Orvosi Hetilap, 1966. szeptember (107. évfolyam, 36-39. szám)
1966-09-04 / 36. szám - Rex-Kiss Béla: A vércsoportvizsgálatokról származásmegállapítási ügyekben
1682 ORVOSI HETILAP kizárólag a szöveti sejtek (köztük elsősorban a véralakelemek) csoporttulajdonságai kutatásának jegyében zajlott le (6, 7). Az utóbbi években az egyéni biokémiai differenciálás további lehetőségeinek kutatása kiterjedt a fehérjekémia területére is. Elsősorban a szérumfehérjék kerültek a tervszerű kutatás középpontjába. Az elektroforézises vizsgáló eljárások nyújtotta különböző lehetőségek igen lényeges módszerbeli segítséget jelentettek a kutatásban, így ma már több mint 30 különböző szérumfehérje komponenst tudunk kimutatni és izolálni. Mindazonáltal ezek közül ma még csak alig néhánynak ismerjük eléggé jelentőségét, funkcióját, biokémiáját és öröklődését. A modern öröklésbiológia szerológiai köre ma már két részre osztható: a) a vércsoportok tudománya. Ide tartoznak a klasszikus vércsoportokon kívül az újabb, egyéb vércsoportrendszerek, amikről már előbb említés történt. b) az öröklésesen determinált fehérjék tudománya, a szérumcsoportrendszerek. Ezek közül már jelenleg is 7-et ismerünk: 1. haptoglobinok, 2. transferrinek, 3. postalbuminok, 4. Gc-csoport, 5. Gmcsoport, 6. Ag-csoport és 7. Lp-csoport. Közülük az 1., 4. és 5. rendszer ma már tudományosan anynyira ismert, hogy azok a vitás származás eseteinek tisztázására — jogi kihatással is — biztonsággal alkalmazhatók. Ugyanez várható nemsokára az Ag- és Lp-rendszereket illetően is. Ezzel szemben a transferrinok heterogenitása — úgy látszik — fajtához kötött, ennek következtében az igazságügyiorvostani szerológiai gyakorlat számára — azonos fajtához tartozó népesség esetén — alig van jelentősége. A postalbuminok jövőbeni felhasználhatósága tekintetében ma még korai lenne nyilatkozni (8, 9). Az 1. táblázatban a külföldön már általánosan használatos vér- és szérumcsoport rendszerek találhatók, feltüntetve az egyes rendszerekkel külön 1. táblázat külön, valamint a többi rendszerekkel együtt elérhető, ún. kombinált kizárási esélyeket is. Mint a táblázatból kitűnik, a felsorolt vér- és szérumcsoport rendszerek segítségével ma már kb. 85%-os atyaság-kizárás érhető el, ami azt jelenti, hogy 10 hamisan apának vélelmezett férfi közül legalább 8-nak az atyaságát sikerül kizárni. Hazai gyakorlatunkban rutinszerűen vizsgált vér- és szérumcsoport rendszereket a 2. táblázatban tüntettük fel. 2. táblázat Felsoroltakon kívül egyes esetek vizsgálatára rendelkezésünkre állnak még szérumok a Duffy, Kell, Ss, Kidd és P-vércsoport rendszerek vizsgálatára is. 2. Milyen esetekben merül fel a vitás származás kérdése? Minden esetben csak arról lehet szó, hogy adva van egy egyén (az esetek túlnyomó többségében kiskorú gyermek), akinek nemzőapja (ritkán szülőanyja) kiléte tekintetében merült fel kétség. Ilyen esetek előfordulnak házasságon belüli születés esetén is (így házassági bontóperekben, vagy az apaság vélelmének megdöntése iránt indított perekben), amikor a törvényes apa teszi vitássá a természetes apaságot, vagy az anya állítja ugyanezt. Leggyakrabban azonban házasságon kívüli születés eseteiben fordul elő az apa megállapításának szükségessége, amikor is egy gyermek (vagy annak nevében az anya, vagy a gyámhatóság) apasági- vagy gyermektartási díj (esetleg mindkettő) megállapítása iránti keresetet nyújt be a bíróságnál (10—14). (Gyermekelcserélés esete, midőn az anyaság tekintetében kell véleményt nyilvánítani, rendkívül ritkán fordul elő, így ezzel a kérdéssel itt nem is foglalkozunk.) 3. Milyen eredményt hozhat a vércsoport vizsgálat a vitás származás eseteiben? A vércsoportok öröklési szabályaiból következik, hogy a vércsoport vizsgálat eredménye az lehet, hogy arról a férfiről, aki valóban nem nemzője a szóbanforgó gyermeknek, megállapítja, hogy nem lehet nemzőapja a gyermeknek. Vagyis negatív bizonyítékot szolgáltat az atyaság kérdésében. Ezt úgy is lehet kifejezni, hogy a vélelmezett apa atyaságát a vércsoportvizsgálat alapján ki lehet zárni. Persze adott esetben az atyaságkizárás az apaság tekintetében pozitív bizonyítékot is szolgáltathat, ha az ügyben pl. 2—3 férfi is szerepel vélelmezett apaként és a vércsoportvizsgálat a 3 férfi közül 2- [Kizárási esély %-ban Vér-, ill. szérumcsoportrendszer vércsoportrendszerként kombinált 1. Ax A2 BO ............... Vércsoportok 20,0 20,0 2. MN............................ 18,0 34,4 3. Rh (Cc, Be, D)........ 30,0 54,1 4. P ............................ 3,9 56,4 5. Ss (csak S-re) ......... 6,4 59,0 6. Duffy (a, b) ........... 18,4 66,0 7. Kidd (a, b) ............. 18,7 73,0 8. Kell .......................... 3,6 74,0 9. Secretor ( AB OH) . . 3,9 75,0 10. Haptoglobin .......... Szérum csoportok 18,0 79,5 11. Gm (a és x)............. 12,0 81,9 12. Gc .......................... 16,1 84,9 Vér- és szérumcsoportrendszerek Aj AL BO MN .......... Rh ............ Haptoglobin Gm (a és x) Kizárási esély %-ban külön-külön kombinált 20,0 20,0 18,0 34,4 30,0 54,1 18,0 62,3 12,0 66,9