Orvosi Hetilap, 1942. június (86. évfolyam, 23-26. szám)
1942-06-06 / 23. szám - Schill Imre: Sorozatos sinusextrasytolék vezetési zavarral
86. évfolyam. 23. szám. Budapest, 1942. június 6 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkesztőbizottság HERZOG FERENC, V. BERDE KÁROLY, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, BALÓ JÓZSEF, VÁMOSSY ZOLTÁN, MÉHES GYULA, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, VIDAKOVITS KAMILLÓ. FELELŐS SZERK.: VÁMOSSY ZOLTÁN. Fogad kedden és pénteken 12—1. SZERK.: FRITZ ERNŐ. TARTALOM: Schül Imre: Sorozatos sinusextrasystolék vezetési zavarral. (269—271. oldal.) Gefferth Károly: Önként gyógyult veleszületett csípőizületi ficam. (271—273. oldal.) Mecsér Ferenc: A rostonyás tüdőláb gyógyítása sül fapyridin-nel és ultraseptyl-lel. (273—276. oldal.) Irodalmi szemle. (276—279. oldal.) Könyvismertetés. (280. oldal.) Lapszemle. (281. oldal.) Vegyes hírek. (281—282. oldal.) Sorozatos sinusextrasystolék vezetési zavarral. Irta: Schill Imre dr., egyetemi magántanár Sinusextrasystole emberben aránylag ritka, de még ritkább sorozatos jelentkezése. Minthogy emberben és magasabbrendű állatokban a sinus anatómiailag el nem különíthető és működésének sem elektrokardiographikus, sem más jele nincs, a sinusextrasystole megállapítása csak számítás után lehetséges, amint az esetünkben is történt. Egy 65 éves nőbetegünk régen köhög, csúcsfolyamata volt, utóbbi időkben lelki megrázkódtatás érte, időnkint szívtáji lökéseket érez. Vizsgálat: főleg baloldali, Röntgen szerint fibrosus, gyógyultnak látszó folyamat; mérsékelt emphysema; vérnyomása 120 RR; a pulsus tapintása és a szív feletti hallgatódzás sorozatos és egyedülálló extrasystolokat mutat. EKG: minden egyes kamracomplexust pitvari hullám előz meg, de egyes pitvari hullámokat nem követ kamracomplexus. Nem is lehet tehát másról szó, mint pitvari vagy sinusextrasystolokról. (PE, SE). Már egyszerű megtekintésre feltűnt, hogy a szabályos rhythmushoz nem tartozó P hullámok közei, ha sorozatosan következnek egymás után, nem egyenletesek és hogy a hozzájuk tartozó P—R távolság fokozatosan vagy hirtelen nő (1—3. ábra). A P—P, P—R és R—R távolságok lemérésévelnyert adatok (II. elvezetés) a táblázatban láthatók Vico mp.-ben kifejezve. P—P 58, 54, 104, 106, 45, 42, 109, 134, 58, 48, P—R 12, 17, 17, 14, 15, 31, 17, 16, 18, 30, R—R 63, 54, 122, 105, 63, 135, 133, 60, 58, P—P 126, 104, 46, 42 (Pj+T), 106, 122, 50, (Pj?), P—R 16, 15, 32, 16, 16, 20, R—R 114, 102, 64, 130, 122, 52, P—P 156, 130, 60, 46, 38, 102, 128, 60, 40 (Pj+T), P—R 14, 16, 16, 26, 16, 16, 16, R—R 150, 130 60, 56, 140, 128 60, P—P 48, 136, 60, 50, 136, 104, 66, 42,, 120, 130, P—R 16, 16, 16, 20, 14, 14, 16, 14, 14, R-—R 88, 136, 60,54, 130, 102, 68, 160, 130, P—P 58, 38, (P—T),130, 82, 46, 46,120, 64, P--R 16, 18, 14, 18, 38, 14, 16, R--R 60, 78, 126, 86, 66, 142, 66, P--P 40, 82, 130 P—R 42, 18, 16 R—R 66, 60, 128 3. ábra. A táblázatban az összetartozó P—P, P—R és R—R értékek ferdén következnek egymás alatt, az extrasystolékat és a hozzájuk tartozó vezetési időt dúlt szedés (aláhúzott számok) jelzi. Az alaprhythmia ritka frequentiájú, ennek megfelelően az idetartozó PP közök elég egyenetlenek vagotonia vagy respiratorikus sinusarhythmia kapcsán. Ennek teljesen