Orvosi Hetilap, 1955. július (96. évfolyam, 27-31. szám)
1955-07-03 / 27. szám - ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM - Liebner Ernő: A pyodermák megelőzésének és gyógyításának időszerű kérdései
ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857 -BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. XCVI. ÉVFOLYAM 27. SZÁM, 1955. JÚLIUS 3 Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor u. 32. I. Telefon: 121-804 Kiadóhivatal: Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Budapest, VII., Lenin körút 5. sz. Telefon: előfizetés 423-377, különlenyomat 223-896-tól 899-ig — M. N. B. egyszámlaszám: 91.878.263-8 ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM ORVOSI HETILAP Az Országos Bőr-Nemikórtani Intézet (igazgató : Földvári Ferenc dr. egyet, tanár) közleménye a pyodermák megelőzésének és gyógyításának időszerű kérdései írta : LIEBNER ERNŐ dr. A bőr pyogen megbetegedéseinek nagy jelentőséget ad a pyodermák gyakorisága, az egyéni és társadalmi következmények, közegészségügyi és nemzetgazdasági hatásuk, különösen az iparosodással kapcsolatban. A pyodermák számarányának alakulása betekintést nyújt a kifejlődésüket elősegítő körülményekre. Általában, kórházi és ambuláns anyagot tekintve, gyakoribbak a gyermekkorban, mint felnőtteken. Saját anyagomban, ugyanazon idő alatt, felnőtteken 6,3%, gyermekeken 18% volt; ezen belül az egyes kórképek megoszlása is eltérő: gyermekkorban az összes fertőzések 60%-a az impetigo contagiosa, felnőtteken viszont a furunculosis (20%) és az ekthyma (37%) a leggyakoribb. Az irodalmi adatok ezzel megegyeznek. Az arányszám nem állandó, alkalmi, járványszerű terjedés megemeli, mint pl. a második világháború alatt és után, elsősorban a scabies és a pediculosis terjedése, a rossz táplálkozás és egyéb okok miatt, az ellenállóképesség csökkenése, a leromlott általános higiénés viszonyok és nélkülözések következtében. De eltérés van a nagyvárosi és mezőgazdasági területek számarányában is, így Budapesten az 1949—50-es években, a már jelentősen megjavult viszonyok között, a rendelőintézetekben a beteganyag 9,5—10%-a volt pyodermás, míg ezalatt, a túlnyomóan mezőgazdasági beteganyagú debreceni bőrklinikán 18,8%, tehát majdnem kétszerese. A különbség világszerte hasonló. Az iparosodással hozható összefüggésbe, hogy a pyodermák száma nálunk növekedőben van. Károlyi a főváros erősen iparosított kerületeiből 1953 végén szerzett adatai szerint a rendelőintézetekben 18,7% volt a pyogen fertőzés, más iparvidéken a 20%-ot is elérte. Természetesen a számarány még magasabb, ha nem a területi rend A Magyar Dermatológiai Társulat 1954. decemberi nagygyűlésén tartott referátumedelések, hanem az ipari munkahely adatait veszszük, minthogy általában, az ipari balesetek után, a táppénz- és munkaidő-kiesés szempontjából, a foglalkozási prodermák statisztikailag a második helyen állanak. Saját, az OBNI és OMI munkaközösségében, 14 bőrgyógyász együttműködésével nyert, Valér Márton által előadott, 1953—54. évi adataink szerint a vas- és fémiparban foglalkoztatott munkások között az olaj-akne és furunculosis számaránya 8% körül van, ami megfelel Somogyi, Faragó és Rajka György régebbi becslésének és a világirodalmi adatoknak. Viszont a számarány alakulása sok körülménytől függ és ezért a munkahely szerint is változó, helyenként igen magas, pl. Möhlenbruch egy bányában 1941-ben 2 hónap alatt 21.000 bányász között 9450 furunculosist talált és ebből 2000 volt munkaképtelen. Mi egymáshoz hasonló munkájú dolgozók különböző csoportjaiban nagyon eltérő megbetegedési számarányt tapasztaltunk, a technológiai védelem, a higiénés viszonyok, védőkenőcshasználat, tisztálkodási lehetőségek, a munkaruhák tisztítása és váltása, a munka utáni lemosás módja stb. együttes kihatásának folyományaként. Számításba kell venni még azt is, hogy ezek az ipari, foglalkozási jellegű megbetegedések ugyanúgy továbbfertőzhetnek, mint a más eredetűek és ezzel szétgyűrűző újabb pyodermák forrásaivá válhatnak. A pyoderma-formák közül legjelentősebb az olaj-akne, a gép-, vas- és fém-, textilmunkások gyakori betegsége. Szurok, kátrány, aszfalt, olajok, terpentin, vazelin, petróleum és chlor váltja ki. Jellemző a lokalizáció, főleg a karon és az ujjak feszítő oldalán, az olajjal átivódott munkaruha által fedett területeken, mint a comb feszítő oldalán, de a vállon, háton, mellen és arcon, tehát a seborrhoeás akne helyén is. Progresszív folyamat: comedók, akne-pustulák, miliumok, atheroma-