Orvosi Hetilap, 1967. október (108. évfolyam, 40-44. szám)

1967-10-15 / 42. szám - HORUS - Ferencz Gábor: Almási Balogh Pál - Bodó György: In memoriam Pogány Ödön

ORVOSI HETILAP N­Y 31ЕЖОК1АМ1 Pogány Ödön 1967. július 26-án rövid szenvedés után 81 éves korában meghalt Pogány Ödön, a magyar otoneu­­rológia nagy művelője. 1886-ban Devecserben született, apja orvos volt. A budapesti orvosi egyetemen avatták dok­torrá 1908. október 3-án. A diploma megszerzése után három évig a Fülgyógyászati Klinika gyakor­noka volt, majd a Zsidókórház fül-orr-gége osztá­lyának alorvosaként dolgozott 1919-ig. Időközben végigszolgálta az első világháborút és ezredorvos­­ként szerelt le. 1919-ben nyolc hónapig az újpesti Gyermekkórház fül-orr-gégész főorvosa volt. Bal­oldali magatartása miatt állásából elbocsátották, majd 1921-től a Bíró Dániel Kórház fülészeti konzi- 2001 Almási Balogh Pál (1794-1867) Száz évvel ezelőtt hunyt el Almási Balogh Pál, Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa, ho­­meopatha tudós egyetemi tanár, akadémikus — nyelvújító, filozófus — tudományszervező, a ki­emelkedő közéleti férfi. A magyar reformkor e ha­ladó szellemű, rokonszenves egyéniségét méltatla­nul borítja a feledés fátyla. Az orvostörténészek sem fordítottak eddig kellő figyelmet az alkotó, ér­dekes életű orvosra, aki e történelmi korszak Fáy András-szerű jelensége volt. Bár Balogh Pál sze­mélye nem eléggé ismert orvosi körökben, a hiva­talos fórumok megbecsülésének jeleként az arcké­pe a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tanács­kozótermét díszíti és az Izsó Miklós által készített művészi bronzszobra a Nemzeti Galériában látható. Almási Balogh Pál 1794. október 20-án szüle­tett a Borsod megyei Nagybarca községben. Fel­sőbb iskoláit a sárospataki Kollégiumban végezte. Teológiai és jogi végzettséggel, öt nyugati nyelvet ismerve szerezte meg Pesten 1823-ban az orvosi diplomát. Igen sokat tanult, rengeteget olvasott. Jellemző, hogy olvasmányairól jegyzeteket készí­tett. Tizenhét éves korától haláláig élete minden jelentős eseményét feljegyezte. Orvosi diplomájá­nak megszerzése után 1825-ben nyolchónapos kül­földi tanulmányutat tett. „Némethoni Napló”-jában megeleveníti az útján megismert orvosok, termé­szettudósok, híres emberek életét. A két legkiemel­kedőbb látogatása Weimarban Goethénél és Kö­­thenben Hahnemann Sámuelnél történt. Útjáról visszatérve csakhamar a főváros egyik legismertebb orvosa lett. Elérte a legmagasabb tudományos ran­gokat; meghívott tagja az egyetemnek, akadémikus, tiszteletbeli tagja több külföldi akadémiának, tudo­mányos egyesületnek. Betegei között szerepel Bat­thyány Lajos miniszterelnök, Wesselényi Miklós, az árvízi hajós, A­ndrássy Gyula a későbbi külügymi­niszter, Kazinczy Ferenc, Fáy András és sok más közéleti személyiség. Azonban kétségtelen, hogy két legjelentősebb betege: Széchenyi István és Kossuth Lajos. Nemcsak orvosa e két nagy államférfinak, barátja és munkatársa is. Kezelésük során egy dip­lomata tapintatával járt el, kapcsolatát fenntartotta évtizedeken át, akkor is, amikor történelmünknek e két nagy személyisége ellenségként állt egymással szemben. Almási Balogh Pál azonban nem rekedt meg az orvosi praxisban, az Akadémián hamarosan feltűnt tudományos munkásságával is. Az alapítótagok közé tartozott, majd 35 évig dolgozott az Akadémia keretében.­­ Nevéhez fűződik többek között az orvosi, a természettudományi, a filozófiai és nem utolsó sorban az irodalmi nyelvújítás sok érdeme. Részt vett a „Tudománytár” megalapításában, annak több mint egy évtizeden át egyik szerkesztője volt. Több száz tudományos, ismeretterjesztő, szépirodalmi cikket írt. Többször külföldre utazott, hogy meg­szervezze az Akadémia kapcsolatait külhoni akadé­miákkal, tudományos intézetekkel, megszerezte azok időszaki kiadványait, folyóiratait. Számos ja­vaslatot dolgozott ki az Akadémia fejlesztésére, a reformokra, kidolgozta az ülések, értekezletek rendjét, szabályzatait. Elindította a nagy „Akadé­miai Szótár” kiadását. Filozófiai pályamunkájával száz arany jutalmat nyert. Egyik megszervezője a könyvtárnak, a folyóirattárnak, a levéltárnak. Sok­oldalú tevékenységét elsősorban Széchenyi István, Teleki József és Fáy András értékelte és támogatta. Sokoldalú tevékenysége közepette sem merült el az elméleti tudományok tengerében. Azon tudó­sok közé tartozott, akik a tudományt a közösség számára hasznosítják és az eredményeket széles körben ismertetik. Megvolt benne a közéleti ember gyakorlati érzéke. A tudományszervezés és a tudo­mányos működés mellett meglátta külföldön is azo­kat az eredményeket, amelyeket hazánk elmaradt állapotában a gyakorlati, a közgazdasági és a kultu­rális életben kellett megvalósítani. Ezeket az alko­tásait is a legtöbbször Széchenyi István segítségé­vel indította el és Kossuth Lajossal együttműködve valósította meg. Igen leleményes volt az új kezde­ményezések felvetésében, amelyeket rendszerint mindkét államférfi örömmel fogadott. Ennek a kö­zös munkának sok dokumentuma megtalálható Széchenyi naplóiban, vagy Kossuth leveleiben. Je­lentősebb alkotásai közé tartozik az Angol—Magyar Kereskedelmi Intézet, az Iparegylet, amelynek ke­retében megteremtette az első tanonciskolákat. Kossuth 5000 Ft-tal járult az Egylet megalakítá­sához, első elnöke Batthyány Lajos volt. Megalapí­tója az Állatvédő Egyesületnek is. Jellemző alko­tása hatalmas levél- és kéziratgyűjteménye és öt­venezer kötetes könyvtára. Almási Balogh Pál életét értékessé tették nem­csak sikerei, de küzdelmei és erőfeszítései is, talán éppen ezek adták meg ennek a gazdag életnek tel­jes képét. Száz évvel ezelőtt, 1867. szeptember 11-én nem szűnt meg Balogh Pál élete. A magyar törté­nelemben örökre együtt él nyugtalan, folyton égő, alkotó barátaival, a legnagyobb magyarokkal, Szé­chenyi Istvánnal, Kossuth Lajos­sal, Fáy Andrással és mindazokkal, akik történelmünk egyik legszebb korszakának, a reformkornak alkotó és megújulást jelentő éveit adták. Ferencz Gábor dr.

Next