Orvosi Hetilap, 1965. március (106. évfolyam, 10-13. szám)
1965-03-21 / 12. szám - HORUS - Mihályhegyi Géza: Kossuth Lajos szembetegsége
ORVOSI HETILAP kapilláris elektrométerrel végezte. Érzékeny készüléke lehetővé tette, hogy akár csak egyetlen szőrszál megérintése, lehűtése révén az idegben fellépő minimális ingerületet is regisztrálja és fényképezze. Elképzeléseit először a mozgató idegeken igazolta. Az érző idegekkel kapcsolatban sokáig az volt az elképzelés, hogy azok különböző erősségű ingereket vezetnek. Sherringtonnak 1921- ben végzett kísérletei is ezt látszottak igazolni. Adrian éppen Sherrington klasszikussá vált állatán, a decerebrált macskán mutatta ki, hogy az afferens idegrostok emlős állatokban csak bizonyos erősséget túlhaladó izgalmakat vezetnek. A reflex lépcsőzetes volta is a rostok számának változásával áll összefüggésben. A kísérletekben akadályt jelentett az idegrostok nagy száma, ui. a működési áramok elvezetésekor olyan effektusokat kapott „mintha a telefonhallgatónkba egyszerre sok vonal lenne bekapcsolva és csak hangzavart hallanánk, és egyik beszélőt sem tudnánk külön megérteni.” Adriannak sikerült ezt a nehézséget leküzdenie és megtalálta azokat a kísérleti körülményeket, amelyek között egyetlen idegrost viselkedését tanulmányozhatta. A béka egyik piciny bőrizmának csak három, vagy négy idegrostja van, és a svéd Zottermannal végzett vizsgálataiban ezt kezdte tanulmányozni. Az inger, amelyet az izomra gyakoroltak, a húzás ingere volt. A húzási inger hatásának a megfigyelése mutatta először tisztán az idegrost ingerületének törvényeit. Ugyanezzel a metódussal tanulmányozta a későbbiek során a tapintási ingerek hatását a macska lábának idegein. Hasonló kísérleti technikával sikerült a rekeszizom idegének megfelelő előkészítése után egyetlen idegrostot ingerelnie és a légzés beidegzésének a mechanizmusát exakt módon megfigyelnie. A jóval idősebb Sherrington fiatalos hévvel és lelkesedéssel vette át a fiatalabb Adrian csodálatos kísérleti metódusait és későbbi kutatásaiban is sokat átvett Adrian elveiből. 1932-ben együtt kapták meg a Nobel-díjat. Ugyanabban az évben jelent meg Adrian „The mechanism of nervous action” (Az idegtevékenység mechanizmusa) című műve. Adriant és Sherringtont az angol király lorddá emelte. Adrian azóta is lankadatlan hévvel dolgozik. Ő igazolta experimentálisan, hogy alvás előtt, amikor az erős ingereket, az éles fényt, a váratlan zajt kizárjuk, az állandó gyenge ingerhez a fázisreceptorok adaptálódni képesek. A beáramló afferens ingereknek megfelelő akciós potenciálok regisztrálásával feltérképezte a nyúl, a macska, a majom, kutya stb. sensorikus cortexét. Óriási munkával elvégzett kísérleteinek eredményeit egészen egyszerűen ábrázolta művében. Gondolatait állandóan befolyásolták Pavlov tanai. Állandóan arra törekedett és törekszik, hogy az úgynevezett lelki működések materialista, természettudományos magyarázatát megtalálja. Berger felfedezését, az EEG-t is akkor fogadták el teljes mértékben, amikor azokat Adrian igazolta. Bologna — Galvani városa — 1957- ben egyetemének díszdoktorává választotta. Ugyanebben az évben díszdoktorrá avatta a párizsi egyetem is. 1955-ben, 65. születésnapja után az angol király a felső ház, a Lordok Házának tagjává nevezte ki. Az elmúlt hónapokban, 75. születésnapja alkalmából a New York-i tudományos társaság választotta dísztagjául. Adrian ma a Trinity College igazgatójaként működik. Kenéz János dr. Kossuth Lajos szembetegsége Kossuth Lajos életét, beszédeit és írásait sokan ismerik, levelezését már kevesen. A nagy magyar politikus szembetegségéről a levelezésében találhatók érdekes adatok. A szabadságharc elején Jókai kísérte Kossuthot toborzó útján. Az alföldi éjszakában Kossuth mindig az égitestek neveit magyarázta kísérőinek. Ebben az időben még jó volt a látása, mind közeibe, mint távolba eitézésre. Szempanaszai sem voltak. Később, Cegléden, egy ideig Degré Alajos teljesített Kossuth mellett szolgálatot, ő adott betekintést abba a nagy munkába, amit Kossuth akkor végzett. „Ha magam nem is teljesítettem — írja Degré —, láttam életemben sok terhes munkát végezni, de annyit, amennyit Kossuth Lajos egy éjen át elbírt: soha. Minden legcsekélyebb levelet, tudósítást Adrian rajta a kutya agykérgének értékelő központjairól iSpB-ban még jól olvasható a kézírása