Orvosi Hetilap, 1956. szeptember (97. évfolyam, 36-40. szám)

1956-09-30 / 40. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Hankiss János - Vajda István - Massáth Ilona - Fornet Béla: Az antidiuretikus hormon szerepe májbetegek vízháztartás-zavarában

ORVOSI HETILAP 1956. 40. felelőbbnek. A vért üveggyöngyös edénybe vettük le, defibrináltuk, azonnal centrifugáltuk, úgyhogy a levé­teltől számított 10—15 percen belül a kísérleti patká­nyok megkapták. Semmiféle antikoagulánst nem hasz­náltunk. Vizsgálataink legfontosabb újítását abban lát­juk hogy eltérőleg az eddig ismert irodalmi adatok­tól, a beteg plasmáját nemcsak a szokásos physio­­logiás controllal és megadott glanduitrinnel hason­lítottuk össze, hanem minden esetben a beteghez hasonlóan előkészített (táplálék, szomjazás, pihe­nés) és vízanyagcsere szempontjából normális egyén plasmájával is. Úgy gondoljuk, hogy ezzel lényegesen megbízhatóbb és reálisabb összehason­lítási alapot nyertünk, mert kiküszöbölve azt a hi­bát, amit a patkányok változó reactiója jelent AD- anyagokkal szemben, így valóban a cirrhosisosok ADH-szintjének a normálistól való eltérését regisztrálhattuk. Kísérleteinkben és ábráinkban a patkány-diuresi­­sek %-os értékét tüntetjük föl egyszerűség kedvéért. Ez természetesen a gátlással fordítva arányos, azaz a diuresis annál nagyobb, minél kisebb a plasma ADH- tartalma. 1. táblázat Különböző aetrológiájú vízháztartászavarokban mért ADH- értékek (ADH-érték a gátlásnak felel meg, mely a megadott patkánydiuresis %-kal fordítva arányos. Birnie-methodika) Diuresis % 5/1000 E glandustrin .............................................................41 Phys. NaCl controll .......................................................... 72 Normális szomjazó egyén plasmája ............................... 45 Normális szomjazó egyén vizelete......................................21 Sz. J. decomp. vitium, pedemok........................................27 M. L.­ne decomp. vitium ................................................. 59 P. L. nephritis ac.................................................................. 68 F. J. porphyrosis ac.............................................................. 40 M. M. ulcus duod. Ismeretlen okú vízretentio ...........35 G. J. Collagén betegség? Oedémák................................... 53 G. J., ugyanaz a beteg más alkalommal ................... 70 S. J. Purpura rheumatica .................................................. 87 M. M. Status asthmaticus, ACTH kezelés alatt, víz­retentióval........................................................................35 J. S.-né, hepatitis ac. florid szak, erős vízretentio, serumban ...................................................................... 29 J. S.-né, hepatitis ac. florid szak, erős vízretentio, vizeletben ............................................................29 J. S.-né, hepatitis gyógyuláskor, vízleadás Után, serum­ban ................................................................................... 57 Eredmények: Az I. táblázatban foglaltuk ösz­­sze a különféle eredetű pedemás állapotokban vég­zett ADH titrálásaink eredményeit. Mint látható, ez különbözőképp alakult az egyes betegségekben. Igen érdekesek J. S.-né hepatitises beteg értékei. Betegségének florid szakában, mikor erős vízreten­zió volt kimutatható, az ADH-érték is erősen föl­szaporodott (lásd 1. ábra. A diuresis kicsi, azaz nagy gátlás.) Amikor a beteg javulni kezdett, s nagy spontán vizeletleadás következett be (bő diu­resis, testsúlycsökkenés, oedemák eltűnése stb.), az ADH-érték is lezuhant annyira, hogy akkor a be­teg savójával kezelt patkányok diuresise 77%-kal nagyobb volt az egészséges egyének savójával ke­zelt patkányok diuresisénél. 19 cirrhosis hepatisban szenvedő beteget vizs­gáltunk, ezek közül hatot több ízben is. Csupán egy­nek nem volt látható vízanyagcserezavara, a többi­nél ascites és oedema állt fenn (2. ábra). Mint lát­ható, 15-nél pozitív eredményt kaptunk, azaz a betegek plasmájával kezelt patkányok diuresise ki­sebb, mint a normálisakéval kezelteké, ami azt 1. ábra. J. S.-né hepatitis ac. serum-ADH-értékei a be­tegség tetőpontján és gyógyulásakor. (100°/0~nak vettük a beteggel egyidőben és azonosan előkészített norm, egyén serumával nyert patkánydiuresis értékeket. Ehhez viszonyítottuk a beteg savójával nyert értéket és a kettő közötti eltérés %-át tüntettük fel.) 2. ábra: 19 cirrhosis hepatisos beteg serum-ADH-értékei az ugyanakkor vizsgált normál controllegyén értékei­hez viszonyítva. (Az ADH-tartalom, ill. gátlás a meg­adott diuresis °/0-kal fordítva arányos!) jelenti, hogy a diuresisgátlás (azaz a serum ADH- tartalma) nagyobb a betegek plasmájával. 15 eset közül 12-nél a differentia lényeges, 3-nál csekély. A/£V E.0|NS. CV BM-.KB U.IÄX KF, PC. KK. K.F Z.N K.Z, K.P. NE. F.G. S.B. Kft LJ>, nsares-- » • » ...... ... ................. . s .. . |U'S(MJ r.t;::i:;l BErec mm hobmAus

Next