Orvosi Hetilap, 1959. december (100. évfolyam, 49-52. szám)

1959-12-13 / 50. szám - HORUS, ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS SZOLGÁLAT - In memoriam - Bakay Lajos - In memoriam - Száz éve született Conan Doyle, az orvos és író

ORVOSI HETILAP 1959. 50. közölte, nem tévedett, és így sem magának, sem a tudományos világnak nem okozott csalódást. Egyik életcéljának tekintette tanítványai tu­dományos nevelését. A módszertani alapok meg­tanulásán mindenkinek át kellett esnie, önálló kutatásokat csak akkor végezhettek, ha ezeket tel­jesen elsajátították. A tények mérlegelése éppen úgy az „iskola” feladatai közé tartozott, mint a módszerek legpontosabb elsajátítása. Fantázia, bele­­magyarázás, spekulatív elképzelések nem szerepel­tek szótárában. Pavlov tanítását —­ ha még nem is ismerhette e mondását — már akkor vallotta: „a tények a tudomány levegője”. így nevelt, tanított, dolgozott Hári Pál, így alakult körülötte a tanítványaiból lett sok száz ve­zető orvos,tanár, kutató orvos, akiknek munkáját a mester tanítása fémjelezte. Nem voltak nagy felfedezései, nem alkotott rendkívülieket, de amit végzett, az maradandó, igaz forrása számtalan jó munkának .. . ezért tar­tották kortársai, tartják tanítványai igazi klasszikus tudósnak. Aszódi Zoltán dr. Bakay Lajos 1880-ban született Hódmezővásárhelyen. Egyetemi tanulmányainak befejeztével Dollin­­ger Gyula klinikájára került, ahol nagy sebészünk szigorú disciplinája alapozta meg sebészi és tudomá­nyos fejlődését. Néhány évi klinikai működés után a Fehér Ke­reszt Kórház sebész főorvosa lett és ebben a minő­ségében nyerte el 1914-ben magántanári képesítését is, majd ugyanebben az évben az újonnan alakult pozsonyi egyetem sebészeti tanszékének vezetésével bízták meg. A fiatal professzor nagy lendülettel szervezte és irányította klinikája működését. Széles terület kedvelt és becsült orvosa lett. Az első világháború végével, 1918-ban az egye­temmel együtt átmenetileg Budapestre, majd 1924- ben, annak új otthonába, Pécsre került, ahol ismét teljes erővel látott neki újabb nehéz feladata telje­sítésének. Azonban itt sem működött sokáig, mert 1926-ban a Kuzmik Pál professzor halálával meg­üresedett budapesti II. sz. sebészeti tanszék betöl­tésére hívták meg. Itt következett tanári és orvosi tevékenységének leghosszabb időszaka, amely alatt a betegek ezrei, orvosnövendékek százai kerültek ki a keze alól, közben tanítványai közül a kész sebé­szeknek egész sorát adta felelős, sokukat vezető állásokba. Szakmai és tudományos működésének első je­lentős területe a nyelőcső szűkületének gyógyítása volt. Világviszonylatban is az elsők között végzett heges szűkületeknél plasztikai műtéteket. Sokat foglalkozott a csonttuberkulózissal, de álta­lában is a csontok traumás és egyéb elváltozásaival. Az 1920-as évek vége felé klinikájának műkö­dését a biológiai irányzat felé vezette, ennek során maga — hazánkban az elsők között — intenzíven tanulmányozta a vegetatív idegrendszer sebészi je­lentőségét. A sebészet legkülönbözőbb ágazatai mellett je­lentős munkálkodást fejtett ki a koponya-, illetve agysebészet terén, amelynek kiemelkedő képviselő­jévé vált. Különleges gonddal kidolgozott referátumokat tartott a kongresszusokon, nagygyűléseken, ezen tárgykörökön kívül az általános és a hasi sebészet fontos fejezeteiből is. A medikusoknak tartott előadásaiban lelkiis­meretes felkészültséggel, közvetlen modorban, ízes beszédével, fanyar humorával — de soha meg nem feledkezve a betegség iránti tiszteletről — oktatta hallgatóit, akik az elmélet mélységei mellett meg­ismerkedhettek a gyakorlat egyszerű és hasznos fo­gásaival. Munkatársaival szemben igényesen, sőt szigo­rúan követelte meg a betegek gondos észlelését és áldozatos ápolását, azonban a legkevésbé volt elné­ző önmagával szemben és példaképül szolgálhatott lelkiismeretessége. Ugyancsak felejthetetlen emlék kellett, hogy maradjon minden munkatársában az a gyengéd modor, amellyel — szinte ellentétben külső megjelenésével, hatalmas alakjával — a leg­elesettebb betegek panaszaival is foglalkozott. Néhány nappal ezelőtt — 1959. november 26-án —, miközben egy fiatal sebésznek munkájá­hoz tanácsokat adott, hirtelen érte el a halál. Élete utolsó pillanatáig dolgozott és tanított . Emlékét kegyelettel őrzik meg betegei és tanít­ványai. Molnár Béla Emil dr. Száz éve született Conan Doyle, az orvos és író A detektívtörténeteket általában egy kalap alá veszik az ún. „piff-puff” regényekkel. Ez az eljárás azonban helytelen a detektívtörténetek klasszikus megalapítójának, Conan Doyle művei­vel kapcsolatban. 1808

Next