Orvosi Hetilap, 1981. március (122. évfolyam, 9-13. szám)
1981-03-15 / 11. szám - KLINIKAI TANULMÁNYOK - Veszelovszky Iván - Nagy Zoltán, B. - Bódis Lajos - Szilárd János: Deyamethasonnal kezelt anyák gyermekeinek pszichés és neuroszomatikus utóvizsgálata
Pszichés és neuroszomatikus utóvizsgálatok eredményei 1. Neurológiai eltérések (kóros reflexek, izomtónus-eltérés, a végtagmozgások értékelhető differenciája) számát tekintve sem érett, sem koraszülött vonatkozásban feltűnő különbség nem volt (érett X2 = 0,81, p · 0,05, kora x2 = 0,002, p · 0,05, érett és kora együtt x2 = 0,06, p · 0,05). 2. A mozgásfejlődési zavar nem mutatott szignifikáns különbséget kezelt és kontroll csoportban (érett x2 = 3,18, p · 0,05, kora x2 = 0,03, p · 0,05, a kettő együtt x2 = 0,72, p · 0,05). 3. A beszéd- és értelmi fejlődésben való elmaradást értékelve statisztikailag jelentős különbséget nem találtunk (érett x2 = 0,14, p · 0,05, kora x2 = 3,57, p · 0,05, a kettő együtt x2 = 1,89, p · 0,05). 4. A beszédhiba kategóriába azokat az eseteket soroltuk, ahol a beszédfejlődés üteme megfelelő volt, de különböző fokú selypességet, pöszeséget, hangfelcseréléseket észleltünk. Előfordulásukat tekintve a két csoport között szignifikáns különbség nem volt (érett x2 = 3,45, p · 0,05, kora x2 = 2,03, p · 0,05, összesen x2 = 0,19, p · 0,05). 5. A szociális érési színvonalat elemezve megjegyezzük, hogy gyakorlatilag a szociális érettséghez sorolhatjuk a szobatisztaság kialakulását, bár a szoktatás és magatartás-érettség mellett ebben döntő szerepe van a vegetatív idegrendszer érési ütemének is. Ezért azokat a gyermekeket soroltuk ide, akik pontosan 3 évesek voltak, s óvodai közösségbe való felvételüket a szobatisztaság érettségének az elmaradása tette lehetetlenné. A két csoport között szignifikáns különbség nem mutatható ki (éretteknél x2 = 2,34, p · 0,05, koraszülötteknél x2 = 1,06, p · 0,05, a kettő együtt x2 = 2,32, p · 0,05). 6. A szobatisztaság tekintetében — a gyermek korát figyelembe véve — a kezelt és kontroll csoport között szignifikáns különbséget nem találtunk (érett x2 = 0,39, p · 0,05, kora x2 = 0,55, p · 0,05, a kettő együtt x2 = 0,24, p · 0,05). 7. A nevelési hibát vizsgálva a csoportok között szignifikáns különbséget nem találtunk (érett x2 = 0,02, p · 0,05, kora x2 = 0,65, p · 0,05, a kettő együtt x2 = 0,06, p · 0,05). A szülők intelligenciája a két csoportban kb. azonos volt. A szülők részéről elismert nevelési hibákat azért tartjuk érdemesnek kiemelni, mert ez a szociális és magatartásbeli éretlenségnek és feltűnő tüneteknek a pszichoszociális hátterét adhatja. Gyakorlatilag azon 630 gyermekek tartoznak e csoportba, ahol az anamnézis szerint a családi légkör diszharmonikus, a szülők ellentétes nevelési elveket alkalmaznak, következetlenek. 8. A betegség kategóriába azokat az eseteket soroltuk, ahol súlyos idegrendszeri károsodást, valamint az ehhez társuló súlyos szellemi és szociális elmaradást észleltünk. Ezek a gyermekek rendszerint több irányú fejlődési zavart mutattak, és anamnézisükben több, prae-, ill. perinatális károsító tényező szerepel. A két csoport között az összehasonlítást elvégezve jelentős különbséget nem találtunk (érett x2 = 3,16, p · 0,05, kora x2 = 0,03, p · 0,05, a kettő együtt x2 = 0,34, p · 0,05). Megbeszélés Az IRDS profilaktikumként létjogosultságot nyert dexamethason kezelés anyai, magzati veszélyeire vonatkozó számos irodalmi utalást találunk. Dostal és Jelinek (5), Motoyama (20), Mosier és mtsai (19) fejlődési rendelllenességek nagyobb számát közölték állatkísérletes megfigyeléseik során. Howard és Granoff (12), majd Schlesinger és Mark (26) egereken növekedési retardációt. Epstein és mtsai (6) majmokon tette megfigyeléseik kapcsán idegsejtek zsugorodását és gliaszaporulatot észleltek. Balázs és Cotterel (1) feltételezik, hogy az újszülöttkorban alkalmazott hydrocortison kezelés gátlólag hat az agy DNS szintéziseire. Shapiro (25) a hydrocortison és a dexamethason növekedés és testsúlygyarapodást gátló esetleges mellékhatásra hívta fel a figyelmet. Fitzharding (7) EEG elváltozást, a motoros aktivitás csökenését észlelték cortikoiddal kezelt anyák gyermekein. Terhesség alatti glycocortikoid kezelés sok esetben nem szülészeti indikációból, hanem anyai betegség miatt szükséges. Ezen esetekben az újszülöttek utóvizsgálata lényegesen kedvezőbb képet mutatott. Preece (23), valamint Schnapp (27) ellenőrző vizsgálataik során kóros eltéréseket regisztrálni nem tudtak. IRDS profilaxist követő utóvizsgálatok eredményéről számol be Ballard (2), Higgins (15), valamint Liggins és Howie (17), de sem az idegrendszer működési vagy fejlődési zavarát, sem EEG eltéréseket igazolni nem tudtak. Koraszülötteken a központi idegrendszer sérülékenysége közismert. Stewart (28) 1977-ben kis súlyú újszülöttek utánvizsgálatával foglalkozó közlemények egész sorát tekintette át. Megállapította, hogy a károsodott gyermekek sérülékenysége első- Kezelt csoport Kontroll csoport érett (n=75) kora (n=50) összes érett (n=38) kora (n=22) összes (n = 125) (n=60) eltérés eltérés Neurológiai eltérés 3 (4,0%) 5 (10,0%) 8 (6,4%) 1 (2,6%) 3 (13,6%) 4 (6,7%) Egyéb mozgásfejlődés 2(2,7%) 1(2,0%) 3(2,4%) 1(4,5%) 1(1,7%) beszédfejlődés 6(8,0%) 9(18,0%) 15(12,0%) 3(7,9%) 1(4,5%) 4(6,7%) szobatisztaság 2(2,7%) 1(2,0%) 3(2,4%) 1(2,6%) 2(9,1%) 3(5,0%) beszédhiba 8(10,7%) 1(2,0%) 9(7,2%) 1(2,6%) 3(13,6%) 4(6,7%) szociális érés 6(8,0%) 4(8,0%) 10(8,0%) 1(2,6%) 1(4,5%) 2(3,3%) nevelési hiba 5(6,7%) 3(6,0%) 8(6,4%) 3(7,9%) 1(4,5%) 4(6,7%) betegség kategória 1(1,3%) 1(2,0%) 2(1,6%) 1(4,5%) 1(1,7%)