Orvosi Hetilap, 1952. július (93. évfolyam, 27-30. szám)
1952-07-06 / 27. szám - A GYAKORLAT - Germanov, A. I.: A hypertonia betegség gyakorlati osztályozása
ORVOSI HETILAP 1952. 27. jóindulatú alak, szklerotikus stádium (3), kardiális típus stb. A fenti diagnózisokat a következő rövid jelzésekkel lehet szemléltetni: Első példa: Hipertónia-betegség A Második példa: Hipertónia-betegség , 2ba ' A Harmadik példa: Hipertónia-betegség -II A hipertónia-betegség jellemzése után zárójelben utalni kell a szövődményekre: sztenokardia, szívizominfarktus, apoplektikus inzultus, fibrilláció, keringési elégtelenség, aortoszklerozis, arterioszklerotikus kardioszklerozis, urémia stb. A gyakorló orvosnak nemcsak gyakorlati osztályozásra, hanem egységes betegvizsgálati sémára is szüksége van. Íme egy ilyen séma: Séma a hipertónia-betegségben szenvedő beteg vizsgálatához. 1 Családnév, keresztnév. 2. Kor. 3. Nem. 4. Munkahely. 5. Állás (részletesen fel kell tüntetni a munkakörülményeket, az önálló munkában eltöltött, szolgálati időt, a betegnek munkatársaihoz, vezetőihez való viszonyát). 7. Életkörülmények, a gyermekkortól kezdve (családtagok létszáma, általános anyagi helyzet, a lakótér nagysága, a táplálkozás minősége, családi állapot, a családtagokhoz és szomszédokhoz való viszony). 8. Szokványos mérgezések (nikotin, alkohol). 9. Átvészelt betegségek. 10. Lelki és testi traumák 11. Öröklődés (a legközelebbi rokonok élettartama és haláloka, hipertónia-betegség, elhájasodás és hasonló betegségek). 12. Nemi élet: a) kezdete, b) normális vagy kóros volta, c) libido, potentia, d) menstruatio kezdete, jellege, megszűnésének ideje, e) terhességek száma és lefolyása, f) nőgyógyászati betegségek, műtétek. 13. Munkaórák száma, éjjeli szolgálat, állás-* halmozás, szabadnapok, a rendes szabadságidő felhasználása. 14. Munkaképesség a vizsgálat idején (a norma teljesítése, túlteljesítése, nem-teljesítése). 15. Társadalmi munka és jellege. 16. A betegség kezdetének időpontja. Életkörülmények a megbetegedés idejében. 17. Panaszok kezdetben és a vizsgálatkor, különös tekintettel a következőkre: 1. fejfájás, jelenkezése a nap folyamán és évszak szerint, időtartama, lokalizációja, jellege, periodicitása, társuló tünetek, esetleges kiváltó okok. 2. szédülés (milyen körülmények között?), 3. forróság érzése az arcon, vértódulás a fejben, 4. lüktető fejzúgás, 4. öntudat (tisztaságának foka, idő- és térbeli tájékozódás, hirtelen öntudatvesztés), 6. hangulat és kedélyváltozások, fokozott ingerlékenység, különc viselkedés (a beteg fél az egyedülléttől, utcára kimenéstől). Közérzet a különböző nap- és évszakokban, •’ 7. intellektus, fejlődési fok, a környezet kritikai értékelése, emlékezés (jelen és múlt eseményekre), figyelem, 8. alvás (mélysége, időtartama, az, álomképek jellege, álmatlanság, ébredés utáni állapot), 9. szaglás, ízérzés, látás, hallás, 10. általános gyengeség, fáradékonyság, 11. izomgörcsök, 12. villanyozás érzése alvás közben, 13. fázékonyság,, hangyamászás érzése, 14. szívdobogás, nehézlégzés, sztenokardia, intermittáló sántítás (jelentkezésének körülményei, jellege), 15. vérzési hajlamosság, 16. étvágy, szomjúság, széklet. Az objektív vizsgálat alkalmával különös figyelmet kell fordítani az idegrendszer állapotára (agyidegek állapota), beszéd és beszédzavarok, a mozgató reflektorikus és érző körök állapota, a vegetatív idegrendszer állapota. Vérnyomás mérése, a pulzus szaporasága és jellege. A funkcionális próbákat nemcsak a gondozó intézet orvosi rendelőjében, hanem otthoni körülmények között és a munkahelyen is el kell végezni. A betegség első stádiumában rendszeres kezeléssel, a munka- és életkörülmények megváltoztatásával teljes gyógyulás érhető el. A második stádiumban rendszeres kezeléssel, a munka- és életkörülmények javításával szintén lehet tartós javulást elérni, a folyamat előhaladását megállítani és a munkaképességet helyreállítani. A gyógyítás és megelőzés céljait szolgáló intézkedések a harmadik stádiumban nemcsak a beteg szenvedésein könnyítenek, hanem számos esetben könnyű munka végzését is lehetővé teszik.