Orvosi Hetilap, 1954. március (95. évfolyam, 10-13. szám)

1954-03-07 / 10. szám - ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM - Kajtor Ferenc dr.: Az idült fejfájás fájdalom-mechanizmusai

ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1­85­7-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. XCV. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1954. MÁRCIUS 7. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor-u. 32. I. Telefon: 121-804 Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest, V., Nádor­ utca 6. Telefon 383-198, 383-526 M. N. B. egyszámlaszám 51.878.241-46 ÖSS­ZEFOGLALÓ REFERÁTUM A Debreceni Ideg- és Elmeklinika közleménye Az idült fejfájás fájdalom-mechanizmusai* Irta: KAJTOR FERENC dr. Az ideggyógyász és belgyógyász előtt jól ismert probléma az idült fejfájás, mivel a betegek gyakori panaszai közé tartozik. Talán éppen e gyakorisága miatt sok orvos hajlamos arra, hogy a fejfájást felü­letesen, sémat­ikusan intézze el. Pedig a fejfájást az orvosnak komolyan kell vennie. Részben azért, mert a fájdalomcsillapítás az orvos kötelességei közé tar­tozik; részben azért, mert az idült fejfájás a dolgozó munkaképességét jelentékenyen csökkentheti; végül pedig azért, mert a fejfájás mint tünet, a fej- és az intraonanium képleteinek vagy éppen más szervnek a betegségét jelezheti, ill. elfedheti. Szükséges tehát, hogy az orvos helyes magatar­tást tudjon tanúsítani a fejfájós beteggel szemben. Kívánatos, hogy kellő időt és türelmet szenteljen pa­naszainak. Csak így tudja a fejfájós beteg kivizsgá­lásának és kezelésének irányelveit követni. Ezekbe az irányelvekbe három szempontot látok fontosnak belefoglalni. 1. Először is a fejfájás dinamikáját igyekezzünk tisztázni. 2. Ezt követően azonban mindig gondosan ke­­­ressük a fejfájás mögött esetleg meghúzódó szervi alapbetegséget és hajlamosító tényezőket. 3. A fejfájás megszüntetését célzó terápiánk ne legyen egyoldalú; beállításánál mind az egyéni fáj­dalom-mechanizmust (mechanizmusokat), mind a fellelhető oki tényezőket, mind az ezekkel összeszövő­dött psychodyna­micát vegyük tekintetbe. * A Belgyógyász Szakcsoportban 1953. márc. 25-én tartott továbbképző előadás alapján. A következőkben az idült fejfájás dinamikájával, ill.­­az ezt meghatározó fejfájás-mechanizmusokkal fogok részletesebben foglalkozni. A fájdalom-mecha­nizmus fogalmának keretei között leegyszerűsítve ismertetem azokat a kóros idegrendszeri funkciókat és anatómiai képleteket, amelyeket közvetlenül fele­lősnek tartunk az idült fejfájás élményének létrejötté­ben. A szereplő mechanizmusok felismerésével a fej­fájás problémája mind a diagnosztika, mind a terápia számára könnyebben és biztosabban közelíthető meg, mint csupán a különböző »syndromák« erőltetett jel­lemzésével és merev osztályozásával. Ami magát a fájdalomérzetet illeti, egyre szapo­rodnak azok a bizonyítékok, amelyek arra mutatnak, hogy­­a fájdalomérzet létrejöttében az agykéreg tevé­kenyen részt vesz (Karszt, 1950; Stone, 1950; Wolff, 1950; Marshall, 1951; Lewin, 1952). Ezekre az ada­tokra és saját megfigyeléseire támaszkodva Randol­­szkij (1952) a visszatérő fájdalom problémáját már a felsőbb idegtevékenységről szóló pavlovi tanítás megvilágításában tárgyalja. A fájdalomérzet keletke­zésének ilyen szemlélete különösen fontos éppen a fejfájások esetében. I. A fájdalom-mechanizmusok A fájdalom-mechanizmusok extra- és intracrania­lis képletekhez kapcsolódnak. Ezeket a képleteket a következő módon lehet csoportosítani: a) A koponyát fedő szövetek, amelyekből az arté­riákat, az izomzatot és az érzőidegeket emelhetjük ki. b) Az intracranialis struktúrák, főleg a nagy- 17* 18 253

Next