Orvosi Hetilap, 1959. december (100. évfolyam, 49-52. szám)
1959-12-13 / 50. szám - HORUS, ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS SZOLGÁLAT - In memoriam - Bakay Lajos - In memoriam - Száz éve született Conan Doyle, az orvos és író
ORVOSI HETILAP 1959. 50. közölte, nem tévedett, és így sem magának, sem a tudományos világnak nem okozott csalódást. Egyik életcéljának tekintette tanítványai tudományos nevelését. A módszertani alapok megtanulásán mindenkinek át kellett esnie, önálló kutatásokat csak akkor végezhettek, ha ezeket teljesen elsajátították. A tények mérlegelése éppen úgy az „iskola” feladatai közé tartozott, mint a módszerek legpontosabb elsajátítása. Fantázia, belemagyarázás, spekulatív elképzelések nem szerepeltek szótárában. Pavlov tanítását — ha még nem is ismerhette e mondását — már akkor vallotta: „a tények a tudomány levegője”. így nevelt, tanított, dolgozott Hári Pál, így alakult körülötte a tanítványaiból lett sok száz vezető orvos,tanár, kutató orvos, akiknek munkáját a mester tanítása fémjelezte. Nem voltak nagy felfedezései, nem alkotott rendkívülieket, de amit végzett, az maradandó, igaz forrása számtalan jó munkának .. . ezért tartották kortársai, tartják tanítványai igazi klasszikus tudósnak. Aszódi Zoltán dr. Bakay Lajos 1880-ban született Hódmezővásárhelyen. Egyetemi tanulmányainak befejeztével Dollinger Gyula klinikájára került, ahol nagy sebészünk szigorú disciplinája alapozta meg sebészi és tudományos fejlődését. Néhány évi klinikai működés után a Fehér Kereszt Kórház sebész főorvosa lett és ebben a minőségében nyerte el 1914-ben magántanári képesítését is, majd ugyanebben az évben az újonnan alakult pozsonyi egyetem sebészeti tanszékének vezetésével bízták meg. A fiatal professzor nagy lendülettel szervezte és irányította klinikája működését. Széles terület kedvelt és becsült orvosa lett. Az első világháború végével, 1918-ban az egyetemmel együtt átmenetileg Budapestre, majd 1924- ben, annak új otthonába, Pécsre került, ahol ismét teljes erővel látott neki újabb nehéz feladata teljesítésének. Azonban itt sem működött sokáig, mert 1926-ban a Kuzmik Pál professzor halálával megüresedett budapesti II. sz. sebészeti tanszék betöltésére hívták meg. Itt következett tanári és orvosi tevékenységének leghosszabb időszaka, amely alatt a betegek ezrei, orvosnövendékek százai kerültek ki a keze alól, közben tanítványai közül a kész sebészeknek egész sorát adta felelős, sokukat vezető állásokba. Szakmai és tudományos működésének első jelentős területe a nyelőcső szűkületének gyógyítása volt. Világviszonylatban is az elsők között végzett heges szűkületeknél plasztikai műtéteket. Sokat foglalkozott a csonttuberkulózissal, de általában is a csontok traumás és egyéb elváltozásaival. Az 1920-as évek vége felé klinikájának működését a biológiai irányzat felé vezette, ennek során maga — hazánkban az elsők között — intenzíven tanulmányozta a vegetatív idegrendszer sebészi jelentőségét. A sebészet legkülönbözőbb ágazatai mellett jelentős munkálkodást fejtett ki a koponya-, illetve agysebészet terén, amelynek kiemelkedő képviselőjévé vált. Különleges gonddal kidolgozott referátumokat tartott a kongresszusokon, nagygyűléseken, ezen tárgykörökön kívül az általános és a hasi sebészet fontos fejezeteiből is. A medikusoknak tartott előadásaiban lelkiismeretes felkészültséggel, közvetlen modorban, ízes beszédével, fanyar humorával — de soha meg nem feledkezve a betegség iránti tiszteletről — oktatta hallgatóit, akik az elmélet mélységei mellett megismerkedhettek a gyakorlat egyszerű és hasznos fogásaival. Munkatársaival szemben igényesen, sőt szigorúan követelte meg a betegek gondos észlelését és áldozatos ápolását, azonban a legkevésbé volt elnéző önmagával szemben és példaképül szolgálhatott lelkiismeretessége. Ugyancsak felejthetetlen emlék kellett, hogy maradjon minden munkatársában az a gyengéd modor, amellyel — szinte ellentétben külső megjelenésével, hatalmas alakjával — a legelesettebb betegek panaszaival is foglalkozott. Néhány nappal ezelőtt — 1959. november 26-án —, miközben egy fiatal sebésznek munkájához tanácsokat adott, hirtelen érte el a halál. Élete utolsó pillanatáig dolgozott és tanított . Emlékét kegyelettel őrzik meg betegei és tanítványai. Molnár Béla Emil dr. Száz éve született Conan Doyle, az orvos és író A detektívtörténeteket általában egy kalap alá veszik az ún. „piff-puff” regényekkel. Ez az eljárás azonban helytelen a detektívtörténetek klasszikus megalapítójának, Conan Doyle műveivel kapcsolatban. 1808