Orvosi Hetilap, 1952. szeptember (93. évfolyam, 36-39. szám)

1952-09-07 / 36. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Kovách István - Csordás Jenő - Sáfár László - Kelemen Ilona: Az endogen kreatinin clearence használhatósága a csecsemő- és gyermekkorban

ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MA­RKU­SOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA XCIII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM, 195­2. SZEPTEMBER 7. Felelős szerkesztő : TRENCSÉNI TIBOR DR. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő : HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár : LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor­ u. 32. I. Telefon: 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest., V., Arany János­ u. 24. Telefon: 126-335, 125-895 M. N. B. egyszámlaszám: 51.878.241-47 EREDETI KÖZL­EMÉNYEK A Pécsi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikája (igazgató: Kerpel-Fronius Ödön dr. egyetemi tanár) közleménye. Az endogen kreatinin clearance használhatósága a csecsemő-és gyermekkorban Írta: KOVÁCH ISTVÁN dr., CSORDÁS JENŐ dr., SÁFÁR LÁSZLÓ dr. és KELEMEN ILONA Számos experimentális­­ tapasztalat bizonyítja, hogy a glomerularis filtratio mérésére a ma haszná­latos anyagok között legmegbízhatóbb az inulin. E nagymolekulájú polysaccharid van legkevésbbé ki­téve annak, hogy a glomerulusokon átszűrődött mennyisége tubularis resorptio vagy secretio folytán módosulást szenvedjen és így valóban ideálisnak mondható glomerularis clearance-anyag. Az inulin általános használatának azonban két­ségtelenül vannak nehézségei is. Ezeket a nehézsége­ket főleg abban látják, hogy az inulin analytikai meg­határozása nem minden laboratórium számára hozzá­férhető, hogy a vizsgálatnál elég nagymennyiségű fo­lyadékban oldott anyagot kell a keringésbe juttatni, ami a tényleges helyzetet pl. exslccosisnál meghami­síthatja, végül, hogy az­­alkalmazható r­övid periódu­sok miatt a vesefiltratiónak csak rövid aktuális hely­zetéről tudunk képet kapni, míg egy hosszabb tájéko­zódás a vesefiltratióról az inulinnal nagy nehézsé­gekbe ütközik. Éppen e nehézségek miatt fordul gyakran­­az ér­deklődés az endogen kreatinin clearance, mint a filtratio mérője felé. Itt nem kell a vizsgálatokhoz kívülről anyagot bevinni és így valóban »endogen« clearance-ről van szó.­ Ugyanez teszi lehetővé a vese­­filtratiónak hosszabb időperiódusokban való meg­figyelését is. Ezenkívül a kreatinin serum- és vizelet­­concentratiójának meghatározása egyszerűbb labora­tóriumok számára is elérhető. Mindezek a tulajdonságok természetszerűleg von­ták magukkal az endogen kreatinin clearance haszná­latának elterjedtségét úgy a felnőtt, mint a csecsemő­­kori vesediagnosztikában. Amióta Popper és Mandel (11) e clearance-et a vese functionális vizsgálatai közé bevezették, a hazai és külföldi irodalomban egybehangzóan az a véle­mény alakult ki, hogy e clearance — normális és pa­­thológiás viszonyok között egyaránt — klinikai cé­lokra kielégítő pontossággal tájékoztat a glomerularis filtratio mértékéről (1, 3, 5, 6, 10). Ismerve azonban azt, hogy a vesefunctiók — mint ahogyan azt részleteiben a M. E. T. debreceni vándorgyűlésén Kerpel-Fronius (9) referálta — a fejlődés folyamán bizonyos érési folyamatokon men­nek keresztül, kézenfekvőnek látszott a kérdés fel­vetése, hogy várjon ez a felnőttekre vonatkozó meg­állapítás átvihető-e minden további nélkül a csecsemő­vagy akár a gyermekkorra is? Bród és Sirota (3) két egészséges csecsemőnél és két kisgyermeknél simultán m­annit és endogen" kreatinin clearence-vizsgálatokat végzett és azt ta­lálta, hogy ez utóbbi clearance a mamuit clearance-

Next