Orvosi Hetilap, 1953. december (94. évfolyam, 49-52. szám)

1953-12-06 / 49. szám - ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM - Varga István: A fogazati gócfertőzés az új pathológiai elméletek megvilágításában

ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1­857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő - TRENCSÉNI TIBOR DR. XCIV. ÉVFOLYAM 49. SZÁM 1953. DECEMBER 6. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT L­APJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor-u. 32. I. Telefon: 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest, V., Nádor-u. 6. Telefon: 383-198, 383-526 M. N. B. egyszámlaszám: 51.878.241-46 Ö­SSZEFOGLALÓ REFERÁTUM A Fővárosi István-kórház (igazgató: Vikol János dr.) közleménye A fogazati gócfertőzés az új patológiai elméletek megvilágításában írta : VARGA ISTVÁN dr. BEVEZETÉS. A gócfertőzés elmélete idestova félszázados múltra tekinthet visiszta. Természetes, hogy ilyen hosszú idő alatt egy teória sok változáson esik át. Az új gondolat felveté­sét követő első idők optimizmusát, később a reális kételyek hangja váltotta fel. Ma pedig már szélsősé­ges nézetek alakultak ki: egyesek a gócos megbete­gedéseknek túlzott jelentőséget tulajdonítanak, mások tagadásba veszik még létezését is. Verhoeff egyenesen úgy nyilatkozik, hogy a gócfertőzés tana olyan, mint egy vallás, mely csak azok számára létezik, akik hisz­nek benne. ■ A kérdés annyira szétágazó, hogy egy folyóiratba való közlemény keretében minden részlete nem is tár­gyalható. Ezért csak a fogazati gócfertőzés patológiá­jával foglalkozom az új, haladó szempontok figye­lembevételével, hogy a probléma az egész orvostudo­mány alapjának, a kórtannak keretébe illesztve nyer­jen­­kellő megvilágítást. Igyekszem a góc patomechanizmusára vonatkozó kísérletes vizsgálatokból, elméletekből a gyakorlati tanulságokat levonni — legalább is a jelenlegi tudá­sunk szerint helyes ■+— gyógyító orvosi működésünk számára. ANALÍZIS A gócfertőzés fogalma Mindenekelőtt szeretném a gócfertőzés fogalmát pontosan tisztázni, mert még ma is­­— mikor pedig ez is kérdés az érdeklődés gyújtópontjába került — egybe nem tartozó fogalmakat kever össze a közlemé­nyek nagy része. Az akut reumás láz (régi néven polyarthritis ac. rheumatica) kórokozóját ugyan biztosan nem ismer­jük, de senki nem vitatja a megbetegedés kezdete­kor jelentkező heveny manduliagyulladás etiológiai fontosságát. Sőt bátran mondhatjuk, hogy a betegség fertőzéses jellegének hívei a mandulákat tekintik a fertőzés kapujának. Ez a hosszú múltra visszatekintő gyakorlati tapasztalat tulajdonképpeni alapja annak a teóriának, hogy a mandulák lakm­áiban lejátszódó idült gyulladások is képesek a szervezetet megbete­­gíteni, s elsősorban »reuma« gyűjtőnévvel jelölt be­tegségeket előidézni. Más szóval a tonzillákat olyan fertőzött és fertőző gócnak lehet tekinteni, mely az egész szervezetet megbetegítheti. E hipotézis háromirányú­­fogalmi kiterjesztése az, ami az elmúlt fél évszázad szakirodalmában gócfer­tőzés gyűjtőnév alatt a közlemények beláthatatlan sorának tárgya volt. A háromirányú kiterjesztés alatt a következőket értem: . 1. Már nemcsak a tonzillák idült, gyulladásos elváltozásait tartják gócnak, hanem a mély lakúnak kipréselhető desquamatiós termékeit , régebben le­zajlott gyulladások hegei által elzárt tüszők felszívó­dásra kerülő szövettörmelékeit is. De továbbmenőleg a góc fogalmába kerültek a fog körüli szövetek, ing­­tasakok, az orrmelléküregek, a féregnyulvány, epe­hólyag, prostata, tubák stb. területén lezajló idült lábok is. 2. Az egyébként is nagy számú »reumás« beteg­ségeken kívül gócos megbetegedések sorába iktatott 1345 91*

Next