Orvosi Hetilap, 1951. november (92. évfolyam, 44-47. szám)
1951-11-04 / 44. szám - Szentiványi Andor - Filipp Géza - Legeza Ireneuszné: Dohányallergiás vizsgálatok
ORVOSI HETILAP 1951. 44. fokig destruáló hatása. A magángyakorlat sem nélkülözi a kapitalista társadalmi rendben uralkodó adok-veszek elvet, az orvos is kénytelen volt tudását áruba bocsátva azt felkínálni, ki a nyújtottnak elsőrangú minőségével, ki — és természetszerűleg ez a többség — ezt a minőséget nyújtani nem tudván, más módokon kényszerült tudásának igénybevételét kiérdemelni. Ez a közönség felé való kiszolgáltatottság tényét vonta maga után és eredményezte azokat az etikai kisiklásokat, melyek előfordulását letagadni nem lehet. A szocialista társadalom orvosa mentesítve van a betegétől való anyagi függés tényétől, nem szorul a közönség kegyeire, gátlásmentesen tudja gyógyító-megelőző tevékenységét kifejteni. Megélhetési gondjai nincsenek, megengedheti magának az önkritikát, a kritikát pedig mint fejlődését előmozdító segítséget fogadja, a nép állama viszont gondoskodik arról, hogy megszerzett tudását továbbképzés révén állandóan fejlesztheti. A közösségért dolgozva független megbecsült tagjaként a társadalomnak a legkorszerűbb eszközökkel tudja hivatását teljesíteni. Ezt a perspektívát orvosaink számára is 1917. november 7-e hozta meg. III. Találunk azonban indirekt előnyöket is. Minden orvos tudja, hogy vannak betegségek, melyek tudományunk állása szerint már megszüntethetők lettek volna. Ahogyan egyes helyeken a maláriát ki lehetett pusztítani a mocsarak lecsapolásával, ahogyan a kiütéses tífusz kérdése csak a tetvetlenítésen múlik, más fertőző betegségek is megszüntethetők vagy legalább is csökkenthetők. Ilyenre az Októberi Forradalom teremtette szocialista társadalom vállalkozhatik csak komoly siker reményében. Ismét más betegségek létrejöttének és meg nem gyógyulásának oka a rossz szociális viszonyokban keresendő, hiányos táplálkozásban, lehetetlen lakásviszonyokban, nem is beszélve a gyógyulás feltételeinek pénzhezkötöttségében rejlik. Hogy ezen a téren a szocialista társadalom mit fog tudni elérni, abból bőséges ízelítőt kapott már minden orvos mai hazai viszonyainknak közegészségügyi kihatását szemlélve. A csecsemőhalandóság, a tbc.-és a venerológiai megbetegedések csökkenése még a kizárólag gyógyító orvosi szemmel nézőt is meggyőzhetik, hát még azt, aki tudomásul veszi az egészséges lakásokat, a világos, hygienikus munkahelyeket, a dolgozók pihenésének biztosítását, stb. Meg fog szűnni az a mostanig magától értetődő tény, melyet kénytelenek voltunk tudomásul venni, hogy a kórházban rendbejött pl. szívbeteg hazabocsájtása után rövidesen újból decompenzálódik rossz szociális körülményei miatt. Nagyok és szépek azok a távlatok, melyek előttünk megnyílnak tisztán orvosi vonatkozásban is. Ne felejtsük, hogy a Nagy Októberi Forradalomnak köszönhetjük őket. Doleschall Frigyes dr. A Debreceni Orvostudományi Egyetem I. sz. Belklinikájának közleménye (Igazgató: Fémet Béla dr. egyetemi ny. r. tanár) Dohányallergiás vizsgálatok (A dohányallergia. Irta: SZENTIVÁNYI ANDOR dr., FILIPP Az elmúlt év utolsó hónapjaiban a debreceni dohánygyári gépi fermentáló üzemorvosi rendelőjében tömegesen jelentkeztek az üzem dolgozói olyan betegségekkel, melyeknek anamnesticus adatai esetleges allergiás természetükre hívta fel az üzemorvos figyelmét. Ezekután határoztuk el az üzem dolgozóinak átvizsgálását dohányallergia szempontjából. Mielőtt ezei vizsgálatok ismertetésére rátérnénk, foglalkoznunk kell a dohányallergia néhány speciális vonatkozásával. Hogy a »speciális« szó használata esetünkben mennyire indokolt, azt láthatjuk mindjárt akkor, ha a dohányallergiában szereplő allergént akarjuk meghatározni. Bár a rendelkezésünkre álló irodalom és — mint alább kiderül — saját vizsgálataink eredménye szerint is, az előforduló eseteket nem mint nikotin-allergiát, hanem mint mint ipari ártalom) GÉZA dr. és LEGEZA IRENEUSZNÉ dr. a dohány egyéb anyagai iránti túlérzékenységet kell felfognunk, ennek ellenére az ingeranyagok tisztázása a szóbajöhető factorok nagy száma miatt igen nehéz. Elsősorban számításba jönnek a dohánylevél saját anyagai: szénhydrátok, nitrogéntartalmú vegyületek, szerves savak, festékanyagok, cserzőanyagok, illóolajok és gyanták. (1) Már ez a rövid felsorolás is mutatja, hogy milyen magasértékű sensibilisátor lehet a dohánylevél. A megszárított dohánylevél azonban csak bizonyos kiképzési eljárások után lesz élvezeti célra szolgáló ipari nyersanyag. Ha tekintetbevesszük ezen folyamatok — különösen a fermentálás — alatt lejátszódó chemiai átalakulásokat és összetételbeli változásokat (2), azt kell mondanunk, hogy a szóbajöhető allergének száma valószínűleg még nagyobb. Itt kell :1444