Orvosi Hetilap, 1977. augusztus (118. évfolyam, 32-35. szám)

1977-08-28 / 35. szám - Illei György - Horváth Boldizsár - Görcs Tibor - Szalay Zoltán - Varga József: Anaemia, bacteriuria, hypoproteinaemia, vaginalis infektiók és a terhesség kimenetele közötti összefüggés

Markusovszky Kórház, Szombathely Szülészet-Nőgyógyászati Osztály (főorvos: Kilei György dr.) Anaemia, bacteriuria, hypoproteinaemia, vaginalis infectiók és a terhesség kimenetele közötti összefüggés Kilei György dr., Horváth Boldizsár dr., Görcs Tibor dr., Szalay Zoltán dr. és Varga József dr. A magas hazai perinatális mortalitás (pn. m.) csökkentésében a terhesgondozás minőségének ja­vítása és a pathológiás újszülöttek intenzív ellátá­sa ígér eredményeket. A teljes terhes populációból az intenzív gondozást, vagy kórházi ellátást igény­lők időbeni kiválasztása az elmúlt években széles körűvé vált. A gondozómunka során szerzett­­ta­pasztalatok közérdeklődésre tarthatnak számot, ezért látjuk indokoltnak osztályunk terhespatho­­lógiai részlegén tett megfigyeléseink közlését. Ismeretes, hogy hazánkban a magas pn. m.­­nak és következményében a magas csecsemőhalá­lozásnak egyik fő oka a koraszülöttek magas ará­nya az újszülött populációban. A koraszülést ösz­­szetett jelenségként kell értékelni. Az alacsony súlyú újszülött világrajövetelében számos anyai és foetális, valamint környezeti tényező játszik sze­repet. Hazai szülészeti tevékenységünk egyik leg­fontosabb feladata a koraszüléshez vezető tényezők megismerése, továbbá azoknak a terheseknek idő­ben való fokozott gondozásba, intézeti kezelésbe vétele, akiknél a koraszülés kialakulása szempont­jából szóba jöhető egy, vagy több tényező jelen­léte figyelhető meg. Ezeknek a tényezőknek egy része jól ismert, a terhesgondozásokon eddig is gondos vizsgálat tár­gyát képezte. Osztályunk terhespathológiai részle­gén szerzett tapasztalataink azonban felhívták fi­gyelmünket arra, hogy a korábbinál több paramé­ter egyidejű vizsgálatának bevezetése a minden­napi terhesgondozási gyakorlatba, eredményeinket javíthatja. A terhesség alatti anaemia az anyai szervezetire, de a fejlődő magzatra is potenciális veszélyt jelent. Az anyánál anaemia esetén gyakoribb a toxicosis (3, 6, 32, 45, 48), a szülésnél hajlamosabb az atom­ás vér­zésre (45) és fertőzésre (7). Ismert, hogy a terhességi anaemia kezelése a toxicosis prevenciójának is része. A terhességi anaemia intrauterin magzati hypoxiát is jelent. Ennek következményei a súlyossági foktól füg­gően a terhesség elején fejlődési rendellenesség (7) vagy vetélés, későbbiekben intrauterin retardatio, éretlen vagy koraszülés, mentális károsodás, chroni­cus foetalis distress, súlyos esetben asphyxia, exitus Orvosi Hetilap 1977. 118. évfolyam, 35. szám lehet (11, 26, 33, 43, 48, 49, 51). A súlyos anaemia te­hát intenzív gondozást vagy osztályos ellátást igénylő terhességi szövődmény. Hypoproteinaemia során gyakran csökkent a transferrin szint is. Ezért az anaemia kezelése esetén a vasterápia önmagában hatástalan, ha a hypopro­­teinaemiát nem számoljuk fel (7). A fehérjehiány sze­repet játszhat a toxicosis kialakulásá­ban is (17, 22). A hordozó fehérjék hiánya miatt zavart lesz a hormoná­lis homeostasis (45), csökken az IgG termelés (57), emiatt pedig növekedhet a fertőzésre való hajlam. Grive (22) vizsgálatai szerint alacsonyabb szérumfe­­hérje szint mellett több a gestosis, abruptio placentae, intrauterin magzatelhalás, reterdált magzat és maga­sabb a perinatális mortalitás. A szignifikáns bacteriuria (sz.­b.) gyakran vezet kezelés nélkül cystopyelitishez, amelyből chronicus pyelonephritis alakulhat ki (10, 12, 20, 23, 29, 40, 41). Az endotoxin hatás a generalizált Lanarelli—Schwartcz­­man jelenségen keresztül késői terhességi toxaemia, korai lepényleválás és disseminalt intravascularis coagulopathia (DIG) kialakulásához vezethet (12, 14, 18, 31, 36, 37, 44, 52, 53, 58). Az endotoxin gátolja a placenta aerob fermentatióját (31), amelynek követ­kezménye vetélés, koraszülés, intrauterin retardatio (54), perinatális exitus lehet. Klinikai tünetekkel nem járó fertőzések (bacteriuria, kolpitis) fokozzák az anaemia gyakoriságát (7, 51). A hüvely terhesség alatti fertőzöttsége is a vizsgá­latok tárgyát képezte (2, 16, 21, 28, 39, 50, 59). A nem kezelt kolpitis esetén gyakran cervicitis (1), endomet­ritis decidualis (34), chorioamm­onitis (21), idő előtti bu­rokrepedés, intrauterin infecto (1, 59), vetélés, koraszü­lés következhet be. Anyag és módszer. Osztályunk 28 ágyas terhespathológiai részlegére a betegeket részben előre megbeszélt egységes szempon­tok alapján a terhesgondozást végző orvosok utalták be, másrészt akut panaszok miatt spontán jelentkezés alapján, sürgősséggel vettük fel. Valamennyi beteg­nél a szülészeti és általános fizikális vizsgálaton kí­vül minden esetben sor került vérkép (Hb., Htk., Fvs.), vizelet (fs., feh., genny, abg., bi., cukor, üledék), szérum vas és összfehérje, thymol, szérum hi. megha­tározásra és a vizelet, ill. hüvelyváladék bacterioló­­giai és cytológiai vizsgálatára, továbbá a terhesség idejétől függően a vizelet chom­ogonadotropin, ill. oestriol mennyiségi meghatározására. (A vizsgálatokat kórházunk Központi ill. Cyto­­diiagnosztikai Laboratóriumában végezték.) A talált eltérések alapján azonnal a megfelelő célzott kezelést kezdtük el. Az alapvizsgálatokat az eredményesség és a betegek állapota szerint kiegészí­tettük, ill. megismételtük.­1974. szeptember 1—1975. december 31 között 534 beteget ápoltunk osztályunk terhespathológiai részle­gén. A betegeket a beutalási ill. felvételi diagnózis alapján csoportosítottuk. Minden egyes csoportban megvizsgáltuk a haemoglobin (Hb.) és szérumfehérje (szf.) értékek, a szignifikáns bacteriuria (sz. b., vize­letben a kórokozó bactérium 101­/ml csíraszám felett) és a hüvelygyulladás (vág. inf.) előfordulását. A vize­let bacteriológiai vizsgálatát első alkalommal közép­­sugarú vizeletből végeztük. Pozitív esetben csapolt vi­zelettel megismételtük. A szf. meghatározások biuret módszerrel történtek. Négy paramétert emeltünk ki: anaemia, hypopro­teinaemia, sz. b. és vág. inf. Elemeztük ennek a négy paraméternek felvételkor talált értéke és a terhesség kimenetele (vetélés, koraszülés, érett szülés), vala­mint a pn. m. közötti összefüggéseket is. Vetélés, koraszülés, érett szülés kritériumaiként a hatályos jogszabályban foglaltakat vettük. A 10,1— 11,0 g% közötti Hb. értéket közepes, a 9,1—10,0 g% közöttit súlyos, a 9,0 g% alattit igen súlyos anaemiá­­nak tekintettük. Az 5,6­—6,0% közötti szf. értéket kö­zepes,­ az 5,1—5,5 g% közöttieket súlyos, az ennél ala­csonyabbakat igen súlyos hypoproteinaemiának érté­keltük.% 2 2073

Next