Orvosi Hetilap, 1961. november (102. évfolyam, 45-48. szám)
1961-11-05 / 45. szám - Böszörményi Miklós: November 7.
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE DR. LENÁRT GYÖRGY DR. * SÓS JÓZSEF DR. * SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. 102. ÉVFOLYAM 45. SZÁM, 1961. NOVEMBER 5 November 7. Az orosz szocialista forradalom visszavonhatatlanul új korszakot nyitott meg az emberiség számára, a kizsákmányolásmentes világrendszer korszakát. Ma, amikor ennek az új rendszernek az előnyeit élvezzük — sokszor talán nagyon is kényelmesen élve —, nem árt, ha Lenin 1917-es és 1918- as cikkeit, beszédeit olvasva, megpróbáljuk a forradalom éveit visszaidézni. Így az az érzés alakul ki bennünk, hogy a forradalom művészi ábrázolói talán túlságos kizárólagossággal a romantikus, festői képeket szokták megjeleníteni, az Aurora kezdő ágyúlövését, a matrózok és munkások rohamát a Téli Palota ellen. Pedig maga Lenin a forradalom ezen első, „roham‘’-szakaszát hasonlíthatatlanul könnyebbnek, egyszerűbbnek tartotta, mint azt, ami ezután következett. Az éppen létrejött szovjet hatalom egy elpusztult, kiéhezett, feldúlt országban, a legsúlyosabb feltételek mellett, jóformán minden előzetes tapasztalat és történelmi példa nélkül, megkezdte a szocialista gazdaság, a szocialista állam megszervezését és megalkotta a semmiből a szocializmus felépítésének legfontosabb, ma is elfogadott alapelveit. Ha ezeket a körülményeket mai perspektívánkból figyelembe vesszük, akkor lehet csak igazán csodálni Lenint és Lenin személyén keresztül az ember zsenijét és törhetetlen akaraterejét, optimizmusát. Lélegzetelállító izgalommal elevenedik meg ezekben az írásokban az a küzdelem, amelyet Lenin a békszerződés megkötéséért magában a bolsevik pártban folytatott. A németek által diktált békefeltételeket Lenin a legszégyenletesebbnek minősítette 133 a világtörténelemben, de fáradhatatlanul hirdette, hogy a békét mégis meg kell kötni, mert — hadsereg híján — más lehetőség a szovjet hatalom megtartására és a megerősödésre nincsen. Ez a harc rávilágít Lenin szellemének egyik legfontosabb tulajdonságára, a valóság, a tények iránti tévedhetetlen érzékre. A tényleges történelmi helyzet felismerése és elemzése tette lehetővé, hogy ebben a válságos pillanatban a helyes utat megtalálja. A szocializmus felépítése során a forradalom e két szakaszban való fejlődése,— ha nem is hasonló körülmények között — számtalanszor ismétlődik. A nagy változások viszonylag gyors, elsősorban forradalmi lendületet és bátorságot megkívánó létrehozása után olyan időszakok következnek, melyekben a realitás iránti érzék, a szívósság, a fáradhatatlan munka biztosítják a forradalmi vívmányok tartósságát. Így van ez az egészségügyben is, melynek szocialista átalakítása nem jelentéktelen része az egész szocialista felépítménynek. Hazánkban jelenleg ilyen szakaszát éljük az egészségügy szocialista forradalmának. Az elmúlt tizenöt év előbb az ipari és értelmiségi, majd legutóbb a mezőgazdasági dolgozók tömegei részére is törvényileg biztosította a legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátást. A biztosítottak száma ma eléri a lakosság 93%-át. Ahhoz azonban, hogy ez a magas színvonalú ellátás valósággá legyen, az orvosok és egészségügyi dolgozók százezreinek mérhetetlen mennyiségű szívós és okos társadalmi, szervezési és szakmai munkájára volt szükség. Nem kívánom ezt az ünnepi emlékezést statisztikai adatok halmazává változtatni.