Orvosi Hetilap, 1957. július (98. évfolyam, 27-30. szám)
1957-07-14 / 28. szám - Babics Antal: Dr. Zinner Nándor (1893-1957)
Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. XCVIII. ÉVFOLYAM 28. SZÁM 1957. JÚLIUS 14. ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Szerkesztőség: Budapest V. Nádor u. 32. I. Telefon: 121—804, ha nem felel: 122—765. Kiadóhivatal: Medicina Egészségügyi Könyvkiadó. Budapest, V. Akadémia utca 10. Lapkiadás telefonja: 129—699. — M. N. B. egyszámlaszám: 91.915. 272—48. DR. ZINNER NÁNDOR (1893 — 1957) „Dr. Zinner Nándor, élt 64 évet”. E rövid mondatot olvashattuk azon a koporsón, amely körül ezrek álltak könnyező szemekkel: orvosok, meggyógyult betegek, barátok, tisztelők. Zinner professzor váratlan halála egy sikerekben gazdag, de küzdelmekben sem szegényebb nagy orvos életének végére tett pontot. És amikor búcsúzunk Tőle, egy tisztaszívű, kiváló orvos tevékeny életének néhány mozzanata villan fel szemünk előtt, hogy példát adjon a jelennek és a jövendőnek egyaránt. Kibontakozó orvosi életébe 1914-ben belerobbant az értelmetlen világháború. Negyedéves medikus volt. Kevés volt az orvos az országban és a szorgalmas, kiváló előmenetelű medikus a János-kórház napidíjas orvosa lett. Három évig gyakorlati munkát végzett, tanult, vizsgázott és 1917- ben elnyerte orvosi diplomáját. A János-kórházban eltöltött 3 év és kiváló mestereinek, Manninger Vilmosnak és Horváth Mihálynak a hatása megszabta számára azt az utat, amelyet soha többé el nem hagyott. Egyik úttörőjévé lett az orthopaedsebészetnek. Ellenállhatatlan erővel ösztönzi előre a nagy orvosok legszebb hajtóereje, a segíteni akarás, a testileg megrokkant gyermekek, az akkori társadalom legszerencsétlenebb emberei felé. Műtőteremben, közleményekben, előadásokban fáradságot nem ismerve harcol szakmája fejlődéséért. Rokkantak utókezelő intézete, a Gyermekvédő Liga önálló tevékenységének első állomásai, majd 1922- ben, mint a Nyomorék Gyermekek Országos Otthonának főorvosa, kezdi meg áldásos működésének legeredményesebb szakaszát. 26 évet töltött el ezen a nagyon nehéz orvosi őrhelyen. Mostoha körülmények között kiváló eredménnyel dolgozott. Az emelte őt magasra, hogy emberek életéért vívott kemény harcokban is volt ereje újat alkotni. A segítőkészség volt tudományának és sebészi művészetének a motorja. Örömöt szerezni a rokkantaknak egészségük helyreállításával és a meggyógyultak örömében megtalálni a saját boldogságát —■ ez volt Zinner Nándor munkáért lángoló életének legigazibb tartalma. Ennek az áldozatos, de tudományban és gyakorlati eredményekben annál gazdagabb 26 évnek 1948-ban kapta meg jutalmát. A Magyar Népköztársaság kormánya orthopaediai klinikát szervezett és a budapesti orvostudományi egyetem tanácsa az új tanszék vezetésére meghívta dr. Zinner Nándort. Ezzel beteljesült életének vágya: a gyógyítás