Orvosi Hetilap, 1951. június (92. évfolyam, 22-25. szám)
1951-06-03 / 22. szám - Hajdú Imre: A magyar radiológia problémái
ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA XCII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM, 1951. JÚNIUS 3. Felelős szerkesztő : TRENCSÉNI TIBOR DR. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA ORVOSI HETILAP Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor u. 32. I. Telefon: 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V. Bpest, V., Akadémia u. 3. Tel.: 129-580. 97. m. o., 128-376. M. N. B. egyszámlaszám : 936.545. / mlo. 1 48 A magyar radiológia problémái* Írta : HAJDÚ IMRE dr. Szakcsoportunk nevében üdvözöljük a megalakult Egészségügyi Minisztériumunkat. Az egészségügyi dolgozók tömeggyűlésén Ratkó Anna elvtársnő beszédét meghallgattuk és megértettük az ott elmondottaknak nagy jelentőségét. Az Egészségügyi Minisztériumot, Pártunk és kormányzatunk a döntő fordulat végrehajtására létesítette. Tudjuk, hogy ez nem puszta formalitás, hanem itt is, mint minden más vonalon példaképünk a Szovjetunió tapasztalatait akarjuk felhasználni és hazai viszonyainkra alkalmazni. Szakcsoportunk vezetősége mélyen átérezte a Miniszter Asszony szavait. Az ott elhangzott programmját, iránymutatását magáévá tette s munkánkban igyekszünk azt szakmai tartalommal átitatni. Célkitűzéseink alapját az ő szavaival fejezik ki: »Szocialista egészségpolitikát csak olyan dolgozókkal tudunk teremteni, akiket áthat a szocialista szemlélet, akik mélyen átérzik a szocialista építés nagy történelmi jelentőségét, akik a gyógyítás és megelőzés munkáját , a dolgozók egészségvédelmének megjavítását a saját hivatásszerű nagy feladatuknak tekintik.« Ezen beszámolónkban a felszabadulás óta megtett utunkról, fejlődésünket gátló tényezőkről, jelen helyzetünkről és perspektívánkról szeretnénk beszélni. Demokráciánk a Horthy-fasizmustól a radiológiát elhanyagolt állapotban kapta örökségül. Megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a felszabadulás előtt alig volt korszerűen felszerelt és megépített radiológiai intézet. A háború és az Elhangzott a röntgen szakcsoport 1951. január 15-iki ülésén, fasizmus barbársága pedig még a meglévő röntgenintézetekben is komoly károkat okozott. A felszabadulástól kezdve, a mi szűkebb területünkön is, Pártunk buzdító szavára, szakszervezetünk kebelén belül, a radiológus szakcsoport tagjai optimizmussal néztük jövőnket és bekapcsolódtunk az országot építő lendületes munkába. A hároméves újjáépítési terv folyamán egészségügyi kormányzatunk támogatásával röntgenintézeteink a felszabadulás előtti státust elérték, sőt sok új rendelőintézet építése által meg is haladták. Azonban nekünk tovább kell haladnunk, mert a burzsoá rendszer — még viszonylagosan is — a többi szakmához képest a radiológiát elhanyagolta. A néhány modernül felépített kirakatkórház területén is a röntgenintézet félreeső, szűk, sugárzástól nem védett, helyiségekben, tömegmunkára kényszerült. Bár a múltban méltánylásban és támogatásban szakmánk nem részesült, mégis a legnehezebb munkafeltételek mellett itthon kellőleg nem értékelve, haladó szellemű tudósok dolgoztak, kiknek munkássága, tudományos tekintélye világviszonyzatban a magyar tudósoknak megbecsülést szerzett. Nem akarok szakmánk orvostörténelmi kiértékelésére rátérni, de fel kell említenem Alexandert, aki már röviddel a röntgensugarak felfedezése után olyan értékes tudományos munkássággal gyarapította tudományágunkat, hogy nevét még mindig idézik tudományos munkákban. Alexander után számos magyar tudós szerzett komoly érdemeket a radiológiai tudomány gyakorlati és elméleti fejlesztésében. Néhány nevet szeretnék felemlíteni : Elischert, Weisz Ármint, Hollitsch Rezsőt, 689