Orvosi Hetilap, 1938. május (82. évfolyam, 19-22. szám)

1938-05-07 / 19. szám

434 Mint a 4. ábra 2. oszlopa mutatja ez a készítmény hatásosnak bizonyult, amiből folyik, hogy a pajzsmirigy­­nek ez a működése is helyettesíthető hatóanyagai által. A 4. ábra 3. oszlopa azt az érdekes tényt mutatja, hogy a thyroxin a májpri­ncipium activálására teljesen hatástalan. Az egyetlen hatás, amit láttunk tőle hatalmas reticulocytakrisis volt, amely azonban vérsejtszaporulatra nem vezetett, mint azt klinikai megfigyelések is már mutatták. Ha már most a pajizsimirigy hydrolysatumát meg­savanyítjuk, akkor csapadékot nyerünk, mely tudvalévően a thyroxint is tartalmazza és a szürletben maradnak a savban oldódó hatóanyagok.­­ Ezeknek a savban, oldódó anyagoknak hatástalanságát mutatja a 4. ábra 4. oszlopa. Ha, már most a saviban oldhatatlan csapadékot, amely a thyroxint is tartalmazza lúgosítva oldatba visszük, akkor az hatásosnak mutatkozik. (4. ábra, 5. oszop). Eb­ből te­hát világossá vált, hogy a hatásos anyag a thyroxinnal együtt válik ki, de nem azonos a thyroxinnal. A hatékony anyagnak a thyroxintól való különválasztása baryttal való főzéssel, a bariumcsapadék elbontása és a bárium eltávo­lítása után enyhe savanyítással sikerü­l. Ilymódon víz­tiszta, enyhén sárga oldatot nyerünk, amely anyagcsere­­kísérletben hatástalannak bizonyul, tehát legalább is praktice thyroxinmentes és mint a 4. ábra 6. oszlopa mu­tatja teljes hatásúnak mutatkozott a vérképzést illető­leg, mert pajzsmiri­gyfosztot nyulaik ezzel az oldattal ke­zelve teljesen visszanyerték a májhatóanyag iránti ér­zékenységüket. Ebből az oldatból alkohollal való kezeléssel sikerült vizi­tiszta oldatot nyernünk, amely hatásosságában minden előbbit mesze felülmúlt, úgy hogy ennek befecskendezése után a májkészítmény majdnem kétszer olyan hatásos volt, mint normális — pajzsmirigyüktől meg nem fosztott —­­állatokon. (1. 4. ábra, 7. oszlop.) Ilyen módon sikerült a pajzsmirigy egy új hatóanya­gát a thyroxintól és számos más ismeretlen pajzsmirigy­­anyagtól különválasztani­, amelynek szerepe az, hogy a máj hatóanyagát aktiválja. Egyelőre a pajzsmirigynek ezt a hatóanyagát, mivel azt hisszük, hogy hatása a csont­velőre irányul a pajzsmirigy myelotrop hormonjának ne­veztük el. Nagyon fontos eredménye volt ezeknek a kísérletek­nek az a megismerés, hogy a pajzsmirigy olyan anyago­kat is tartalmaz, melyek ennek az új hormonnak a hatá­sát gátolják. Ilyen gátló hatású maga a thyroxin is. Az 5. és 6. o­szlop összehasonlítása mutatja, hogy a thyroxin kicsapása után az oldat hatásossága igen megnő. De a 6. és 7. oszlop szembeállításából azt is látjuk, hogy még más anyagok is antagonizálják a hatását, mert a thyroxin­mentes oldat a koholkicsapás utáni csaknem dupla erőssé­gűnek mutatkozott. Ez megérteti velünk, hogy pajzsmirigykészítmények, melyek hiszen ezeket az antagonista anyagokat is tartal­mazzák a vészes vérszegénységben nem mutatkoznak hatá­sosaknak. Igen érdekes pl. Boros megfigyelése, hogy myxoedemában szenvedő perniciósás betegein pajzsmirigy­­kezelés meggyógyította a myxoedemát, de az anaemia változatlanul megmaradt. További munkánk e téren az lesz, hogy ezt az új hormont tovább tisztítva chemiai­lag közelebbről meg­ismerjük. : f _*__ Maga az a tény, hogy a májprincipium csak pajzs,­­mirigy jelenlétében tudja kifejteni anaemiaellenes hatását, bárminő érdekes is elméleti szempontból még nem enged következtetést vonni arra nézve, hogy a pajzsmirigynek milyen szerepe van a vészes vérszegénységben, illetve an­nak keletkezésében. Ilyen messzemenő következtetést az addigi kísérk­ezeteből már csak azért sem, szabad vonnunk, mert hiszen vizsgálataink nem valódi emberi pernici­óján hanem csak egy mesterséges , hozzá hasonló anaemdán végeztettek. Többet az ismertetett kis értetekből nem is akarunk következtetni, mint azt, hogy pajz­smirigy híjján a máj nem tudja hatását kifejteni a vérképzésre és hogy a pajzsmirigy olyan hatóanyagot tartalmaz, mely a máj­­principiumot activálja. Hogy a pajzsmirigy és a vészes vérszegénység közötti vonatkozásokat közelebbről megismerjük még további ki- ORVOSI HETILAP 1938. 19. sz.

Next