Orvosi Hetilap, 1958. november (99. évfolyam, 44-48. szám)

1958-11-02 / 44. szám - Bakács Tibor: Gondolatok az évfordulón

ORVOSI HETILAP 1958. 44. magas hágó tetejéről, nehéz, fáradságos kapasz­kodó után, a végtelen, szabad óceánt pillantja meg... Egén a negyvenedik évfordulón is álljunk meg egy pillanatra és nézzünk magunk mögé, a meg­tett útra. A fejlődés egyes megtett állomásait mi, a kor­társak alig vesszük észre, mert természetesnek tartjuk, amit elértünk, ami már megvan. Ennek a negyvenegy éves fejlődésnek a le­nyűgöző hatású nagysága akkor válik igazán plasz­tikussá, ha eredményeinket összehasonlítjuk a mű­velt nyugatéval, azokkal az országokkal, ahol még a kapitalizmus az úr. Az egybevetésre sok szempontból kínálkoznak adatok. Ennek a cikknek nem lehet azonban fel­adata a népgazdaság különböző részeiben végbe­ment fejlődést összegezni és értékelni. A cikk mondanivalóját egy viszonylag szűk területre kell hogy korlátozza: a közegészségügy területére. Er­ről a területről is csak a legfontosabb mutató­számoknak a csokrát kívánom letenni az olvasó asztalára, összehasonlításul, következtetések vé­gett. Nézzük , honnan hová jutottunk? 1913-ban a cári Oroszország a világ egyik leg­elmaradottabb országa volt, amelyben az egész­ségügyi szervezettség csak a vékony uralkodó osz­tály szükségletét is alig volt képes kielégíteni. A cári Oroszországban 1913-ban 10 ezer lakos­ra 1 orvos jutott, 1928-ban már 4, 1957-ben pedig 17. A 200 milliós Szovjetunióban jelenleg kereken 346 ezer diplomás orvos van és dolgozik — fog­orvosokat és katonaorvosokat nem is számítva. Nézzük meg egy táblázaton belül, a világ leg­gazdagabb tőkés országaival egybevetve, a Szov­jetunió fejlődését. Megállapítható, hogy a Szovjetunió orvos­ellátottsága fejlődése messze maga mögött hagyja a világ bármelyik kultúrországát: a Szovjetunió­ban 30 év alatt 325%-kal emelkedett a gyakorló orvosok száma. Franciaországban az elmúlt 30 év alatt az emelkedés 38,8%, Magyarországon 139,7%, Svájc­ban 98,6%, Olaszországban 86,8%, Hollandiában­­ 141,2% volt. A hatalmas szovjet mennyiségi fejlődést csak akkor tudjuk igazán értékelni, ha figyelembe vesz­­szük, hogy e mögött a mennyiségi fejlődés mö­gött hatalmas minőségi javulás is végbement és lényegesen kedvezőbb lett az orvosok területi megoszlása. A cári Oroszországban 1917-ben 14 500 orvos volt, zömmel a néhány nagy orosz városban működtek, a vidéken alig volt orvos. A mai szov­jet orvosellátottság a magasabb szakmai felké­szültség mellett kiegyenlített területi megoszlást is ad. Az egykor elmaradott, írni-olvasni is alig tudó területek, mint pl. Kazahsztán, Üzbegisztán és Örményország, de egyéb területek is, orvosok­kal ma már jól el vannak látva. Sikerült elérni azt, hogy ezeken a területeken, napjainkban, a tíz­ezer lakosra jutó orvosarányszám meghaladja szá­mos európai kultúrország orvosellátottságát — mint pl. Franciaországét — vagy Olaszországét. Lényegében véve azonos az orvosellátottság fejlő­dése Magyarországon is — ha nem is olyan roha­mos ütemű (139,7%) —, mint a Szovjetunióé. A kórházi ágyakkal való ellátottság terén a fejlődés hasonló. Mint a táblázatból kitűnik, a Szovjetunió 1928-tól 1955-ig ágylétszámát 391,3%-kal emelte meg. Jelenleg 10 ezer lakosra kereken 79 ágy jut. Ezen idő alatt a tőkés országokban a fejlődés en­nek kb. a tizedrésze. Németországban 28,3%, Ausztriában 40,1%, az Amerikai Egyesült Álla­mokban 40%. A táblázat azt is megmutatja, hogy a szocializmus útjára lépett Bulgáriában ugyan­ezen időszakban 216,3%-kal, Csehszlovákiában 259,2%-kal, Magyarországon 87,4%-kal emelkedett a kórházi ágyak száma.­ A Szovjetunió kórházi ágylétszáma fejlesztése során olyan problémákat is meg kellett hogy old­jon, ami egyik-másik fejlett tőkés országban ezek­ben az időkben már nem­ volt probléma. Gyakran kellett olyan vidékeket ellátni kór­házi ágyakkal, ahol a kórházépítés előtt előzetesen magát a várost is meg kellett építeni, ahol a víz­vezetéket, a csatornázást, egyszóval mindent szinte a semmiből kellett elővarázsolni.­­ A Szovjetunió viharos egészségügyi fejlődése eredményeit érdemes egybevetni a tőkés orszá­gokkal. A Szovjetunió természetes szaporodása pl. jelenleg messze megelőzi a tőkés államokat. Túl ezen a Szovjetunió halálozási arányszámai jelen­leg a legalacsonyabbak az egész művelt világon, a legfejlettebb tőkés államokat is figyelembe véve. 1956. évi adatok: Ország Év 10 ezer lakosra jutó orvos Az orvosellátottság javulása %-ban Franciaország 1921 8,5 1953 11,8 38,8 Magyarország­ 1920 1956 5,8 13,9 139,7 Svájc 1920 1954 7,2 14,3 86,6 Olaszország 1921 7,6 98,8 1951 14,2 Hollandia 1920 5,1 141,2 1955 12,3 Szovjetunió 1928 1957 4,0 17,0 325,0 Ország Év Kórházi ágy 10 ezer lakosra Az ellátottság javulása %-ban Németország (NSZK)1925 1954 82,8 106,2 28,3 Ausztria 1924 1953 66,1 92,6 40,1 Bulgária 1925 1951 12,3 38 , 216,3 Csehszlovákia 1925 1954 26,7 95,9 259,2 Magyarország 1925 1956 35,8 67,1 87,7 Amerikai Egyesült Államok 1925 1953 70,7 99,0 40,0 Szovjetunió 1928 1955 16,0 78,6 391,3 1518

Next