Orvosi Hetilap, 1969. augusztus (110. évfolyam, 31-35. szám)

1969-08-03 / 31. szám - ÚJABB MŰTÉTI ELJÁRÁSOK - Hüvelyképzés sigmabélből testicularis feminizáció esetében

A gáztájon a csökevényes hüvelytasakot körül­metsszük, a rectum és a húgycső között tompán haladva alagutat képzünk, megnyitjuk a Douglas peritoneumát s így az alagút és a hasüreg között összeköttetést létesí­tünk. A kiiktatott, kifogástalan vérellátású sigmasza­­kasz nehézség nélkül lehúzható a vulváig; néhány öltés­sel a kiképzett hüvelybemenethez rögzítjük. Az anasto­­mosist és a mesosigmán ejtett sebzést extraperitonizál­­juk, a hüvelyként szolgáló sigmarészletet a hátsó peri­­toneumhoz rögzítjük. A coecumot kiemelve, appendec­­tomia után transcoecalis ileostomiát készítünk. A beve­zetett gumicsövet a jobb oldalon ejtett külön nyílásból kivezetjük, majd ezt a területet is extraperitonizáljuk. Réteges hasfalzárás. A hólyagban Foley-katheter (6. ábra). A postoperatív szakban a drain jól működött; a passage megindulása után a gumicsövet eltávolítottuk. A draincső helye reactiomentesen záródott. Az újonnan képzett hüvelyt antibioticumokkal öblítettük, majd bac. acidophilussal oltottuk be. A váladékozás gyorsan csök­kent. A műtéti terület alsó harmadában keletkezett fo­nalgenny­edés helyi kezelésre gyógyult. A beteg a 27. napon távozott. Megbeszélés A 20 éves, magát nőnek tartó, nőies külsejű be­teg részletes klinikai és endocrinológiai vizsgálata alapján Morris-syndroma, testicularis feminizáció diagnosisát állították fel. A kór ismét a hasműtét lelete, valamint a petefészkek helyén talált herék szövettani vizsgálata igazolta. Betegünk azon ritka Morris-syndromás esetek közé tartozik, ahol a jel­legzetes 46, XY chromosoma-kép helyett 46, XY, 46, XX mozaicismust mutatott ki mind a vér és csont­velő tenyésztésből végzett vizsgálat, mind az auto­­radiographia. Ez a chromosoma-kép Morris-syndro­­mában nem tekinthető egyedülállónak, mivel 48, XXXY; 46, XY/47, XYY/47, XXY; 45, XO/46, XY/46, XX; 45, XO/46, XY/47, XXY chromosoma­­mozaicismust is leírtak, valamint Di .15 autosomalis anomáliákat is találtak. Gropp és mtsai 5 hónapos Morris-syndromában szenvedő leánygyermekben és édesapjában abnormálisan hosszú Y chromosomát észleltek. Mindezek azonban ritkaságszámba men­nek és hazai vonatkozásban tudomásunk szerint nem fordultak elő. A Morris-syndroma esetünkben vagina aplasiá­­val társult. A kifejezett női phenotypus, valamint a beteg azon kívánsága, hogy nőként élhessen, hü­velyképző műtétet tett szükségessé. Köztudomású, hogy Morris-syndromában az oestrogen termelés a herékben történik s ezeknek véletlen vagy akarat­lagos eltávolítása a fiatal egyénekben olyan súlyos, krízisekkel járó klimaxos tüneteket okoz, amelyek hormonálisan alig vagy egyáltalán nem befolyásol­hatók. Ugyancsak irodalmi közlések bizonyítják, hogy a súlyos kiesési tüneteket hirtelen és feltar­tóztathatatlan testi öregedés követi, úgy, hogy a herék megtartása vagy részleges visszahagyása megkövetelendő kritériumként szerepel. Igaz ugyan, hogy a — különösen a canalis inguinalis felett meg­rekedt — herék egyik-másikának rosszindulatú el­fajulásáról is történik az irodalomban említés, még­is a hormonalis status fenntartása érdekében ezeket az oestrogent termelő heréket, amennyiben makro- és mikroszkóposan daganatos elfajulás jeleit vagy gyanúját nem mutatják, meg kell tartani. Hasonló esetben sikeres hüvelyképző műtétről számolnak be Bulska és mtsa (3), továbbá Buckle és Watson (2). Az utóbbiakkal ellentétben, akik a műtétet Mclndoe és Read (18) szerint végzik , mi a sigmabélből történő hüvelyképzés módszerét al­kalmaztuk. Ennek előnyeiről korábbi közlemé­nyünkben Kun és Méhes (10) már beszámoltak. Vé­leményünk és az eddig általunk végzett 11 hüvely­képző műtét tapasztalata szerint a sigmabélből ké­szült hüvely felel meg legjobban a megkívánt phy­­siológiai követelményeknek. A nőies alkatú, magát nőnek tartó betegünkben copulatiora alkalmas két ujjat jól befogadó hüvelyt képeztünk. A kolporadio­­grammon 22 cm hosszúságú, megfelelő tágasságú, jól telődő „hüvelyt” láthatunk, melyen peristaltica is megfigyelhető. A sigmabélből való hüvelyképzést a várható jó functionális eredmények miatt Judin (8) és Ale­xandrov (1) ajánlotta. 275 esetükből 5 halálozást észleltek, ebből 4 varratelégtelenség miatt követke­zett be. Hasonló módszert alkalmaz Schmidt (20) és Shirodkar (22). 40 operáltjuk közül egyet vesztettek el varratelégtelenség miatt. 5. ábra: Spermiogenesist nem mutató hyalinos herecsa­­tornácskák. Körülöttük felszaporodott Leydig-féle inter­stitialis sejtek. 6. ábra. A hymenális gyűrűhöz kivarrt sigmából készült hüvely bemenete.

Next