Orvosi Hetilap, 1958. november (99. évfolyam, 44-48. szám)
1958-11-02 / 44. szám - Bakács Tibor: Gondolatok az évfordulón
ORVOSI HETILAP 1958. 44. magas hágó tetejéről, nehéz, fáradságos kapaszkodó után, a végtelen, szabad óceánt pillantja meg... Egén a negyvenedik évfordulón is álljunk meg egy pillanatra és nézzünk magunk mögé, a megtett útra. A fejlődés egyes megtett állomásait mi, a kortársak alig vesszük észre, mert természetesnek tartjuk, amit elértünk, ami már megvan. Ennek a negyvenegy éves fejlődésnek a lenyűgöző hatású nagysága akkor válik igazán plasztikussá, ha eredményeinket összehasonlítjuk a művelt nyugatéval, azokkal az országokkal, ahol még a kapitalizmus az úr. Az egybevetésre sok szempontból kínálkoznak adatok. Ennek a cikknek nem lehet azonban feladata a népgazdaság különböző részeiben végbement fejlődést összegezni és értékelni. A cikk mondanivalóját egy viszonylag szűk területre kell hogy korlátozza: a közegészségügy területére. Erről a területről is csak a legfontosabb mutatószámoknak a csokrát kívánom letenni az olvasó asztalára, összehasonlításul, következtetések végett. Nézzük , honnan hová jutottunk? 1913-ban a cári Oroszország a világ egyik legelmaradottabb országa volt, amelyben az egészségügyi szervezettség csak a vékony uralkodó osztály szükségletét is alig volt képes kielégíteni. A cári Oroszországban 1913-ban 10 ezer lakosra 1 orvos jutott, 1928-ban már 4, 1957-ben pedig 17. A 200 milliós Szovjetunióban jelenleg kereken 346 ezer diplomás orvos van és dolgozik — fogorvosokat és katonaorvosokat nem is számítva. Nézzük meg egy táblázaton belül, a világ leggazdagabb tőkés országaival egybevetve, a Szovjetunió fejlődését. Megállapítható, hogy a Szovjetunió orvosellátottsága fejlődése messze maga mögött hagyja a világ bármelyik kultúrországát: a Szovjetunióban 30 év alatt 325%-kal emelkedett a gyakorló orvosok száma. Franciaországban az elmúlt 30 év alatt az emelkedés 38,8%, Magyarországon 139,7%, Svájcban 98,6%, Olaszországban 86,8%, Hollandiában 141,2% volt. A hatalmas szovjet mennyiségi fejlődést csak akkor tudjuk igazán értékelni, ha figyelembe veszszük, hogy e mögött a mennyiségi fejlődés mögött hatalmas minőségi javulás is végbement és lényegesen kedvezőbb lett az orvosok területi megoszlása. A cári Oroszországban 1917-ben 14 500 orvos volt, zömmel a néhány nagy orosz városban működtek, a vidéken alig volt orvos. A mai szovjet orvosellátottság a magasabb szakmai felkészültség mellett kiegyenlített területi megoszlást is ad. Az egykor elmaradott, írni-olvasni is alig tudó területek, mint pl. Kazahsztán, Üzbegisztán és Örményország, de egyéb területek is, orvosokkal ma már jól el vannak látva. Sikerült elérni azt, hogy ezeken a területeken, napjainkban, a tízezer lakosra jutó orvosarányszám meghaladja számos európai kultúrország orvosellátottságát — mint pl. Franciaországét — vagy Olaszországét. Lényegében véve azonos az orvosellátottság fejlődése Magyarországon is — ha nem is olyan rohamos ütemű (139,7%) —, mint a Szovjetunióé. A kórházi ágyakkal való ellátottság terén a fejlődés hasonló. Mint a táblázatból kitűnik, a Szovjetunió 1928-tól 1955-ig ágylétszámát 391,3%-kal emelte meg. Jelenleg 10 ezer lakosra kereken 79 ágy jut. Ezen idő alatt a tőkés országokban a fejlődés ennek kb. a tizedrésze. Németországban 28,3%, Ausztriában 40,1%, az Amerikai Egyesült Államokban 40%. A táblázat azt is megmutatja, hogy a szocializmus útjára lépett Bulgáriában ugyanezen időszakban 216,3%-kal, Csehszlovákiában 259,2%-kal, Magyarországon 87,4%-kal emelkedett a kórházi ágyak száma. A Szovjetunió kórházi ágylétszáma fejlesztése során olyan problémákat is meg kellett hogy oldjon, ami egyik-másik fejlett tőkés országban ezekben az időkben már nem volt probléma. Gyakran kellett olyan vidékeket ellátni kórházi ágyakkal, ahol a kórházépítés előtt előzetesen magát a várost is meg kellett építeni, ahol a vízvezetéket, a csatornázást, egyszóval mindent szinte a semmiből kellett elővarázsolni. A Szovjetunió viharos egészségügyi fejlődése eredményeit érdemes egybevetni a tőkés országokkal. A Szovjetunió természetes szaporodása pl. jelenleg messze megelőzi a tőkés államokat. Túl ezen a Szovjetunió halálozási arányszámai jelenleg a legalacsonyabbak az egész művelt világon, a legfejlettebb tőkés államokat is figyelembe véve. 1956. évi adatok: Ország Év 10 ezer lakosra jutó orvos Az orvosellátottság javulása %-ban Franciaország 1921 8,5 1953 11,8 38,8 Magyarország 1920 1956 5,8 13,9 139,7 Svájc 1920 1954 7,2 14,3 86,6 Olaszország 1921 7,6 98,8 1951 14,2 Hollandia 1920 5,1 141,2 1955 12,3 Szovjetunió 1928 1957 4,0 17,0 325,0 Ország Év Kórházi ágy 10 ezer lakosra Az ellátottság javulása %-ban Németország (NSZK)1925 1954 82,8 106,2 28,3 Ausztria 1924 1953 66,1 92,6 40,1 Bulgária 1925 1951 12,3 38 , 216,3 Csehszlovákia 1925 1954 26,7 95,9 259,2 Magyarország 1925 1956 35,8 67,1 87,7 Amerikai Egyesült Államok 1925 1953 70,7 99,0 40,0 Szovjetunió 1928 1955 16,0 78,6 391,3 1518