Orvosi Hetilap, 1977. augusztus (118. évfolyam, 32-35. szám)
1977-08-28 / 35. szám - Illei György - Horváth Boldizsár - Görcs Tibor - Szalay Zoltán - Varga József: Anaemia, bacteriuria, hypoproteinaemia, vaginalis infektiók és a terhesség kimenetele közötti összefüggés
Markusovszky Kórház, Szombathely Szülészet-Nőgyógyászati Osztály (főorvos: Kilei György dr.) Anaemia, bacteriuria, hypoproteinaemia, vaginalis infectiók és a terhesség kimenetele közötti összefüggés Kilei György dr., Horváth Boldizsár dr., Görcs Tibor dr., Szalay Zoltán dr. és Varga József dr. A magas hazai perinatális mortalitás (pn. m.) csökkentésében a terhesgondozás minőségének javítása és a pathológiás újszülöttek intenzív ellátása ígér eredményeket. A teljes terhes populációból az intenzív gondozást, vagy kórházi ellátást igénylők időbeni kiválasztása az elmúlt években széles körűvé vált. A gondozómunka során szerzetttapasztalatok közérdeklődésre tarthatnak számot, ezért látjuk indokoltnak osztályunk terhespathológiai részlegén tett megfigyeléseink közlését. Ismeretes, hogy hazánkban a magas pn. m.nak és következményében a magas csecsemőhalálozásnak egyik fő oka a koraszülöttek magas aránya az újszülött populációban. A koraszülést öszszetett jelenségként kell értékelni. Az alacsony súlyú újszülött világrajövetelében számos anyai és foetális, valamint környezeti tényező játszik szerepet. Hazai szülészeti tevékenységünk egyik legfontosabb feladata a koraszüléshez vezető tényezők megismerése, továbbá azoknak a terheseknek időben való fokozott gondozásba, intézeti kezelésbe vétele, akiknél a koraszülés kialakulása szempontjából szóba jöhető egy, vagy több tényező jelenléte figyelhető meg. Ezeknek a tényezőknek egy része jól ismert, a terhesgondozásokon eddig is gondos vizsgálat tárgyát képezte. Osztályunk terhespathológiai részlegén szerzett tapasztalataink azonban felhívták figyelmünket arra, hogy a korábbinál több paraméter egyidejű vizsgálatának bevezetése a mindennapi terhesgondozási gyakorlatba, eredményeinket javíthatja. A terhesség alatti anaemia az anyai szervezetire, de a fejlődő magzatra is potenciális veszélyt jelent. Az anyánál anaemia esetén gyakoribb a toxicosis (3, 6, 32, 45, 48), a szülésnél hajlamosabb az atomás vérzésre (45) és fertőzésre (7). Ismert, hogy a terhességi anaemia kezelése a toxicosis prevenciójának is része. A terhességi anaemia intrauterin magzati hypoxiát is jelent. Ennek következményei a súlyossági foktól függően a terhesség elején fejlődési rendellenesség (7) vagy vetélés, későbbiekben intrauterin retardatio, éretlen vagy koraszülés, mentális károsodás, chronicus foetalis distress, súlyos esetben asphyxia, exitus Orvosi Hetilap 1977. 118. évfolyam, 35. szám lehet (11, 26, 33, 43, 48, 49, 51). A súlyos anaemia tehát intenzív gondozást vagy osztályos ellátást igénylő terhességi szövődmény. Hypoproteinaemia során gyakran csökkent a transferrin szint is. Ezért az anaemia kezelése esetén a vasterápia önmagában hatástalan, ha a hypoproteinaemiát nem számoljuk fel (7). A fehérjehiány szerepet játszhat a toxicosis kialakulásában is (17, 22). A hordozó fehérjék hiánya miatt zavart lesz a hormonális homeostasis (45), csökken az IgG termelés (57), emiatt pedig növekedhet a fertőzésre való hajlam. Grive (22) vizsgálatai szerint alacsonyabb szérumfehérje szint mellett több a gestosis, abruptio placentae, intrauterin magzatelhalás, reterdált magzat és magasabb a perinatális mortalitás. A szignifikáns bacteriuria (sz.b.) gyakran vezet kezelés nélkül cystopyelitishez, amelyből chronicus pyelonephritis alakulhat ki (10, 12, 20, 23, 29, 40, 41). Az endotoxin hatás a generalizált Lanarelli—Schwartczman jelenségen keresztül késői terhességi toxaemia, korai lepényleválás és disseminalt intravascularis coagulopathia (DIG) kialakulásához vezethet (12, 14, 18, 31, 36, 37, 44, 52, 53, 58). Az endotoxin gátolja a placenta aerob fermentatióját (31), amelynek következménye vetélés, koraszülés, intrauterin retardatio (54), perinatális exitus lehet. Klinikai tünetekkel nem járó fertőzések (bacteriuria, kolpitis) fokozzák az anaemia gyakoriságát (7, 51). A hüvely terhesség alatti fertőzöttsége is a vizsgálatok tárgyát képezte (2, 16, 21, 28, 39, 50, 59). A nem kezelt kolpitis esetén gyakran cervicitis (1), endometritis decidualis (34), chorioammonitis (21), idő előtti burokrepedés, intrauterin infecto (1, 59), vetélés, koraszülés következhet be. Anyag és módszer. Osztályunk 28 ágyas terhespathológiai részlegére a betegeket részben előre megbeszélt egységes szempontok alapján a terhesgondozást végző orvosok utalták be, másrészt akut panaszok miatt spontán jelentkezés alapján, sürgősséggel vettük fel. Valamennyi betegnél a szülészeti és általános fizikális vizsgálaton kívül minden esetben sor került vérkép (Hb., Htk., Fvs.), vizelet (fs., feh., genny, abg., bi., cukor, üledék), szérum vas és összfehérje, thymol, szérum hi. meghatározásra és a vizelet, ill. hüvelyváladék bacteriológiai és cytológiai vizsgálatára, továbbá a terhesség idejétől függően a vizelet chomogonadotropin, ill. oestriol mennyiségi meghatározására. (A vizsgálatokat kórházunk Központi ill. Cytodiiagnosztikai Laboratóriumában végezték.) A talált eltérések alapján azonnal a megfelelő célzott kezelést kezdtük el. Az alapvizsgálatokat az eredményesség és a betegek állapota szerint kiegészítettük, ill. megismételtük.1974. szeptember 1—1975. december 31 között 534 beteget ápoltunk osztályunk terhespathológiai részlegén. A betegeket a beutalási ill. felvételi diagnózis alapján csoportosítottuk. Minden egyes csoportban megvizsgáltuk a haemoglobin (Hb.) és szérumfehérje (szf.) értékek, a szignifikáns bacteriuria (sz. b., vizeletben a kórokozó bactérium 101/ml csíraszám felett) és a hüvelygyulladás (vág. inf.) előfordulását. A vizelet bacteriológiai vizsgálatát első alkalommal középsugarú vizeletből végeztük. Pozitív esetben csapolt vizelettel megismételtük. A szf. meghatározások biuret módszerrel történtek. Négy paramétert emeltünk ki: anaemia, hypoproteinaemia, sz. b. és vág. inf. Elemeztük ennek a négy paraméternek felvételkor talált értéke és a terhesség kimenetele (vetélés, koraszülés, érett szülés), valamint a pn. m. közötti összefüggéseket is. Vetélés, koraszülés, érett szülés kritériumaiként a hatályos jogszabályban foglaltakat vettük. A 10,1— 11,0 g% közötti Hb. értéket közepes, a 9,1—10,0 g% közöttit súlyos, a 9,0 g% alattit igen súlyos anaemiának tekintettük. Az 5,6—6,0% közötti szf. értéket közepes, az 5,1—5,5 g% közöttieket súlyos, az ennél alacsonyabbakat igen súlyos hypoproteinaemiának értékeltük.% 2 2073