Orvosi Hetilap, 1954. június (95. évfolyam, 23-26. szám)

1954-06-06 / 23. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Kovách István dr.: A gyermekkori acut diffus glomerulonephritisről

ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1­85­7-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő : TRENCSÉNI TIBOR DR. XCV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1954. JÚNIUS 6. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor-u. 32. I. Telefon: 121-804 Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest, V., Nádor­ utca 6. Telefon 383-198, 383-526 M. N. B. egyszámlaszám 51.878.241-46 E­REDETI KÖZLEMÉNYEK A Pécsi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájának (igazgató : Kerpel-Fronius Ödön dr. egyetemi tanár) közleménye A gyermekkori acut diffus glomerulonephritisről (A pécsi gyermekklinika nephritisanyagának analysise) Írta: KOVACH ISTVÁN dr. Pécsett és környékén 1948—49—50. években nagyobb méretű sc­aria­tj­árván­y­­­aik voltunk tanúi. Minthogy pedig e streptococcus-invasio csakha­mar megmutatkozott ,a gyermekklinikán a felvett ú. n. második betegségek, kiváltképpen a nepihrituis-esetek szokatlan méretű felszaporodásában, érdemesnek lát­szott, hogy felhalmozódott, gazdag nephritisanyagun­­kat összefoglalóan áttekintsük és tapasztalatainkról beszámoljunk. Anyagunk az 1946—50. években felvett 164, acut diffus glomerulonephritisben megbetegedett, lVp—14 éves korú gyermekből áll. Eseteink Drezsevckij és Mill (1) felosztásában a nephritisek infectiós-allergiás csoportjába tartoznak. Aetiologia Az acut diffus glomerulonephritis mindig máso­dik betegség. Leg­többször coccustfertőzésen alapuló megbetegedésihez társul bizonyos latent­iai­dő eltelte­­után. Anyagunkban e nephritist kiváltó alapbetegsé­­gek megoszlását 1. táblázatunk szemlélteti. Látjuk, hogy legnagyobb számmal a­z angina szerepel nephri­ti­s-eseteink laetiologiájában. Ezt az említett scarlatjárványt kísérő, de nerrt scar­latos streptococcus-ariginák kétségtelen halmozódásáva­l tudjuk kapcsolatba hozni. K­er­pel-Fronius­sal és Hor­­váth AM (2) u. i. kimutattuk, hogy a gyermekkori tonsillaris nephritis halmozódása és a scarb­atjá­rvá­­nyok nagysága között kifejezett párhuzam van. A scarlatmetphritisS általunk észlelt gyakorisága gyer­mekkorban megszokott. Ezzel szemben felnőtteknél a scarlat meglehetősen háttérbe szorul a nephritis aetiológiájában. Brod (3) 62 acut glomerulonephri­­tisiből álló felnőtti anyagán pl. egy scarlat-nephritist sem észlelt. Meg kell említenünk, hogy előttünk — amint azt fent említett munkánkban (2) közöltük — a scarlat korai pen­icillinkeze­lésének általánossá vá­lásával a gyermekkori scarliatmephritis is elim­i­ni­­­­ható megbetegedésnek tűnik. A tabellán szereplő esetek közül sem részesült egy sem penicillin-keze­lésben scar­latjának elején. Feltűnő az impeti gólhoz, ill. helyesebben a pyogen bőrfertőzések­hez társuló nephritis gyakorisága. Felnőtteknél ez Brod (3) és Rudebeck (4) szerint 5—7% körül mozog. Gyermek­kori halmozódása összefügg­­a gyermek életmódjá­val, csökkent tiszta­ságérzéséve­l, aminek következté­ben a gennyes bőrfertőzés egyike a leggyakoribb gyermekbetegségeknek (2, 5, 6). Ugyanezzel van-I. táblázat Első betegség Esetek száma% Angina ........................... 55 33,5 Scarlatina ..................... 39 23,8 impetigo ....................... 27 16,5 Mélylégúti fertőzés . . . 14 8,5 Otitis .............................0 5,5 Bizonytalan...................6 3,7 Egyéb.............................2 1,2 Impetigo és angina6 3,7 Impetigo és mélylégúti kettős4 2,4 fertőzés .....................’ aetiologia 12 7,3 Impetigo és scarlatina.2 1,2 43* 1 617

Next