Orvosi Hetilap, 1955. október (96. évfolyam, 40-44. szám)

1955-10-02 / 40. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Kettesy Aladár: Szaruhártya-átültetéseinkről

Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. XCVI. ÉVFOLYAM 40. SZÁM, 1955. OKTÓBER 2 Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor u. 32. I. Telefon: 121-804 Kiadóhivatal: Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Budapest, VII., Lenin körút 5. sz. Telefon: előfizetés 423-377. különlenyomat 223-896-tól 899-ig — M. N. B. egyszámlaszám : 91.878.263 53 ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA E­REDETI KÖZLEMÉNYEK A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Kettesy Aladár dr. egyet, tanár) közleménye Szaruhártya-átültetéseinkről Irta: K­ETTE­SY A­L AD­A R dr. A tárgylátás visszaállítása egyetlen műtéttel mindössze 3 esetben lehetséges. Ezek: a hályog, az ideghártyaleválás és a szaruhártyaheg. Utóbbi eset­ben cornea-transplantatio (a továbbiakban: dtr.) végezhető. Míg a hályogműtét és az ideghártyaleválás ope­rálása a szemorvos mindennapi tevékenységi kö­rébe tartozik, addig a dtr. a legutóbbi időkig is egyike maradt a szokatlan, rendkívüli műtéteknek, amelyre csak kivételesen vállalkozott egy-egy szem­orvos, rendszerint valamely nagy szemészeti gyógy­intézet vezetője. Ez volt Magyarországon is a helyzet. Blasko­­vics és tanítványai elvétve kíséreltek meg egy-egy d­r-t. Rendszeresen csak ifj. Imre József foglalko­zott vele, és ő is csak élete utolsó szakaszában. Hét év alatt, 1936-tól 1943-ig 117 d­r-t hajtott végre. Nagyjelentőségű munkássága világszerte elismerést váltott ki. Sajnos, 1945-ben bekövetkezett korai halálával a régi állapot tért vissza. Ez azonban sokáig nem maradhatott így, ezért mintegy 3 évvel ezelőtt a debreceni szemklinikán behatóbban kezdtünk a d­r. kérdésével foglalkozni. A kezdeményezésben kimagasló szerepe volt a kli­nika jelenlegi adjunktusának, Alberth Bélának. Tervünk eleinte egyszerűen az volt, hogy a d­r-t a klinika rendszeresen végrehajtott eljárásai sorába iktatjuk. Hamarosan kiderült azonban, hogy a do­log nem ilyen egyszerű. A tervet meg kellett tolda­nunk egy célkitűzéssel, ami abból állt, hogy a sza­­ruhártyaátültetésből olyan, aránylag egyszerű mű­tétet alakítsunk, amihez semmiféle különleges mű­szer vagy berendezkedés nem szükséges, amit egy kis klinika aránylag szűkre szabott adottságai kö­zött is bármikor végre tudunk hajtani, és, ami talán a legfontosabb, nem nagyobb kockázattal, mint bár­mely más intraocularis műtétet. Hiába akadnak elvétve sikerek, ha a közvetlen műtéti veszteség nagy. Ez már önmagában gátlólag hat a műtéti vállalkozásra. S ha a ritkán bekövet­kezett siker a szaruhártya későbbi újraelszürkülése miatt elvész, ez érthetően végleg kedvét szegi az operatőrnek. Ez lehetett a múltban a legfőbb oka annak, hogy a d­r. nem vált általánosan végrehaj­tott műtétté,még a legnagyobb klinikákon sem. A Szovjetunióban Filatov és iskolája már kb. 25 évvel ezelőtt ugyanezt a célt tűzte ki és azóta nagy eredményekre tekinthet vissza. Busmies és Rubin, Filatov két tanítványa, egyik nemrégen megjelent közleményükben állították össze a Szov­jetunióra vonatkozó adatokat. E szerint a Szovjet­unióban 1953-ig 7442 d­r-t hajtott végre 177 szem­orvos. Ebből a nagy számból csupán 17 műtét esik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti időkre; az is 5 szemészprofesszor között oszlik meg. A fellendülés a 30-as években következett be. Fila­tov nemcsak több újítással fokozta a műtét végre­hajthatóságát és eredményességét, hanem gondos­kodott arról is, hogy tanítványai a Szovjetunió minden részében végezzék. A szovjet szemorvosi irodalomban eddig 457 közlemény jelent meg erről a tárgyról. Ezek tanulmányozása természetesen egyik fontos feladatunk. Több szerencsés körülmény játszott közre ab­ban, hogy tervünk megvalósítása közben néhány kisebb újítással kezdeti sikereket értünk el, ami le­hetővé tette a munka folytatását. A műtét tudvalévően abból áll, hogy a heges szaruhártya közepéből korongot vágunk ki és en­nek helyére ugyanolyan nagyságú ép, emberi sza­­ruhártyakorongot illesztünk be. Ha ez a korong be­gyógyul és átlátszó marad, a beteg újra lát. A műtét régebben már azért is különleges volt, mert ép emberi cornea csak akkor került, ha pl. rosszindulatú uvea-daganat, vagy absolut glau­­koma miatt valakinek a szemét el kellett távolítani.

Next