Orvosi Hetilap, 1951. november (92. évfolyam, 44-47. szám)

1951-11-04 / 44. szám - Doleschall Frigyes: Az Októberi Forradalom évfordulójára

AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA XCII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM, 1951. NOVEMBER 4. Felelős szerkesztő : TRENCSÉNI TIBOR DR. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor­ u. 32. I. Telefon: 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V. Budapest, V., Akadémia­ u. 3. Tel. : 129-580. 97. m. o., 128-376. M. N. B. egyszámlaszám : 936.545. Előfizetési ára: 1 évre 96­0 Ft, példányonkénti eladási ára: 2­50 Ft *• 99 Az Októberi Forradalom évfordulójára November 7-én ünnepeljük 34. évfordulóját a Nagy Októberi Forradalomnak. Nem az Orvosi Hetilap hasábjain van helye annak, hogy mél­tassuk világtörténeti jelentőségét annak a tény­nek, hogy először az emberiség történelmében vette kezébe a dolgozó nép saját sorsának irá­nyítását, először sikerült megszüntetni az ember­nek ember által való kizsákmányolását. Helyénvaló azonban, hogy ez alkalommal megnézzük, mit jelentett és jelent az Októberi Forradalom nekünk orvosoknak. I. Orvostudományunk, mint a természettudo­mányok egyik ága, felbecsülhetetlen segítséget, új utakon való haladás lehetőségét kapta a dia­lektikus materializmus világnézete révén. Nem is olyan régen az orvosok nagy része meg volt győződve arról, hogy számukra — leg­alább is tudományuk művelődése terén — a marxizmus-leniniz­mus dialektikus materializ­musa sok újat hozni nem tud, hiszen ők már régen, a polgári világban is materialisták voltak. Orvosok és természettudósok voltak azok, akik kutatásaik segítségével megdöntötték az életerő homályos hipothézisét és így végérvényesen fel­számolták a vitatizmus soká kísértő, hírhedt el­méletét. Ugyancsak orvosok voltak azok, akik az elsők között kezdtek kételkedni a »lélek« trans­­cendentális misztikumában. Igaz tehát, hogy az orvosok többsége már réges-régen a materializmus híve volt, de fel­szabadítani, termékennyé válni ez a materializ­mus nem tudott. Végeredményben elvezetett a »tudom, hogy nem tudok« elvének hangoztatásá­hoz, illetve Du Bois-Reymond oly végtelenül káros, minden igazi kutatás kerékkötőjévé vált »ignorabimus«-ához. De talán ez a megrekedés nem is volt a legnagyobb rossz, ennél is hibá­­sabb a materializmusból az idealizmusba való csendes átkanyarodás: a zseniális, materialista E. Haeckel a monizmusnál, a materialista »vak­lás«-nál kötött ki, a chromosomáknak, géneknek, mint az átöröklés anyagi hordozóinak felfedezé­séből pedig az idealista természettudomány egyik legerősebb pillére lett. Oka ezen eltévelyedéseknek, hogy elődeink materializmusa csupán mechanikus materializ­mus volt. 1917. november 7-e óta azonban már más a helyzet: természettudósok, orvosok számára a dialektikus materializmus világnézetének ura­­lomra jutása segítségével eddig elképzelhetetlen távlatok nyíltak meg úgy, hogy meg tudott szü­letni — csak két példát említve — a micsurini biológia és az orvosi szemléletet alapjában át­alakító tana a nervizmusnak. II. A kapitalista társadalom orvosa diplomájá­val együtt megkapta azt a jogot is, hogy magán­­gyakorlatot folytasson. Eme joggal majdnem ki­vétel nélkül éltek is, hiszen az orvosi állások aránytalanul alacsony dotációja miatt erre szinte kényszerítve voltak. Egy pillanatig sem vonva kétségbe azt, hogy a magángyakorlat révén az orvosok többsége elég jól meg tudott élni és folytatása közben nem kellett összeütközésbe ke­rülniük az akkori orvosi etika szabályaival, még­sem tagadható a magángyakorlatnak bizonyos 1413

Next