Orvosi Hetilap, 1955. július (96. évfolyam, 27-31. szám)

1955-07-03 / 27. szám - ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM - Liebner Ernő: A pyodermák megelőzésének és gyógyításának időszerű kérdései

ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1­8­5­7 -BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. XCVI. ÉVFOLYAM 27. SZÁM, 1955. JÚLIUS 3 Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor u. 32. I. Telefon: 121-804 Kiadóhivatal: Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Budapest, VII., Lenin körút 5. sz. Telefon: előfizetés 423-377, különlenyomat 223-896-tól 899-ig — M. N. B. egyszámlaszám: 91.878.263-8 Ö­SSZEFOGLALÓ REFERÁTUM ORVOSI HETILAP Az Országos Bőr-Nemikórtani Intézet (igazgató : Földvári Ferenc dr. egyet, tanár) közleménye a pyodermák megelőzésének és gyógyításának időszerű kérdései írta : LI­E­B­N­ER ERNŐ dr. A bőr pyogen megbetegedéseinek nagy jelen­tőséget ad a pyodermák gyakorisága, az egyéni és társadalmi következmények, közegészségügyi és nemzetgazdasági hatásuk, különösen az iparoso­dással kapcsolatban. A pyodermák számarányának alakulása betekintést nyújt a kifejlődésüket elő­segítő körülményekre. Általában, kórházi és am­buláns anyagot tekintve, gyakoribbak a gyermek­korban, mint felnőtteken. Saját anyagomban, ugyanazon idő alatt, felnőtteken 6,3%, gyermeke­ken 18% volt; ezen belül az egyes kórképek meg­oszlása is eltérő: gyermekkorban az összes fertő­zések 60%-a az impetigo contagiosa, felnőtteken viszont a furunculosis (20%) és az ekthyma (37%) a leggyakoribb. Az irodalmi adatok ezzel meg­egyeznek. Az arányszám nem állandó, alkalmi, járványszerű terjedés megemeli, mint pl. a máso­dik világháború alatt és után, elsősorban a scabies és a pediculosis terjedése, a rossz táplálkozás és egyéb okok miatt, az ellenállóképesség csökkenése, a leromlott általános higiénés viszonyok és nélkü­lözések következtében. De eltérés van a nagy­városi és mezőgazdasági területek számarányában is, így Budapesten az 1949—50-es években, a már jelentősen megjavult viszonyok között, a rendelő­­intézetekben a beteganyag 9,5—10%-a volt pyo­­dermás, míg ezalatt, a túlnyomóan mezőgazdasági beteganyagú debreceni bőrklinikán 18,8%, tehát majdnem kétszerese. A különbség világszerte ha­sonló. Az iparosodással hozható összefüggésbe, hogy a pyodermák száma nálunk növekedőben van. Károlyi a főváros erősen iparosított kerüle­teiből 1953 végén szerzett adatai szerint a rendelő­­intézetekben 18,7% volt a pyogen fertőzés, más iparvidéken a 20%-ot is elérte. Természetesen a számarány még magasabb, ha nem a területi ren­d A Magyar Dermatológiai Társulat 1954. decem­beri nagygyűlésén tartott referátume­delések, hanem az ipari munkahely adatait vesz­­szük, minthogy általában, az ipari balesetek után, a táppénz- és munkaidő-kiesés szempontjából, a foglalkozási prodermák statisztikailag a második helyen állanak. Saját, az OBNI és OMI munka­­közösségében, 14 bőrgyógyász együttműködésével nyert, Valér Márton által előadott, 1953—54. évi adataink szerint a vas- és fémiparban foglalkozta­tott munkások között az olaj-akne és furunculosis számaránya 8% körül van, ami megfelel Somogyi, Faragó és Rajka György régebbi becslésének és a világirodalmi adatoknak. Viszont a számarány alakulása sok körülménytől függ és ezért a munka­hely szerint is változó, helyenként igen magas, pl. Möhlenbruch egy bányában 1941-ben 2 hónap alatt 21.000 bányász között 9450 furunculosist talált és ebből 2000 volt munkaképtelen. Mi egymáshoz ha­sonló munkájú dolgozók különböző csoportjaiban nagyon eltérő megbetegedési számarányt tapasz­taltunk, a technológiai védelem, a higiénés viszo­nyok, védőkenőcshasználat, tisztálkodási lehetősé­gek, a munkaruhák tisztítása és váltása, a munka utáni lemosás módja stb. együttes kihatásának folyományaként. Számításba kell venni még azt is, hogy ezek az ipari, foglalkozási jellegű megbe­tegedések ugyanúgy továbbfertőzhetnek, mint a más eredetűek és ezzel szétgyűrűző újabb pyoder­mák forrásaivá válhatnak. A pyoderma-formák közül legjelentősebb az olaj-akne, a gép-, vas- és fém-, textil­munkások gyakori betegsége. Szurok, kátrány, aszfalt, ola­jok, terpentin, vazelin, petróleum és chlor váltja ki. Jellemző a lokalizáció, főleg a karon és az uj­jak feszítő oldalán, az olajjal átivódott munkaruha által fedett területeken, mint a comb feszítő olda­lán, de a vállon, háton, mellen és arcon, tehát a seborrhoeás akne helyén is. Progresszív folyamat: comedók, akne-pustulák, miliumok, atheroma-

Next