Orvosi Hetilap, 1938. október (82. évfolyam, 40-44. szám)
1938-10-08 / 41. szám
1938. 41. sz. Ritoók Zsigmond 1870-1938 Nekrológot még senkiről sem írtam, ezért az Orvosi Hetilap megtisztelő felkérése nehéz feladat elé állított. Azt mondják: „de mortuis nihil, nisi bene”. Ez megkönnyítené feladatomat, mert a tragikus körülmények között eltávozott Ritoók Zsigmond életében keresve sem találhatnánk olyan kivetni valót, melyet hallgatással kellene mellőznünk. Nehezebbé teszi viszont az a körülmény, hogy a megboldogultnak hűséges munkatársa, meghitt jóbarátja és soha nem szűnő mélységes hálára kötelezett páciense is voltam, akit súlyos betegségében önfeláldozó, odaadó orvosi és baráti tevékenységével a halál torkából mentett meg az életnek, így talán elfogultsággal vádolhatna, aki Ritoók Zsigmondot közelebbről nem ismerte, de nyugodt lélekkel elmondhatom, hogy gyenge minden toll, mely hozzá méltóan tudná jellemezni az ő egyéniségét és érdemeit. Ritoók Zsigmond tudományos munkásságát, kiváló orvosi működését az erre hivatottabbak bizonyára méltatni fogják; én az embert, a társadalmi, közéleti férfiút kívánom jellemezni. Ritoók Zsigmond 1870-ben született Nagyváradon, régi nemesi családból. Édesapja az ottani kir. Tábla elnöke volt. A szülői házból hozta magával azokat az értékes, hagyományos, öröklött tulajdonságokat, melyek később közéleti szereplésének, de egész életének is biztos alapját képezték: a keresztény hitet, törhetetlen hazafiságot, a finom, nemes, úri gondolkodást, szívjóságot, kristálytiszta jellemet, a talpig becsületességet, szorgalmat és kötelességteljesítés tudatát. Tanulmányait Budapesten végezte;Korányi Frigyes klinikáján tanársegéd, majd 1910-ben magántanár lett. Később Budapest Székesfőváros közkórházi főorvosa, majd kórházainak központi igazgatója. Mint ilyen vonult nyugalomba 3 év előtt. Tudományos érdemeinek elismeréséül rendkívüli tanári címet kapott, 1921- ben kiváló szolgálataiért a Kormányzó Ur Őfőméltósága egészségügyi főtanácsosi címmel tüntette ki. 35 évig volt az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja, később jegyzője. Itteni érdemes működését Verebély professor megható szavakkal méltatta a végtisztesség megadásánál. Orvostársadalmi és ezen keresztül közéleti szereplésbe 1919-ben kapcsolódott be, amikor a gyászos emlékű proletár diktatúra bukása után a keresztény nemzeti gondolat jegyében megszervezett magyar orvostársadalom vezére, irányítója lett. Ekkor bontakozott ki az ő erős, meggyőződéses egyénisége. Egyértelműen őt kellett választanunk vezetőnknek, akinél a keresztény nemzeti eszme nem üres, divatos jelszó volt, hanem szülői házból hozott élő valóság, mélyen átérzett szent megyőződés, amelynek szellemében gondolkodott, élt és cselekedett. Őt választottuk, akiről tudtuk, hogy törékeny testében annyi férfiasság, törhetetlen magyar lélek, tántoríthatatlan hazaszeretet lakozott, — jellegzetes magyar koponyájában nagy tudás, mindenre kiterjedő classikus műveltség, bölcseség honolt, — szívében pedig annyi jóság, igazságszeretet, meleg, önzetlen baráti érzés. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületét, melynek élére állott, nagy határozottsággal és bölcs mérséklettel vezette, szüntelenül az egyetértésre buzdítva, irtózva minden túlzástól és szertelenségtől, hatalmassá tette. Nemes eszközökkel küzdött mindig a nemes célok elérésére és egyenes útján úgy haladt előre, hogy sohasem kellett egy lépést sem hátrafelé tenni. Mindezekért nemcsak mi, de az egész magyar orvostársadalom hálával emlékezhetik meg róla. Nem nyugodhatunk meg abban, hogy az ő tanításai, kiváló tulajdonságai haló porával együtt nyomtalanul eltűnjenek. Nemcsak a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének, melyet alapvető munkájával naggyá tett, rajongásig szeretett, hűségesen vezetett és szolgált, nemcsak az egész orvostársadalomnak, hanem hazánknak is hasznos szolgálatot teszünk, ha az ő tanításait megszívleljük és követjük. — Imádta hazáját, rendületlenül hitt feltámadásában és ha nagy testi kínlódásai, hűséges hitvesének elvesztése felett érzett lelki szenvedései nem siettették volna végzetes elhatározásának végrehajtását, talán megérhette volna a nagy feltámadást. Áldott legyen az emléke, mert nem élt hiába, példát mutatott és amíg nemesen, hazafiasan gondolkodó magyar orvos él e hazában, mindig nagyrabecsüléssel, hálával és szeretettel emlékeznek meg róla orvostársadalmunk érdemeket szerzett nagyjai között. Windisch Ödön dr. ORVOSI HETILAP VEGYES HÍREK A Pázmány Péter Tudományegyetem 304-ik tanévét ünnepélyes díszülés keretében nyitották meg f. hó 3-án. Az Egyetem dísztermében egybegyűlt nagyszámú és előkelő közönség soraiban ott volt Kornis Gyula, a képviselőház elnöke, a kultuszminiszter képviseletében Szily Kálmán államtitkár, Felkay Ferenc székesfővárosi tanácsnok, Hóman Bálint v. miniszter, Hász István tábori püspök, Puky Endre, a Közigazgatási Bíróság elnöke, ott voltak a különböző karok tanárai, a Műegyetem tanári kara Wälder Gyula rektor vezetésével, a társegyetemek és főiskolák, valamint a tudományos intézmények küldöttségei és zászlók alatt vonultak fel az ifjúsági szervezetek, amelyek szorongásig megtöltötték a díszterem minden zugát és karzatait. Kenéz Béla professor, a lelépő rektor beszámoló beszéde után átnyújtotta a rektori méltóság jelvényeit utódjának, Verebély Tibor professornak, ki az „Orvosi tudás és orvosi hivatás” címmel tartotta meg a nagy tetszéssel fogadott székfoglaló beszédét. A tanévmegnyitó beszédet Darányi Gyula professor mondotta, melyben az egyetemi ifjúság egészségügyi viszonyairól számolt be. A mindvégig feszült figyelemmel hallgatott beszéd után az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. Blaskovics László professor temetése nagy részvét mellett folyt le szept. 29-én a Kerepesi úti temetőben. Búcsúztató beszédet mondottak a budapesti Tudományegyetem, az orvosi kar és az Igazságügyi Orvosi Tanács nevében Verebély Tibor professor, a volt tanítványok nevében Kreiker Aladár professor, a Magyar Szemorvos Társaság nevében Ditrói Gábor professor, a budapesti szemklinika személyzete nevében Horváth Béla professor, végül az Orvostanhallgatók Segélyző Egyesületének szónoka az ifjúság nevében búcsúzott szeretett professoruktól. Orvoskamarai választások. Az Országos Orvosi Kamara elnöke az 1936:1. tc. 14. §-ának 1. bek., valamint a 600— 1936. B. M. I. sz. rendelet 2. §. 1. és 2. bek. alapján a kerületi kamarák közgyűlésének választása alá eső összes tisztségeire (a képviseleti és országos közgyűlésbe beküldöttekre és helyetteseikre, a kerületi és országos választmány tagjaira és póttagjaira, úgyszintén a kerületi kamara tisztikarára) új választást írt ki. A tisztújító közgyűlést a kerületi kamarák egyöntetűleg október hó 16-án reggel 8 órakor tartják és pedig: Budapesten: Eötvös József gimnázium tornatermében, IV., Reáltanoda u. 7. Debrecenben: Ferenc József út 26. I. em. Kecskeméten: Lechner Ödön-u. 1. Miskolcon: Kazinczy-u. 15. II. em. Pécsett: Széchenyi-tér 16. I. em. Szegeden: Horthy Miklós-út 9. Székesfehérváron: Széchenyi-u. 5. Szombathelyen: Színház-tér 1. — A közgyűlés napirendje: 1. Elnöki megnyitó. 2. A szavazatszedő bizottságok elnökei, tagjai és jegyzői névsorának bejelentése. 3. Az orvoskamarai szervek megválasztása: A) arányos képviseleti rendszer szerint: a) a kerületi kamara választmányában a rendes- és póttagok, b) az Országos Or- 1007