Orvosi Hetilap, 1939. december (83. évfolyam, 48-52. szám)

1939-12-02 / 48. szám

83. évfolyam. 48. szám. Budapest, 1939 december 2. ORVOSI HETILAP Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857 ben. Folytattak: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON, Szerkesztőbizottság : HERZOG FERENC, MISKOLCZY DEZSŐ, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, VÁMOSSY ZOLTÁN, VIDAKOVITS KAMILLÓ, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN SEGÉDSZERKESZTŐ: FRITZ ERNől TARTALOM: Ruzicska Gyula: Méhenkívüli terhességgel kapcsolatban szerzett klinikai tapasztalataink. (1013—1016. oldal.) Friedrich László: A lambria intestinalis és új eredményes gyógymódja. (1016—1018. oldal.) Orsós Ferenc: „Conduplicatio corpore” szülés okozta mellkas­torzulás. (1019—1020. oldal.) Irodalmi szemle: (1020—1021. oldal.) Könyvismertetés: (1021. oldal.) Egyesületek ülésjegyzőkönyvei: (1022—1023. oldal.) Lapszemle: (1023—1024. oldal.) Vegyes hírek. Hetirend: (1024. oldal és a borítólap III. és IV. oldalán.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A Tisza István Tudományegyetem női klinikájának közle­ménye. (Igazgató: Kovács Ferenc ny. r. tanár.) Méhenkívüli terhességgel kapcsolatban szerzett klinikai tapasztalataink. Irta: Ruzicska Gyula dr. A méhenkívüli terhesség jelentékeny megszaporo­dása az utóbbi évtizedben világszerte ismert jelenség, s ezt a debreceni női klinika beteganyagában is feltalál­juk. Ez utóbbiban azonban a klinika gyűjtő hatására lehet gondolnunk, ami a klinika megindulása utáni első években csak fokozatosan alakult ki. 1932-től az új szü­lészeti rendtartás keretében a szülészeti események (ve­télések, szülések és m. k. terhességek) kötelező be­jelentése és adatszolgáltatása indult meg több eddig statisztikailag számba nem vett kérdést illetőleg is. Ettől kezdve a debreceni szülészkerülethez beérkező je­lentésekből megállapítható, hogy a m. k. terhességek kb. 72—73%-a a körzetből a debreceni női klinikára kerül. Közvetlenül a klinika működésének megindulása utáni években azonban még nem alakult ki a kliniká­nak e gyűjtő szerepe és így az első években ennek el­lenére is fokozatosan emelkedett a m. k. terhességek száma. A m. k. terhességek gyakoriságának másik oka a kórképekre vonatkozó ismeretek általánossá válásában keresendő. Néhány évtizeddel ezelőtt még nagy gyakor­latú orvosok is igen ritkán tartották a m. k. ter­hességet. Valószínű, hogy sok esetet nem ismertek fel és mint méhkörüli izzadmányt, adnextumort, stb. ke­zelték. De még a felismerteket is gyakran conservative igyekeztek gyógyítani. A figyelem azonban fokozato­san ráterelődött a m. k. terhességre és így az utób­bi időben a kórismérő eljárások tökéletesedésével (hü­velyi punctio, terhességi biológiai próba) mind gyak­rabban sikerült azt felismerni. Az orvosi köztudatba a minél korábban végzett műtét fontossága is átment és a vidék tökéletesebb orvosi ellátása sokkal több eset idejében felismerését tette lehetővé. A közegészségügyi ellátás fejlődése, a mentő­szolgálat kiépülése mind több és több eset beszállítását tette lehetővé. Az esetek számának viszonylagos emelkedése te­hát klinikánk anyagában sok tényezővel hozható kap­csolatba. Azt, hogy a m. k. terhességek száma tényle­gesen is emelkedett-e az egész népességre vonatkoztatva igen nehéz bizonyítani. A választ erre a kérdésre a szü­lészeti rendtartásnak az egész ország területére kiter­jedő adatszolgáltatása fogja megadni, ha már több év­tized anyagát tudja áttekinteni. Az azonban megálla­pítható, hogy kb. 8 év óta klinikánk anyagában a m. k. terhességek száma tovább nem emelkedett.­­ Az évenkénti előfordulás csaki igen kis ingadozást mutat, csaknem állandó szinten mozog, így valószínű, hogy a tökéletesedett kórismérő eljárások, az orvosok ezirányú készségének optimális szintre emelkedése mellett ennek a jelenségnek azt az értelmezést kell adnunk, hogy a m. k. terhesség keletkezésében közrejátszó okok a jelen­ben már nem gyarapodnak tovább. Nagy városok népesedési és egészségügyi statisti­­kája is a m. k. terhességek (felismerés eseteinek) gyors emelkedését, majd az utóbbi 8 év alatt csaknem egy szinten való megállapodását mutatják. Kovács F. még 1928-ban rámutatott arra, hogy az ektopiás terhes­ségek száma absolut értelemben is növekedőben volt. 1918-tól 1928-ig terjedő 10 év alatt 1%-ról 3%-ig emel­kedett a m. k. terhességeknek a szülésekhez viszo­nyított száma a budapesti II. sz. női klinika anyagá­ban. Kiss J. szerint is Budapesten a m. k. terhességek arányszáma 1922—1931-ig 1.38%-ról 2.57%-ra emelke­dett, a születések arányszámának csökkenése mellett. A legújabb adatok szerint azonban már a fővárosra vonat­kozólag is alig változott a m. k. terhességek gyakori­sága a születésekhez arányítva, így 1933-ban 2.24%, 1934-ben 2.43%, 1935-ben 2.39%, 1936-ban 2.37%, 1937- ben 2.47% volt az előfordulás aránya a lezajlott­ szülé­sekhez viszonyítva. Ebben a nagy szülészeti anyagban tehát, amit a főváros népessége képvisel, 1931 óta szin­tén alig mutatkozik lényeges változás. Ilyen módon a fővárosi anyagon is megállapítható a már kimutatott meredek emelkedése után a m. k. terhességek gyakori­ságának egyszinten maradása, évenként csaknem szabá­lyosan egyenlő mértékben ismétlődése. A m. k. terhesség gyakoriságában előforduló kü­lönbség, a vidéken és a fővárosban, nem magyarázható a főváros messze terjedő gyűjtő hatásával. Kiss elsősor­ban az előzetes gyulladás jelentőségét hangsúlyozza, amit a kórelőzménykben és a műtétnél 61,9%-ban lehet

Next