Orvosi Hetilap, 1967. október (108. évfolyam, 40-44. szám)
1967-10-15 / 42. szám - HORUS - Ferencz Gábor: Almási Balogh Pál - Bodó György: In memoriam Pogány Ödön
ORVOSI HETILAP NY 31ЕЖОК1АМ1 Pogány Ödön 1967. július 26-án rövid szenvedés után 81 éves korában meghalt Pogány Ödön, a magyar otoneurológia nagy művelője. 1886-ban Devecserben született, apja orvos volt. A budapesti orvosi egyetemen avatták doktorrá 1908. október 3-án. A diploma megszerzése után három évig a Fülgyógyászati Klinika gyakornoka volt, majd a Zsidókórház fül-orr-gége osztályának alorvosaként dolgozott 1919-ig. Időközben végigszolgálta az első világháborút és ezredorvosként szerelt le. 1919-ben nyolc hónapig az újpesti Gyermekkórház fül-orr-gégész főorvosa volt. Baloldali magatartása miatt állásából elbocsátották, majd 1921-től a Bíró Dániel Kórház fülészeti konzi- 2001 Almási Balogh Pál (1794-1867) Száz évvel ezelőtt hunyt el Almási Balogh Pál, Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa, homeopatha tudós egyetemi tanár, akadémikus — nyelvújító, filozófus — tudományszervező, a kiemelkedő közéleti férfi. A magyar reformkor e haladó szellemű, rokonszenves egyéniségét méltatlanul borítja a feledés fátyla. Az orvostörténészek sem fordítottak eddig kellő figyelmet az alkotó, érdekes életű orvosra, aki e történelmi korszak Fáy András-szerű jelensége volt. Bár Balogh Pál személye nem eléggé ismert orvosi körökben, a hivatalos fórumok megbecsülésének jeleként az arcképe a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tanácskozótermét díszíti és az Izsó Miklós által készített művészi bronzszobra a Nemzeti Galériában látható. Almási Balogh Pál 1794. október 20-án született a Borsod megyei Nagybarca községben. Felsőbb iskoláit a sárospataki Kollégiumban végezte. Teológiai és jogi végzettséggel, öt nyugati nyelvet ismerve szerezte meg Pesten 1823-ban az orvosi diplomát. Igen sokat tanult, rengeteget olvasott. Jellemző, hogy olvasmányairól jegyzeteket készített. Tizenhét éves korától haláláig élete minden jelentős eseményét feljegyezte. Orvosi diplomájának megszerzése után 1825-ben nyolchónapos külföldi tanulmányutat tett. „Némethoni Napló”-jában megeleveníti az útján megismert orvosok, természettudósok, híres emberek életét. A két legkiemelkedőbb látogatása Weimarban Goethénél és Köthenben Hahnemann Sámuelnél történt. Útjáról visszatérve csakhamar a főváros egyik legismertebb orvosa lett. Elérte a legmagasabb tudományos rangokat; meghívott tagja az egyetemnek, akadémikus, tiszteletbeli tagja több külföldi akadémiának, tudományos egyesületnek. Betegei között szerepel Batthyány Lajos miniszterelnök, Wesselényi Miklós, az árvízi hajós, Andrássy Gyula a későbbi külügyminiszter, Kazinczy Ferenc, Fáy András és sok más közéleti személyiség. Azonban kétségtelen, hogy két legjelentősebb betege: Széchenyi István és Kossuth Lajos. Nemcsak orvosa e két nagy államférfinak, barátja és munkatársa is. Kezelésük során egy diplomata tapintatával járt el, kapcsolatát fenntartotta évtizedeken át, akkor is, amikor történelmünknek e két nagy személyisége ellenségként állt egymással szemben. Almási Balogh Pál azonban nem rekedt meg az orvosi praxisban, az Akadémián hamarosan feltűnt tudományos munkásságával is. Az alapítótagok közé tartozott, majd 35 évig dolgozott az Akadémia keretében. Nevéhez fűződik többek között az orvosi, a természettudományi, a filozófiai és nem utolsó sorban az irodalmi nyelvújítás sok érdeme. Részt vett a „Tudománytár” megalapításában, annak több mint egy évtizeden át egyik szerkesztője volt. Több száz tudományos, ismeretterjesztő, szépirodalmi cikket írt. Többször külföldre utazott, hogy megszervezze az Akadémia kapcsolatait külhoni akadémiákkal, tudományos intézetekkel, megszerezte azok időszaki kiadványait, folyóiratait. Számos javaslatot dolgozott ki az Akadémia fejlesztésére, a reformokra, kidolgozta az ülések, értekezletek rendjét, szabályzatait. Elindította a nagy „Akadémiai Szótár” kiadását. Filozófiai pályamunkájával száz arany jutalmat nyert. Egyik megszervezője a könyvtárnak, a folyóirattárnak, a levéltárnak. Sokoldalú tevékenységét elsősorban Széchenyi István, Teleki József és Fáy András értékelte és támogatta. Sokoldalú tevékenysége közepette sem merült el az elméleti tudományok tengerében. Azon tudósok közé tartozott, akik a tudományt a közösség számára hasznosítják és az eredményeket széles körben ismertetik. Megvolt benne a közéleti ember gyakorlati érzéke. A tudományszervezés és a tudományos működés mellett meglátta külföldön is azokat az eredményeket, amelyeket hazánk elmaradt állapotában a gyakorlati, a közgazdasági és a kulturális életben kellett megvalósítani. Ezeket az alkotásait is a legtöbbször Széchenyi István segítségével indította el és Kossuth Lajossal együttműködve valósította meg. Igen leleményes volt az új kezdeményezések felvetésében, amelyeket rendszerint mindkét államférfi örömmel fogadott. Ennek a közös munkának sok dokumentuma megtalálható Széchenyi naplóiban, vagy Kossuth leveleiben. Jelentősebb alkotásai közé tartozik az Angol—Magyar Kereskedelmi Intézet, az Iparegylet, amelynek keretében megteremtette az első tanonciskolákat. Kossuth 5000 Ft-tal járult az Egylet megalakításához, első elnöke Batthyány Lajos volt. Megalapítója az Állatvédő Egyesületnek is. Jellemző alkotása hatalmas levél- és kéziratgyűjteménye és ötvenezer kötetes könyvtára. Almási Balogh Pál életét értékessé tették nemcsak sikerei, de küzdelmei és erőfeszítései is, talán éppen ezek adták meg ennek a gazdag életnek teljes képét. Száz évvel ezelőtt, 1867. szeptember 11-én nem szűnt meg Balogh Pál élete. A magyar történelemben örökre együtt él nyugtalan, folyton égő, alkotó barátaival, a legnagyobb magyarokkal, Széchenyi Istvánnal, Kossuth Lajossal, Fáy Andrással és mindazokkal, akik történelmünk egyik legszebb korszakának, a reformkornak alkotó és megújulást jelentő éveit adták. Ferencz Gábor dr.