Orvosi Hetilap, 1950. szeptember (91. évfolyam, 36-39. szám)
1950-09-03 / 36. szám - Eidus László - Forgách Vilmos: Tbc. chemotherapia : A Thiomicid : összehasonlító laboratóriumi vizsgálatok és irodalmi ismertetés
XCI. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM, 1950. SZEPTEMBER 3. ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Az Orvosi Hetilap ideiglenes szerkesztőbizottsága: Arató Emil dr., Braun Pál dr., Csapody István dr., Dabis László dr., Fekete Sándor dr., Fischer Antal dr., Gömöri Pál dr., Havas András dr., Hedri Endre dr., Issekutz Béla dr., Káló Andor dr., Kálló Antal dr., Kassay Dezső dr., Lehoczky Tibor dr., Milkó Vilmos dr., Móczár László dr., Rajka Ödön dr., Ratkóczy Nándor dr., Rusznyák István dr., Surányi Gyula dr., Trencséni Tibor dr., Vukán Jenő dr. és Zinner Nándor dr. Felelős kiadó : Az Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó N. V. vezetője. Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor u. 32. I. Telefon: 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó N. V. Budapest, V., Akadémia u. 3. Telefon : 129-580. 97. m. o. Tbc. chemotherapia: A Thiomicid* (összehasonlító laboratóriumi vizsgálatok és irodalmi ismertetés) Irta : EIDUS LÁSZLÓ dr. és FORGÁCH VILMOS dr. A tuberculosis eredményes chemotherápiája a coccusfertőzések ellen hatásos anyagokból indult ki. Ezek felhasználásával igyekeztek megközelíteni a gyógyításnak Koch Róbert korszakalkotó felfedezése óta várt megoldását. így jutott a kísérleti orvostudomány a penicillinkutatások során a streptomycinhez, a sulfamidok és sulfonok tanulmányozása révén a toxicusnak bizonyult Prominhoz, Promizolhoz, Sulfetronhoz és végül a pacetylaminobenzaldehydthiosemicarbazon felfedezéséhez. Domagk már 1940-ben beszámolt arról, hogy a sulfathiazol a tbc. bacteriumokra is gátló hatást fejt ki. Rövidesen kitűnt, hogy a sulfathiodiazolszármazékok is hasonlóan hatnak. A kutatásnak új irányt adott annak felismerése, hogy a tuberculostaticus hatás független a sulfonamidcsoport jelenlététől és a thiazol, illetve a thiodiazol gyűrűtől. Az előbbieknél ugyanis lényegesen hatásosabb a sulfathiodiazol előállításához használt thiosemicarbazon. A vegyészek a thiosemicarbazon-készítmények számos változatát állították elő s ezek közül a Domagk által tanulmányozott és ismertetett pacetylaminobenzaldehydthiosemicarbazon bizonyult a leghatásosabbnak. A bacteriostatikus hatás tekintetében lényeges szerepet játszik a vegyület kénatomja. Amenynyiben a ként más elemmel, pl. oxygénnel helyettesítik, a vegyület hatását veszti. Hatóképessége valószínűleg az osztatlan thiosemicarbazonhoz kötött, mert amikor a szervezetben szabad aldehydre és thiosemicarbazidra hasad, a készítmény hatástalanná válik. A pacetylaminobenzaldehyd thiosemicarbazont a Richter vegyészeti gyár Thiomicid néven hozza forgalomba. Tablettánként 25 mgr hatóanyagot tartalmaz. Képlete : CH3 CO.NH^ ^>CH = N.NH.CS.NH2 A Thiomicid pulvis halványsárga, finom kristályos, keserű ízű por. Molekulasúlya 236-28. Bomláspontja 230 C°. Vízben majdnem oldhatatlan. 100 kcm vízben 20 C°-on csak 8-8 mgr oldódik. 37 C°-on kb. 17 mgr. Antipyrinnel az oldhatóságot növelni lehet. Oldhatósága erősen függ a pH-tól is. Lúgos felé tolódott pH esetén jobban oldódik. Emberi vizelet fenti mennyiség többszörösét tartja oldatban. A Vegyület serumban könnyebben oldódik, mint vízben. Lényegesen jobb az oldódás aethylen- és propylenglycolban vagy formamidban. Lokális kezelésre rossz oldhatósága miatt suspensio formájában alkalmazzák. A suspensio lehet olajos, vizes vagy glycerines. A tbc.-s fekélyek kezelésére por alakban való befúvása is jól bevált. A szer bakteriostatikus hatását először Domagk vizsgálta. Kísérletei szerint a thiosemicarbazon Hohn-féle tojás táptalajon 1 : 300.000 koncentrációban gátlólag hat a tbc. bacterium fejlődésére. Heilmeyer vizsgálatai szerint a thiosemicarbazon vizes suspensiója gyengébb hatású . Hohn-féle tojástáptalajon teljes . A THIOMICID tapasztalatcsere-ankéton 1950. V. 16-án tartott előadás nyomán. 1071