Orvosi Hetilap, 1954. június (95. évfolyam, 23-26. szám)
1954-06-06 / 23. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Kovách István dr.: A gyermekkori acut diffus glomerulonephritisről
ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő : TRENCSÉNI TIBOR DR. XCV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1954. JÚNIUS 6. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor-u. 32. I. Telefon: 121-804 Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest, V., Nádor utca 6. Telefon 383-198, 383-526 M. N. B. egyszámlaszám 51.878.241-46 EREDETI KÖZLEMÉNYEK A Pécsi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájának (igazgató : Kerpel-Fronius Ödön dr. egyetemi tanár) közleménye A gyermekkori acut diffus glomerulonephritisről (A pécsi gyermekklinika nephritisanyagának analysise) Írta: KOVACH ISTVÁN dr. Pécsett és környékén 1948—49—50. években nagyobb méretű scariatjárványaik voltunk tanúi. Minthogy pedig e streptococcus-invasio csakhamar megmutatkozott ,a gyermekklinikán a felvett ú. n. második betegségek, kiváltképpen a nepihrituis-esetek szokatlan méretű felszaporodásában, érdemesnek látszott, hogy felhalmozódott, gazdag nephritisanyagunkat összefoglalóan áttekintsük és tapasztalatainkról beszámoljunk. Anyagunk az 1946—50. években felvett 164, acut diffus glomerulonephritisben megbetegedett, lVp—14 éves korú gyermekből áll. Eseteink Drezsevckij és Mill (1) felosztásában a nephritisek infectiós-allergiás csoportjába tartoznak. Aetiologia Az acut diffus glomerulonephritis mindig második betegség. Legtöbbször coccustfertőzésen alapuló megbetegedésihez társul bizonyos latentiaidő eltelteután. Anyagunkban e nephritist kiváltó alapbetegségek megoszlását 1. táblázatunk szemlélteti. Látjuk, hogy legnagyobb számmal az angina szerepel nephritis-eseteink laetiologiájában. Ezt az említett scarlatjárványt kísérő, de nerrt scarlatos streptococcus-ariginák kétségtelen halmozódásával tudjuk kapcsolatba hozni. Kerpel-Froniussal és Horváth AM (2) u. i. kimutattuk, hogy a gyermekkori tonsillaris nephritis halmozódása és a scarbatjárványok nagysága között kifejezett párhuzam van. A scarlatmetphritisS általunk észlelt gyakorisága gyermekkorban megszokott. Ezzel szemben felnőtteknél a scarlat meglehetősen háttérbe szorul a nephritis aetiológiájában. Brod (3) 62 acut glomerulonephritisiből álló felnőtti anyagán pl. egy scarlat-nephritist sem észlelt. Meg kell említenünk, hogy előttünk — amint azt fent említett munkánkban (2) közöltük — a scarlat korai penicillinkezelésének általánossá válásával a gyermekkori scarliatmephritis is eliminiható megbetegedésnek tűnik. A tabellán szereplő esetek közül sem részesült egy sem penicillin-kezelésben scarlatjának elején. Feltűnő az impeti gólhoz, ill. helyesebben a pyogen bőrfertőzésekhez társuló nephritis gyakorisága. Felnőtteknél ez Brod (3) és Rudebeck (4) szerint 5—7% körül mozog. Gyermekkori halmozódása összefügga gyermek életmódjával, csökkent tisztaságérzésével, aminek következtében a gennyes bőrfertőzés egyike a leggyakoribb gyermekbetegségeknek (2, 5, 6). Ugyanezzel van-I. táblázat Első betegség Esetek száma% Angina ........................... 55 33,5 Scarlatina ..................... 39 23,8 impetigo ....................... 27 16,5 Mélylégúti fertőzés . . . 14 8,5 Otitis .............................0 5,5 Bizonytalan...................6 3,7 Egyéb.............................2 1,2 Impetigo és angina6 3,7 Impetigo és mélylégúti kettős4 2,4 fertőzés .....................’ aetiologia 12 7,3 Impetigo és scarlatina.2 1,2 43* 1 617