embert azonban még nem észleltek. Ilyen kétnemű emberi lényt csak a pornographikus mesékben és egy-két régi leírásban találunk, melyek azonban a bírálatot nem állják ki. Ha elfogadjuk Neugebauer követelését, hogy valódi hermaphroditának csak azon egyén tekinthető, ki mindkét nembeli érett ivarsejtet termel, akkor ilyen értelemben vett valódi emberi hermaphrodita nem létezik. De ha tekintetbe vesszük, hogy az ivarmirigyek nemének meghatározásában szöveti képük a fontos, nem pedig az érett peték és spermatozoák jelenléte, mert a nemi jelleget nem csak a folliculushám és spermogonium, hanem az interstitium is adja, továbbá, hogy a másodlagos nemi jelleg is számba veendő, akkor el kell ismerni, hogy kétnemű lények vannak. Találtak elvétve olyan egyént is. * A Budapesti Kir. Orvosegyesület 1935 december 7-i ülésén tartott előadás.