Orvosi Hetilap, 1957. szeptember (98. évfolyam, 35-39. szám)

1957-09-01 / 35. szám - Csapody István: A glaukomáról

ORVOSI HETILAP 1957. 35. Mindez glaukoma, amelyet másodlagosnak neve­zünk, mert a szem valamely más betegségének következményéről van szó. Ha ezt meggyógyítjuk, ha pl. megszüntetjük a szembogár lenövését, el­hárítottuk a látást károsító tünetet, a glaukomát is. Valahányszor a nyomásemelkedésért okolható egyéb szombatra rámutatni nem tudunk, a glau­komát elsődlegesnek mondjuk. Ennek két fő típusa van: a torlódásos és az egyszerű glaukoma. Sokat vitatott kérdés, hogy két különböző, egymástól tel­jesen független betegség-e ez a kettő, amelyeknek csupán közös tünete a szemnyomás emelkedése, vagy hogy ugyanegy betegség két nagyon eltérő formájáról van szó. A különbség nagyobb a kettő között, mint valamely egyéb baj heveny és idült alakja között. De sok olyan klinikai és kórtani érintkező pontra találunk, amelyek arra utalnak, hogy a két glaukoma-fajta nagy poláris ellentét­ben van ugyan, de talán mégiscsak egy betegség. A torlódásos glaukoma. Gl. congestivum seu inflammatorium. Szűk zugú glaukoma. Az in­flammatorius elnevezés kórtanilag elavult, de még szokásos, a szűk zugú elnevezés egészen új, szem­beállítja az elsődleges glaukomának ezt a formáját a tág zugú, simplex formával. Kezdeti, ún. prodromális látáselborulások után, de néha ilyen figyelmeztető tünetek nélkül támad a glaukomás roham. Szemfájdalom, émely­gés, látásromlás. A roham tünetegyüttese annyira jellegzetes, hogy felismerését minden orvostól éppúgy elvárhatjuk, mint egy tüdőgyulladás, vak­bélgyulladás vagy hasi katasztrófa megállapítását. Mégis sok végzetes hiba történik ezen a téren. A rosszullét eltereli a beteg figyelmét a látás hirtelen megromlásáról, heveny gyomorrontásra gondol mindenki és nem egyszer az orvos is, aki elmu­lasztja a szem megnézését, sőt erről akkor is meg­feledkezik, ha a hasban semmit sem talál. Pedig a szem sokat elárul. Vizenyősek a szemhéjak, gyul­ladásos a kötőhártya. A szaruhártya fényevesztett, a pupilla tágult. Az ilyen szemet megtapintva ke­ménynek érezzük, főként, ha az ép másikkal vagy a magunkéval összehasonlítjuk. Igen nagy veszedelem származik abból, ha az orvos a torlódásos glaukomát szivárványhártya­­gyulladással téveszti össze. Erről nem lehet eleget beszélni. Ha az egyetemen a szemészet oktatását a legkisebb óraszámra zsugorítanák össze, ha csak egy óra maradna, azon a glaukomáról kellene be­szélni és hangsúlyozni az iritistől való elkülöníté­sét. Ebben szűk a pupilla, nem tág, mint glauko­­mában. Aki glaukomás szembe pupillatágítót, atro­pint cseppent, végzetes hibát követ el. Két fontos szabályt kell jól észben tartani: Tág pupillája szembe tágítót cseppenteni nem­ szabad, kivéve, ha már ismerjük, mint iritis miatt kezelésben levő szemet. És bizonytalanság esetén se adjunk atro­pint. Nehéz lehet megítélni a szem keménységét. És bármilyen fontos, hogy szivárványhátya-gyul­­ladásban lenövéseket tágítással megelőzzük ,­ még sokkal fontosabb, hogy glaukomás szem ne kapjon atropint, mert elpusztulhat tőle. Marad, mint teendő, hogy a baj súlyosságát megállapító orvos továbbítsa betegét minél hamarabb szakorvosi ke­zelésre. A kisebb és nagyobb glaukomás rohamokat, prodromális tüneteket jellemzi a szivárványszínű karikák látása fényforrás körül. Nagyobb testi­­lelki fáradság, rossz éjszaka, heves felindulás, sok folyadék, főként szeszes ital fogyasztása, gyomor­túlterhelés után tör ki a glaukomás roham. Való­színű, hogy klíma­hatások, frontbetörések is sze­repelnek az okok közt. Első segítség a nyugalomba helyezés el nem sötétített szobában. A fény pu­pillaszűkítő, feszültséget oldó. A beteg feje ne le­gyen mélyen, nyakán, övén ne szorítsa semmi. Kisebb roham a szabadban jobban oldódik, sőt az olvasás is segíthet, ugyancsak mint pupillaszűkítő. Az orvosi kezelést és további megfigyelést kü­lön beszéljük meg. Érdekes, hogy a torlódásos glaukóma inkább a nők betegsége. Betegeink na­gyobb része piknikus, hypertoniás, sokszor a kli­­maktériumban levő nő. Az esetek 80%-a túllátó fénytörésű. Az egyszerű glaukoma. Gl. simplex. Tág zugú glaukoma. Nagy a különbség a torlódásos és az egyszerű glaukoma között. Az előbbin látszik, hogy nem ép és a beteg figyelmét szenvedése is hamar reátereli. Az utóbbi egészségesnek látszik, mikor már igazán nem az, a beteget hosszú ideig semmi tünet nem riasztja. Az egyszerű glaukomát alatto­mos kezdet és lassan haladó látásromlás jellemzi. Hány ember nem tud róla, hogy egyik szemével nem lát, mert külön sohasem próbálta, ahogy le­het, hogy valaki nem tud féloldali siketségéről. Sokszor tehát csak a második szem romlása viszi orvoshoz az ilyen glaukomást. Ebben van a másik végzetes veszedelem és a gyakorló orvos nagy felelőssége. A torlódásos glau­koma alaptörvényéül hangsúlyoztuk az atropin veszedelmes voltát. Az egyszerű glaukomának is van alaptörvénye: látásromlást szemtükör nélkül magyarázni nem szabad. Ez is elégszer nem ismé­telhető szabály. Mi ronthatja meg az öregedő em­bernek a látását? Természetesen a szürkehályog is. De nem nagyon ritkán az egyszerű glaukoma. Egyik sem fáj és a beteg szívesen vár, amíg dol­gozni tud. De közben a glaukoma miatt romló lá­tás menthetetlenül elveszhet. Nem gondoljuk ma már megoldásnak, hogy a közegészségügy haladá­sával egyre több körorvos fog tudni szemet tük­rözni. Erre idejük sem lehet, felesleges és bizony­talan értékű segítség maradna. A gyakorló orvos­nak azt kell nagyon jól tudnia, hogy van ugyan olyan lencsehomály is, amely egyszerű ránézéssel meglátható, de van olyan is, ami csak szemtükör­rel látható meg. A pupilla területének feltűnő el­­szürkülése nélkül támadó látáshiba sok okból ke­letkezhet és ezek között van a glaukoma lappangó formája is. Döntsön erről mielőbbi szemorvosi vizs­gálat. Mert az idő drága lehet. Ha csak öregkori messzelátóságról van szó, szemüveg segít, ha látó­idegsorvadás a baj, nincs műtétre szükség, ha csak­ugyan szürkehályog rontja a látást, el kell dönteni a műtét idejét, de ha a betegség glaukoma, keze­lésével nem szabad megkésnünk. A szemfenéken

Next