Orvosi Hetilap, 1973. március (114. évfolyam, 9-12. szám)

1973-03-04 / 9. szám - Sas Mihály: A petefészek generatív működésének serkentése gyógyszeres kezeléssel

tiót leállítják és rágcsálókon anti-fertilitásos, anti­­oestrogén és antigonadotrop hatásuk van (31, 43, 51, 52, 62, 69, 70). Az 1960-as évek második felében újabb készít­ményeket hoztak forgalomba, e vegyületek phar­­makológiáját azonban sokkal kevésbé ismerjük. E vegyületek közül elsőnek a Cyclofenilt (F—6066, Sexovid, Ferrosan, Malmö) említjük, ami chemiai­­lag: bis(p-acetoxy-phenyl)-cyclohexyliden-methan, szerkezete hasonlít a clomiphenhez. A következő készítmény a Ro—4—8342, chemiai megjelöléssel­­,6-dehydro-6-chlor-retroprogesteron. A legújabb ilyen készítménynek a 3-methoxy-17-epipestriol (Epimestrol, Organon) tekinthető, amely készít­mény még nincsen forgalomban (1. ábra). Állatokon észlelt hatás. A részletes vizsgálatok ki­derítették, hogy a clomiphen rágcsálókra gyakorolt ha­tása az alkalmazott adagtól függ. Nagyobb adagban gátolja a gonadotrop-hormon elválasztását és a pete­fészekműködést (24, 25, 42), míg kisebb adagban fo­kozza azt. Gonadotropinokkal együtt superovulatiót idéz elő (12) és stimulálja az ovariumokat exogen LH- val szemben is (46). Kísérleti állatokon a vizsgálatok elrendezésétől függően, mind oestrogen, mind anti­­oestrogen hatását kimutatták (19­­63 és mások). Azt mondhatjuk, hogy a clomiphen castrált álla­tokon (természetes oestrogenek hiányában) gyenge oestrogenként hat, míg oestrogenek jelenlétében azo­kat kompetitív módon kiszorítja a target-szervekről azért csökkenti azok biológiai hatását. A cyclofenil pharmakológiáját Einert Jensen (17, 18) és mások vizsgálták. Tulajdonságai nagyon hason­lítanak a clomiphenéhez. Oestrogen hatása V,nm­e a stilboestrolénak, ill. oestradiólénak és klinikailag mér­hető anti-oestrogen hatása nincs (66). A Ro—­4—8342 készítményről annyit tudunk, hogy erős anti-oestrogen hatású (7) és erős progestativ ha­tása van. Emberen nem gátolja a gonadotropin elvá­lasztást és az ovulatiót (781, míg állaton egyeseknek anti-gonadotrol hatását sikerült kimutatni. Az epimestrol oestrogen­ hatása vizsgálataink alap­ján (64) az oestrolénak kb. 60—70°/n-a. 2,5 mg napi adag castrált egér kom­ocytogrammján 100°/n-ban oestrus-képet idéz elő; anti-oestrogen hatását nem ész­leltük. A centrális, hypothalamus-hypophysis rend­szerre gyakorolt stimuláló hatását (2) nem lehetett ki­mutatni. Az emberen észlelt hatások. Először 1960—61- ben Kistner és Smith (36. 36) Tyler és mtsai (84) a MER—25-tel végzett sikeres kezelésről számoltak be. Stein—Leventhalos betegeken sikerült vele tü­szőérést kiváltani. A vegyület a klinikai gyakorlat­ban mégsem terjedt el, mert az ehhez szükséges adagban eléggé toxikus volt. Az 1960-as évek elején Greenblatt és mtsai (22, 23) a clominden klinikai hatásosságát közöl­ték: hatására 70%-ban ovulatio következett be. Ezen közlések után kezdték részletesen tanulmá­­nyozni a d­ominden hatását. Eleinte egymásnak ellentmondó adatokat írtak le, melyeket ma már nem érdemes részletezni. A biztosan észlelt hatá­sokat Greenblatt és mtsai és mások (20, 24) után az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. Anti-oestrogen hatás, ami kolpocytológiai ké­pen jól értékelhető. 2. A gonadotropin hatást, ill. elválasztást az ivar­érettség korábban stimulálja. 3. Az ivarérett asszonyok oestrogen-ürítését fo­kozza. 4. Az esetek jelentős részében ovulatiót vált ki. 5. A normálisan ovuláló asszony corp. luteum fá­zisát megnyújtja és a menstruatiót késlelteti. 6. Gátolja az oestrogenek anti-ovulatiós hatását. 7. Nincsen androgen és progesteron hatása. 8. Nem befolyásolja a mellékvesék működését. A cyklofenil klinikai vizsgálatok szerint (1, 28, 57) nagyon hasonlít a clomiphenekhez, de annál gyengébb hatású. A Ro—4—8347-ről annyit tudunk, hogy embe­ren 4—8 mg/nap adagban nem gátolja az ovula­tiót és a gonadotropin-elválasztást, viszont erős gestogen hatása van. Igen jól befolyásolja a dys­­functionalis méhvérzést (78, 79). Anti-oestrogen hatását Bettendorf és mtsai (7) közölték. A gonadotrop és nem-gonadotrop anyagokkal végzett kezelés összehasonlítása Az ovulatio indukálás alkalmazási területe és a betegek kiválasztása. Rendkívül fontos, hogy a kezelést pontos kórisme előzze meg, mert különben felesleges és potenciálisan veszélyes beavatkozás­­hoz fogunk. A kezelésre szóba kerülő betegek két csoportba sorolhatók. I. Az egyik csoportba tartozó betegeken (el­enyészően kisebb rész) a hypothalamus-hypophysis -ovarialis rendszer minimális functiója sem mu­tatható ki. Ilyen esetek: 1. Hypophysis elégtelenség (Sheehan-syndro­­ma, Simmonds-kór, tumor, idiopathiás hypogona­­dotropos anovulatio). 2. Ovariális elégtelenség (dysgenesis, korai me­­nopausa). II. A második csoportban a hormonürítés alap­ján mind az ovarium, mind a hypophysis részéről minimális működés még megállapítható. A hatásmechanismus ismeretében hiányzó hy­­pophysisműködés esetén nem gonadotrop anyagok­kal (a továbbiakban: clomiphen kezelés) nem jön szóba. A therapia sikere szempontjából esélyesek Szempontok Nem-gonadot­ropinok Gonadotropin (HPG, HMG, HCG) Indicatiós terület........ szűkebb szélesebb Hatásosság................... gyengébb erősebb Kocka- hyperstimula­zat tip .............. nem nagy igen nagy többes terhesség ....­­ 8% 50%-ig Kezelés klinikai ....... ellenőr-3—4 naponként naponként zéső laboratóriumi kívánatos elengedhetetlen Alkalmazás ................. szájon át csak parenteralis Jártasság a kezelésben mérsékelt is elég elengedhetetlen Költségessség ............. viszonylag olcsó rendkívül drága

Next