Orvosi Hetilap, 1970. szeptember (111. évfolyam, 36-39. szám)
1970-09-06 / 36. szám - Csonka Éva dr.: A subacut sclerotizáló panencephalitis kóroktanának vírus vonatkozású kérdéseiről
Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest (főigazgató: Bakács Tibor dr.) A subacut sclerotizáló panencephalitis kóroktanának vírus vonatkozású kérdéseiről Csonka Éva dr. A vírus okozta encephalitisek akut formájában a sejtkárosodást maga az agyba jutott vírus okozza és a vírust a központi idegrendszerből izolálni lehet, míg a parainfectiosus forma allergiás reakciónak felel meg, amelyből vírust izolálni általában nem sikerül. Nem egészen új már a gondolat, hogy a subacut sclerotizáló panencephalitis (SSPE) valamely vírusfertőzésnek késői szövődménye (22). A víruseredetre irányuló újabb vizsgálatokat az SSPE betegek agybiopsiás anyagában megfigyelt intranukleáris zárványok elektronmikroszkópos vizsgálata indította el (4, 32). Ezeknek a zárványoknak az ultrastruktúrája feltűnően hasonlít a kanyaró vírussal in vitro fertőzött kutyavese-sejtekben megfigyelt intranukleáris zárványok fonalas szerkezetéhez (35), maguk a fonalak pedig megfelelhetnek a kanyaróvírus vagy valamilyen paramyxovírus (parainfluenza, mumps) nucleocapsidjának. Az első ilyen irányú észlelést hamarosan más szerzők is megerősítették (10, 15, 5, 21). Magyarországon Óváry és mtsai szolgáltattak értékes adatokat SSPE betegek agybiopsiás anyagából készült elektronmikroszkópos preparátumok feldolgozásával (27), azonkívül a betegek liquorjából különleges sedimentációs technikával preparált subcellularis fractio vizsgálatával (28). A továbbiakban szerológiai és immunfluoreszcenciás módszerekkel, azonkívül vírusizolálási kísérletekkel próbálták meg a betegség víruseredetét igazolni. Connolly és mtsai (7) találtak először SSPE betegek vérsavójában feltűnően magas titerű kanyaró ellenanyagot. Egyidejűleg az SSPE betegek agyszövetének immunfluoreszcenciás vizsgálatával kanyaró antigént mutattak ki. Legg (23) 22 SSPE betegen végzett kanyaróellenanyag-vizsgálatot és minden esetben magasabbnak találta, mint az egészséges kontroll csoport átlagtiterét. Az első ilyen jellegű megállapítások után számos hasonló vizsgálat történt ebben a témakörben. A betegek vérsavójában általában magas titerű kanyaróellenanyagot találtak. Sok esetben más vírusok (mumps, herpes, simplex, rubeola, louping ill., influenza A, B, varicella, adenovirus, cytomegalovirus, enterovirus típusok, lymphocytás choriomeningitis vírus) elleni ellenanyagok vizsgálatát is el-Orvosi Hetilap 1970. 111. évfolyam, 36. szám végezték, de általában nem találtak eltérést a normálistól (3, 7, 13, 24, 25, 34, 36). Immunfluoreszcens metodikával az agyszövetben minden esetben kanyaróantigén jelenlétét tudták kimutatni (6, 7, 24, 25). Vizsgáltak SSPE betegek családtagjaitól vett vérmintákat is, de azoknak vírusellenanyag-tartalmában nem találtak a normálistól eltérést (18). A vírusizolálási kísérletek a legújabb időkig negatívak maradtak. Bayblis (2) syncytiumképzést figyelt meg szövetkultúrában, melyekre SSPE betegektől származó biopsiás anyagból trypsin kezeléssel nyert sejtsuspensiót oltottak. A syncitiumképzés megfelelne a kanyaróvírus cytopathogen hatásának, de a syncitiumképző ágenst passzázsban fenntartani nem sikerült. A vírusizolálási kísérletek eredménytelenségéből egyik szerző sem vonta le azt a következtetést, hogy a vírus semmi formában nincs jelen a beteg szervezetében, a sikertelenséget inkább metodikai hiányosságoknak tulajdonították (1, 13, 14). Legújabban Horta—Barbosa és mtsai (16, 17), majd Payne és mtsai (31) számoltak be arról, hogy SSPE betegtől vett biopsiás anyagból kanyaróvírust izoláltak. Az izolálás mind a két esetben úgy sikerült, hogy magukat a biopsiás anyagból tripszinkezeléssel nyert sejteket tenyésztették, mégpedig nem egyedül, hanem olyan sejtekkel keverten, amelyekről ismeretes, hogy a kanyaróvírus szaporítására jól alkalmazhatók. Ha a vírus ily módon való szaporítását tényként fogadjuk el, akkor fel kell tételeznünk, hogy a kanyaróvírus genomja a biopsiás anyag bizonyos sejtjeiben hiánytalanul jelen van, de ezek a sejtek önmagukban nem képesek érett viriont felépíteni. A kevert kultúrákban azonban a vírus genomját tartalmazó sejtek syncitiumot képezhetnek a velük együtt tenyésztett más típusú sejtekkel, s a kétfajta magot tartalmazó syncitiumokban már egyaránt megvan a vírus teljes genomja, és az érett virion felépítésének többi feltétele. Állatkísérletek is történtek a vírus izolálására. Katz és mtsai (20) görényeket betegítettek meg SSPE betegektől vett agy-biopsiás anyaggal és a beteg vadászgörényekből encephalitogen ágenst tudtak tovább passzálni, amelynek az identifikálása azonban tudomásunk szerint még nem történt meg. Jabbour és mtsai (19) is megkísérelték a betegség átvitelét görényre és majmokra, azonban kísérletük, ellentétben az előzővel, negatív eredménnyel zárult. Magyarországon Óváry és mtsai oltottak görényeket SSPE betegek agybiopsiás anyagával és a beteg állatok agyából készült preparátumokon elektronmikroszkópos elváltozásokat észleltek (29). Mivel az OKI Víruskutató osztályára több kórházból és klinikáról érkeznek be SSPE vagy SSPE gyanús betegektől vérsavók kanyaróellenanyagvizsgálatra, magunk is foglalkozunk a betegség vírusvonatkozású kérdéseivel. 1. Kanyaróellenanyag-vizsgálat 1 . A beküldött vérek kanyaró elleni ellenanyagát haemagglutinátió-gátló (HAG) titrálással határozzuk meg, néhány esetben szövettenyészeten megtitráltuk a neutralizáló ellenanyagokat is. Az utóbb i* 2103