Orvosi Hetilap, 1980. június (121. évfolyam, 22-26. szám)

1980-06-29 / 26. szám - HORUS - Hun Nándor: 50 éve hunyt el id. Jancsó Miklós a régi kolozsvári magyar egyetem utolsó, és az új szegedi egyetem első belgyógyász professzora

HORUS 50 éve hunyt el id. Jancsó Miklós a régi kolozsvári magyar egyetem utolsó, és az új szegedi egyetem első belgyógyász professzora 50 év a történelem távlatában nem nagy idő, de az emberi, személyes tapasztalat számára már csak mindinkább végérvényesen eltűnő emlék. Id. Jan­csó Miklós, a kolozsvári régi magyar egyetem utol­só belgyógyász professzora, több mint 60 éve hagy­ta el Erdély központját és pontosan egy fél év­százada, hogy Szegeden eltávozott az élők sorából. (Szinte hihetetlen, hogy nagyszerű fia, ifj. Jancsó Miklós professzor, ha ma élne, ő is már 77 éves lenne.) Azóta az őt követő tanítványainak nemze­déke lassanként, teljes egészében eltűnik soraink­ból és a harmadik nemzedék is túlhaladta a nyug­díjkorhatárt. Sőt, a népességnek és ezen belül az orvosi társadalomnak több mint 60%-a a felszaba­dulás után nőtt fel és így a II. világháborúról sincs semmilyen személyes, érett élménye. Ezért nem le­het ma idősebb Jancsó Miklós életútját úgy ismer­tetni, mint 30 évvel azelőtt. A történelmi háttér A másfél évszázados török hódoltság idején Er­dély és a Felvidék szerepe az ország európai kultúrá­jának megőrzésében sok közös vonást mutat. Jellem­ző, hogy a Nagyszombati Akadémia alapítása (1554), melyet később 1635-ben Pázmány Péter egyetemmé alakít át, szinte egybeesik a kolozsvári egyetem lé­tesítésével. Valóban, a nagyszombati után, 27 év múlva Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel ki­rály, 1581-ben megalapítja Kolozsváron a jezsuita egyetem első két fakultását (bölcsészet és teológia). Később II. József 1786-ban ezt kibővíti sebészeti osz­tállyal és Lyceum Academicum Regiummá alakítja át. Érdekes, hogy kb. ezzel egyidőben (1772) költözik el a nagyszombati egyetem Budára, majd Pestre és szűnik meg Felvidéken a felsőoktatás, míg Kolozsvá­ron ottmarad és továbbfejlődik. A különböző átszervezések és bővülések ellenére mégis az egyetem alapítását közel három évszázad­nak kellett követnie, míg Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter végül beterjeszti a képvise­lőházban egy mai értelemben vett kolozsvári egye­tem működésének törvényjavaslatát (1872. XIX. és XX. törvénycikk). Az egyetem szervezése terén Mikó Imre, az orvosi fakultás szervezésében Markusovszky Lajos szerepe jelentős. 1880-ban indulhat meg az új elméleti intézetek építkezése és végül 1897-ben hozzá is kezdenek a kli­nikákhoz. Két év alatt elkészül a bel-, nőgyógyászati és sebészeti klinika. Az építkezés makettjét 1902-ben, a párizsi világkiállításon is bemutatják. A kolozsvári klinikai telep pavilonrendszere, építészeti megoldásai Orvosi Hetilap 1980. 121. évfolyam, 26. szám a budapesti Üllői úti belső klinikai telephez hasonlíta­nak még ma is bizonyítván a kor és a nagy szervezők, Trefort Ágoston és Markusovszky Lajos szellemét. A XIX. sz. utolsó felében és a XX. sz. első két évtize­dében a kolozsvári egyetemen a magyar orvostörté­nelem kiemelkedő nagyságai tanítottak, mint Lenhos­­sék József (1818—1888), Jendrassik Jenő (1824—1891), Genersich Antal (1842—1918), Fodor József (1843— 1901), Hőgyes Endre (1847—1906), Bókay Árpád (1856— 1919), Buday Kálmán (1863—1927), Apáthy István (1863—1922), Kenyeres Balázs (1863—1940), Davida Leó 1901), Hőgyes Endre (1847—1906), Bókay Árpád (1856— rég távozott az élők sorából. Neki köszönhetjük a két­ id. és ifj. Jancsó Miklós életútjának felkutatását és mint kortanúnak, az 1910-es évek, a kolozsvári egye­tem életének hiteles megírását. (Egy részük később Pesten folytatta működését.) A két világháború közt Az I. világháború végén az Osztrák—Magyar Monarchia összeomlása gyökeresen érintette a ko­lozsvári egyetem és ezen belül az orvosi fakultás helyzetét is. 1918. december 1-én Gyulafehérváron a románok kimondják egyesülésüket és ezzel Er­dély Nagyrománia része lesz. A magyar egyetem megszűnik, a professzorok egy része Budapestre menekül (Davida Leó, Lechner Károly, Rigler Gyula), másik része Debrecenbe költözik (Kenézy Gyula és átmenetileg id. Issekutz Béla). Végezetül a kolozsvári magyar egyetem jogutódjaként Sze­geden — a század eleje óta sürgetett — új egye­tem létesül. A kinevezett professzorok, ill. oktató­­személyzet jelentős része Kolozsvárról kerül a Ti­­sza-parti városba (id. és ifjú Jancsó Miklós, id. Is­sekutz Béla, Purjesz Béla, Veszprémi Dezső) ezek­hez csatlakoznak a budapestiek (Vidakovits Kamil, Kubinyi Pál, Davida Jenő stb.). Kolozsváron a meglévő épületekben megala­kul az új román egyetem. Azonban az 1867-es ki­egyezést követő magyar művelődéspolitika mint% 1583

Next