Orvosi Hetilap, 1951. november (92. évfolyam, 44-47. szám)

1951-11-04 / 44. szám - Szentiványi Andor - Filipp Géza - Legeza Ireneuszné: Dohányallergiás vizsgálatok

ORVOSI HETILAP 1951. 44. fokig destruáló hatása. A magángyakorlat sem nélkülözi a kapitalista társadalmi rendben ural­kodó adok-veszek elvet, az orvos is kénytelen volt tudását áruba bocsátva azt felkínálni, ki a nyújtottnak elsőrangú minőségével, ki — és ter­mészetszerűleg ez a többség — ezt a minőséget nyújtani nem tudván, más módokon kényszerült tudásának igénybevételét kiérdemelni. Ez a kö­zönség felé való kiszolgáltatottság tényét vonta maga után és eredményezte azokat az etikai ki­siklásokat, melyek előfordulását letagadni nem lehet. A szocialista társadalom orvosa mentesítve van a betegétől való anyagi függés tényétől, nem szorul a közönség kegyeire, gátlásmentesen tudja gyógyító-megelőző tevékenységét kifejteni. Megélhetési gondjai nincsenek, megengedheti magának az önkritikát, a kritikát pedig mint fejlődését előmozdító segítséget fogadja, a nép állama viszont gondoskodik arról, hogy megszer­zett tudását továbbképzés révén állandóan fej­lesztheti. A közösségért dolgozva független meg­becsült tagjaként a társadalomnak a legkorsze­rűbb eszközökkel tudja hivatását teljesíteni. Ezt a perspektívát orvosaink számára is 1917. november 7-e hozta meg. III. Találunk azonban indirekt előnyöket is. Min­den orvos tudja, hogy vannak betegségek, me­lyek tudományunk állása szerint már megszün­­tethetők lettek volna. Ahogyan egyes helyeken a maláriát ki lehetett pusztítani a mocsarak le­­csapolásával, ahogyan a kiütéses tífusz kérdése csak a tetvetlenítésen múlik, más fertőző beteg­ségek is megszüntethetők vagy legalább is csök­kenthetők. Ilyenre az Októberi Forradalom te­remtette szocialista társadalom vállalkozhatik csak komoly siker reményében. Ismét más betegségek létrejöttének és meg nem gyógyulásának oka a rossz szociális viszo­nyokban keresendő, hiányos táplálkozásban, le­hetetlen lakásviszonyokban, nem is beszélve a gyógyulás feltételeinek pénzhezkötöttségében rej­lik. Hogy ezen a téren a szocialista társadalom mit fog tudni elérni, abból bőséges ízelítőt kapott már minden orvos mai hazai viszonyainknak közegészségügyi kihatását szemlélve. A cse­csemőhalandóság, a tbc.-és a venerológiai meg­betegedések csökkenése még a kizárólag gyó­gyító orvosi szemmel nézőt is meggyőzhetik, hát még azt, aki tudomásul veszi az egészséges laká­sokat, a világos, hygienikus munkahelyeket, a dolgozók pihenésének biztosítását, stb. Meg fog szűnni az a mostanig magától értetődő tény, melyet kénytelenek voltunk tudo­másul venni, hogy a kórházban rendbejött pl. szívbeteg hazabocsájtása után rövidesen újból decompenzálódik rossz szociális körülményei miatt. Nagyok és szépek azok a távlatok, melyek előttünk megnyílnak tisztán orvosi vonatkozás­ban is. Ne felejtsük, hogy a Nagy Októberi For­radalomnak köszönhetjük őket. Doleschall Frigyes dr. A Debreceni Orvostudományi Egyetem I. sz. Belklinikájának közleménye (Igazgató: Fémet Béla dr. egyetemi ny. r. tanár) Dohányallergiás vizsgálatok (A dohányallergia. Irta: SZENTIVÁNYI ANDOR dr., FILIPP Az elmúlt év utolsó hónapjaiban a debre­ceni dohánygyári gépi fermentáló üzemorvosi rendelőjében tömegesen jelentkeztek az üzem dolgozói olyan betegségekkel, melyeknek anam­­nesticus adatai esetleges allergiás természe­tükre hívta fel az üzemorvos figyelmét. Ezek­­után határoztuk el az üzem dolgozóinak át­vizsgálását dohányallergia szempontjából. Mielőtt eze­i vizsgálatok ismertetésére rá­térnénk, foglalkoznunk kell a dohányallergia néhány speciális vonatkozásával. Hogy a »spe­ciális« szó használata esetünkben mennyire indokolt, azt láthatjuk mindjárt akkor, ha a dohányallergiában szereplő allergént akarjuk meghatározni. Bár a rendelkezésünkre álló iro­dalom és — mint alább kiderül — saját vizs­gálataink eredménye szerint is, az előforduló eseteket nem mint nikotin-allergiát, hanem mint mint ipari ártalom) GÉZA dr. és LEGEZA IRENEUSZNÉ dr. a dohány egyéb anyagai iránti túlérzékenységet kell felfognunk, ennek ellenére az ingeranya­gok tisztázása a szóbajöhető factorok nagy száma miatt igen nehéz. Elsősorban számításba jönnek a dohány­levél saját anyagai: szénhydrátok, nitrogén­­tartalmú vegyületek, szerves savak, festékanya­gok, cserzőanyagok, illóolajok és gyanták. (1) Már ez a rövid felsorolás is mutatja, hogy mi­lyen magasértékű sensibilisátor lehet a dohány­levél. A megszárított dohánylevél azonban csak bizonyos kiképzési eljárások után lesz élvezeti célra szolgáló ipari nyersanyag. Ha tekintetbe­­vesszük ezen folyamatok — különösen a fer­mentálás — alatt lejátszódó chemiai átalakulá­sokat és összetételbeli változásokat (2), azt kell mondanunk, hogy a szóbajöhető allergének száma valószínűleg még nagyobb. Itt kell :1444

Next