Orvosi Hetilap, 1981. december (122. évfolyam, 49-52. szám)
1981-12-13 / 50. szám - HORUS - Szekér Ernő: Emlékezés Orzovenszky Károlyra
A 3098 Gyergyay (az 1920-as évektől így írja nevét) felfedezései korszakalkotóak a fül-orr-gégészetben. Már 1910-ben a direkt orrgaratvizsgálat bevezetésével nemzetközi visszhangot keltett. A fülkürt egyenes úton való tágítása, az orrgarat reflexingerlékenységének, a fülkürtműködésnek és a hallásmechanizmusnak a vizsgálata, továbbá a 30-as évek végén kidolgozott vezetékes érzéstelenítés nevét egész Európában ismertté tette. Németországból küldtek hozzá betegeket, s miniszterekhez hívták operálni. Felesége is unitárius volt. 1912 és 1922 között öt gyermekük született, akik közül három orvos lett. Gyergyai a Dávid Ferenc Egylet tagjaként többször tartott egészségügyi témájú előadást. 1929-ben az Egyházi Képviselőtanács tagjául, majd két év múlva kollégiumi felügyelő gondnoknak választották. Két fia tanult akkor a kollégiumban. Közülük Árpád apja praxisát folytatta, s 1977-ben áttelepedett Nyíregyházára, ott halt meg 1980-ban, Ferenc pedig a marosvásárhelyi orvostudományi Főiskola kórbonctan professzora volt. A Gyergyaiak példát mutattak arra, hogyan lehet és kell a vidéki körülmények között is — a gyógyító munkát a kutatással, a tudomány és az egyház szolgálatával egybefűzni, egyben hagyományt is teremtettek. Gaál György Emlékezés Orzovenszky Károlyra A közelmúltban új, érdekes emlékkel gazdagodott a kis balatonarácsi temető. A balatonfüredi 5. sz. Szanatórium szocialista brigádja táblát helyezett el — utóbb nevét is felvette — Orzovenszky Károly volt füredi fürdőorvos nemrégen fellelt síroszlopához. Orzovenszky Károly Pakson született 1815-ben, s 1840-ben szerzett orvosi oklevelet. 1848. december 1-től törzsorvosként működött Görgey táborában, s az utolsók között tette le kardját a világosi csatamezőn. Hosszú raboskodás után, 1853-tól Füreden dolgozott, s áldásos tevékenysége az 1876-ban bekövetkezett halálával ért véget. A sirornléh ftt ttífiH~ n*« magyár száh/ujság/mrc honvédi'fit nsa, * ORZOVENSZKY KAROLY : (1815-1871 ) ' ... imlfkttérzi, aki 1811-től fürdöorvos, war/ haláláig mint intézeti feervm nmkkiefi Balatinfiredui Orzovenszky Károlynak köszönhető számos, abban a korban használt gyógymód alkalmazása, igy a tbc.-nek savóval — juhtej és füredi savnyúvíz keverékével — való gyógyítása, de a külföldön akkor már divatos szőlőkúra meghonosítását is ő javasolta. A temetőben levő megdőlt, kopott síroszlopot — Sziklay János (1857—1945) egy leírása alapján — Dr. Zákonyi Ferenc azonosította (Orzovenszky életrajzát is ő bocsátotta a készülő városi monográfiából rendelkezésemre); a város úgy tisztelgett az orvos emléke előtt, hogy utcát neveztek el róla. Szekér Ernő A TMB hírei A Tudományos Minősítő Bizottság disszertációjuk alapján: Székely Miklóst („Az endotoxin-láz pathomechanizmusa felnőtt és újszülött laboratóriumi állatokban") az orvostudományok; Szmolenszky Tamást („A szívizom szöveti keringésének zavarai és szerkezetének károsodása kísérletes szívműtétek után”) az orvostudományok; Szokol Miklóst („A Goldblatt hypertonia benignus és malignus fázisa patkányban”) az orvostudományok; Szőcs Évát („Intrarenális haemodynamikai változások experimentális akut veseelégtelenségben”) az orvostudományok ; Takáts Istvánt („Kardioaktív gyógyszerek hatása a normális és ischaemiás szívizom energetikai állapotára") az orvostudományok; Tankó Attilát („Urodynamika az incontinetia urinae és az infravesicalis obstructio diagnosztikájában, valamint a kezelés eredményeinek értékelésében”) az orvostudományok; Varga Tibort („A szívizom károsodásai traumás halálesetekben”) az orvostudományok; Veszelovszky Ivánt („Idiopathiás respiratiós distress syndroma megelőzése dexamethasonnal”) az orvostudományok; Vydra Gábort („Variokele mellett talált herekárosodások ultrastruktúrája”) az orvostudományok; Wiedetsky Antalné Szilasi Annát („A komplex szűrőállomás helye és szerepe Pécs egészségügyi ellátásának rendszerében”) az orvostudományok kandidátusává nyilvánította.