Orvosi Hetilap, 1957. július (98. évfolyam, 27-30. szám)

1957-07-07 / 27. szám - Jáki Gyula: Schmidt Lajos dr. (1893-1957)

Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. XCVIII. ÉVFOLYAM 27. SZÁM 1­957. JÚLIUS 7. ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1­857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Szerkesztőség: Budapest V. Nádor u. 32. I. Telefon: 121—804, ha nem felel: 122—765. Kiadóhivatal: Medicina Egészségügyi Könyvkiadó, Budapest, V. Akadémia utca 10. Lapkiadás telefonja: 129—699. — M. N. B. egyszámlaszám : 91.915. 272—48. SCHMIDT LAJOS DR. (1893—1957) Nagy veszteség ért bennünket: eltávozott kö­zülünk egy értékes sebész, igaz orvos, kiváló oktató, fennkölt gondolkozású férfiú. Schmidt Lajos pécsi egyetemi tanár sírját gyászba borult özvegye, két orvostanhallgató fia, barátai, kartársai és hálás betegek serege vette körül. 64 éves volt, amikor a gyorsan pusztító kór megölte. Pusztafödémesen, Pozsony megyében született 1893. július 16-án. Édes­anyja, születése után tíz nappal meghalt, apját tizen­öt éves korában vesztette el. Középiskoláit nehéz körül­mények között, a rokonok támogatásával végezte el. 1910-ben érettségizett a po­zsonyi evangélikus gimná­ziumban. A budapesti egye­tem orvosi karán folytatta tanulmányait és minden szigorlatát kitűnő eredmény­nyel tette le. Csak 1917-ben avatták orvosdoktorrá, mert 1914-ben, a világháború ki­törésekor katonai szolgálatra vonult be és több mint három évet a harctéren töltött. 1919-ben a magyarországi Vörös Hadsereg­ben szolgált, a Pálmai-zászlóalj orvosa volt. Már orvostanhallgató korában, még a világháború ki­törése előtt, majd később, doktorrá avatása után Budai Kálmán kórbonctani intézetében dolgozott. Verebély Tibor klinikáján lett 1919 szeptember elsejével műtőnövendék és ott szerzett két év múlva műtőorvosi oklevelet. Amikor az év őszén Hüttl Tivadar, az akkor megnyílt debreceni egye­tem újonnan kinevezett sebészprofesszora alkalmas munkatársakat keresett, elsősorban Schmidt La­josra esett választása. És Debrecenben, ahol a sem­miből kellett klinikát teremteniük, ő volt a profesz­­szor legértékesebb, fáradhatatlanul szorgalmas és hűséges munkatársa. Több mint tizenhat évet, férfi­korának legszebb, alkotó éveit töltötte Schmidt Lajos a debreceni klinikán, ahol ő volt mindig a klinika veze­tőjének segítő keze, tanács­adó baráti társa, s a fiatalok irányítója. Másfél évtized alatt sok műtőnövendéket nevelt orvossá, sebésszé, akik mindannyian nagyra­­becsülték és példaképnek tekintették. A szolgálatban csak a beteg érdekét is­merte, szigorú volt, sokat követelt, hanyagságot nem tűrt, de igazságos volt és önmagát sem kímélő, fegyel­mezett, kemény munkájával minden munkatársa becsülését és szeretetét nyerte el. A betegek ra­­jongtak­ érte. Klinikai munkája mellett Debrecen­ben az Auguszta Tüdőbeteg Szanatórium sebészeti osztályának főorvosi teendőit is ellátta. Schmidt Lajos emellett állandóan tovább­képezte magát. Többször járt külföldi tanulmány­úton és neves osztrák, német, angol klinikákon

Next