Orvosi Hetilap, 1979. január (120. évfolyam, 1-4. szám)
1979-01-14 / 2. szám - Eckhardt Sándor: A daganatos betegségek gyógyításának helyzete és perspektívái
két nem. Külön feladat az új sugárforrásokból gerjesztett sugárzások vizsgálata a lehetséges radioszenzitizáció szempontjából. E téren is bíztató kezdeti eredmények tanúi vagyunk (14). A hyperbarikus oxygen-kamrák használata, vagy hyperthermia alkalmazása szintén fokozza a sugárérzékenységet, a gyakorlatban azonban ezen eljárások csak bizonyos korlátok között váltak be (15). Ilyen terápiára alkalmasak a végtagokon elhelyezkedő, izolált daganatok. A sugárhatás mennyiségi fokozása a normális szövetek chemoprotektív vegyületekkel történő fokozott védelmében egyelőre szintén nem járt sikerrel. A „radiogén rescue” technikák eredményes kidolgozása még várat magára és a különböző — legtöbbször kéntartalmú — „sugárvédő szerek” a gyakorlatban nem váltak be. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a sugárkezelés komplex gyógymódon belüli alkalmazása. Hodgkin-kórban vagy heredaganatok kezelése során még III. stádiumban is, a radio- és chemotherapia együttesen teljes gyógyuláshoz vezethet. Különösen szükséges e kérdés módszeres vizsgálatának napirendre tűzése azon új, kedvező technikai feltételek mellett, amelyek a sugárterápia terén az utóbbi időben kialakultak. Chemotherapia A daganat chemotherapia fejlődését az alábbi eredmények jellemzik: a) új daganatellenes hatású gyógyszerek előállítása ; b) a régebben előállított hatékony készítmények klinikai használatának revíziója; c) olyan módszerek kidolgozása, amelyek elősegítik a célsejt gyógyszerfelvételét; d) a daganatellenes hatás potenciálását célzó eljárások bevezetése; e) a toxicitás csökkentését lehetővé tevő módszerek alkalmazása. Az új daganatellenes hatású vegyületek előállítása rohamléptekben halad előre. A készítményeket két csoportra oszthatjuk: meglevő citosztatikumok kevésbé toxikus vagy szelektíve hatékony analógjaira és új szerkezetű molekulákra. Az analóg vegyületek csoportjában a klinikai vizsgálat I—II. fázisában vannak az alábbi nitrosauren származékok: chlorozotocin, GAM, RECIN, MEM (16): e vegyületek főként a gastrointestinalis rendszer daganatainak kezelésében látszanak hatékonynak. A hexitolok csoportjában magyar kutatók munkássága nyomán (17, 18, 19, 20) kerültek újabb vegyületek klinikai vizsgálatra. Közülük az Elobromol (21), illetve a még jelenleg is tanulmányozott DAG (galactitol, dianhydrodulcit) váltott ki érdeklődést. Az Elobromol számos szolid tumor (főleg emlő-, fej-nyaki és tüdődaganatok) kezelésében elfogadott gyógyszer. A cyclophosphamid származékok közül az ifosphamid és a trophosphamid került klinikai vizsgálatra, elődjét azonban sem hatékonyság, és tűrhetőség tekintetében egyik készítmény sem múlja felül. Az antimetabolitok csoportjában a Szovjetunióban előállított Ftorafur (furanydil-5-fluorouracil) (22) kapott helyet a gastrointestinalis daganatok és az emlőrák kezelésében. Az ARAAC analógok között a cyclocytidin, anhydro-ara-5-fluorocytidin, N4- acyl-1-beta-darabinofuranosylcytosin és a dezoxicoformicin került fázis I. vizsgálatra (23). Köztük a cyclocytidin és a dezoxicoformicin látszik — stabilitás és tűrhetőség tekintetében — előnyösebbek az anyavegyületekhez képest. A növényi alkaloidák csoportjában a podophyllin származékok közül a VM—26 és a VP—16213 mutatkozott hatékonynak lymphomákban és bizonyos szolid tumorokban, főként kombinált kezelés formájában. Az USA-ban szintetizált Vindesin (desacetylvinblastinamid) és a magyar Formyl-leurosin (24) áll a kutatók érdeklődésének középpontjában, mivel toxicitásuk eltér az anyavegyületétől. Az AD—32 (N- trifluoracetyl-adriamycin) olyan anthracyclin származék, amely nem rendelkezik cardiotoxikus hatással. Ez az állítás még bizonyításra vár. Ugyanezt állapították meg a Carminomycinről is. Bizonyos Bleomycin származékok (Bleo-PEP, Bleo-5033) szintén érdekesek abból a szempontból, hogy daganatellenes hatásukhoz csekély toxicitás társul (25). Új daganatellenes hatású vegyületek előállítása többnyire tapasztalati úton történik. Bizonyos esetekben azonban racionális indokkal hajtjuk végre a szintézist, s olyan vegyületet tervezünk, melyről tudjuk vagy reméljük, hogy a daganatsejtoszlás egyik vagy másik fázisát fajlagosan gátolni fogja. Ez előző csoportban különösen a növényi eredetű vegyületek foglalnak helyet. Az USA-beli National Cancer Institute (Bethesda) évek óta foglalkozik olyan növények begyűjtésével, amelyek Afrikából, Dél-Amerikából és Délkelet-Ázsiából származnak és belőlük számos cytostatikus hatású vegyületet vontak ki (26). Közülük az Anguidin, a Maytansin, a Bruceantin és a Homoharringtonin klinikai vizsgálat alatt állnak (27). Új antibiotikumok előállítása terén főként Japánban értek el eredményeket. A Neocarzinostatin és az Acacinomycin I. fázis vizsgálata folyik s különösen érdekesnek ígérkezik, hiszen e vegyületek DNS interactio révén hatnak. A racionális alapon előállított vegyületek között említést érdemel a PALA (phosphonacetyl-L-Aspartat), amely a de novo pyrimidin nucleotid szintézisét gátolja, s nincs hemopoietikus toxicitása. A pyrazofurin az orotidilat decarboxylase aktivitást csökkenti, a thioguanosin purin antagonista. Az alanosin az 1-asparaginsav szintézis antagonistája és metabolitja gátolja az adenylsuccinat synthetase aktivitást. Az acetohydroxamid gátolja a ribonucleotid reduktázó hatását (28). Jelentős citosztatikus hatást fejtenek ki a platinavegyületek. Közülük a cis-dichlor-diethylendiamin származék a here-, petefészek-daganatok és a sarcomák kezelésében bizonyult hatékonynak. Fontos előrelépést jelent a daganatgyógyításban az alkylező gyököket hordozó szteroidok osztálya. E vegyületcsoportból az Estracyt (estramustriphosphat) és a Prednimustin (chlorambucil származék) klinikai használata terjedt el. Előbbi a prostatarák, utóbbi a malignus lymphomák gyógyszere (29). Az antioestrogének szintézise is