Orvosi Hetilap, 1982. október (123. évfolyam, 40-44. szám)
1982-10-03 / 40. szám - Dési Illés: A higiénés-toxikológia: az ember védelmezője a környezet kémiai ártalmaival szemben
1. táblázat. Peszticidmérgezések Magyarországon képtelenek megbirkózni velük. Másrészt, és ennek egyre nagyobb a gyakorlati jelentősége, károsítóan hatnak olyan új, az ember készítette vegyületek, amelyek semlegesítéséhez szervezetünk nem rendelkezik megfelelő lebontó, elhárító rendszerrel. Választ kell adnunk még arra a kérdésre, miért a higiéné feladata, hogy a felsorolt kérdésekkel foglalkozzék? Az ember és az állandóan változó, egyre több mérgező anyaggal terhelt környezete között az élet lehetőségeit biztosító kapcsolat fenntartásában fontos szerepet játszik élettani alkalmazkodó képességünk. Szervezetünk igyekszik a külső környezet változásai ellenére is gondoskodni saját belső miliőjének az állandóságáról, alkalmazkodva a módosuló körülményekhez. Ez a biológiai alkalmazkodás azonban csak viszonylag szűk határok között mozgó környezeti változások esetén képes fenntartani belső környezetünk állandóságát. Ha a külvilág módosulásai bizonyos szintet meghaladnak, belső miliőnk ezt követni kényszerül, ezáltal a fiziológiás életműködés tovább nem lesz lehetséges. Ilyen helyzet létrejöttének kell a környezeti ártalmak megelőzése révén, elébe vágni, illetőleg ha a környezet károsodása már bekövetkezett, a korábbi, kedvezőbb állapotot visszaállítani. Ez, az egész népesség szolgálatában álló, társadalmi méretű beavatkozás, az egyéni orvoslást végző klinikummal szemben, a higiéné tiszte. Példaként nézzük meg közelebbről az egyik legtöbb problémát okozó anyagcsoporttal, a peszticidekkel kapcsolatos higiénés-toxikológiai kérdéseket. A peszticidek olyan mérgező vegyi anyagok, amelyekkel a mezőgazdasági termékekre, illetve az emberre veszélyes rovarokat és rágcsálókat irtják, a kultúrnövényeket károsító élőlényeket és gyomokat pusztítják (6, 14). A felhasznált mennyiségük gyorsan növekszik. Magyarországon a mezőgazdaságban, a MÉM adatai alapján, hatóanyagra számítva 1960-ban 16 000 t-t, 1970-ben 18 000 t-t; 1980- ban 44 000 t-t alkalmaztak, 1985-re 55 000 t-t terveznek. A gyors mezőgazdasági kemizálódás azt a fel-2456 adatot tűzte a higiénés toxikológia elé, hogy derítse fel a peszticideknek a környezetünkre és az emberre tett káros hatásait, majd vegyen részt a normatívák kidolgozásában, az olyan még hatékony peszticidkoncentrációk meghatározásában, amelyek az embert és a környezetet a lehető legkevésbé veszélyeztetik (13). Az embert a peszticidek alkalmazása folytán kétféle veszély fenyegeti: akut és szubakut mérgezés, illetve hosszú időn át tartó folyamatos, enyhe, mikrotoxikus szennyeződés (2, 5, 37). Az akut mérgezés lehet a gyártás, illetve a felhasználás során jelentkező foglalkozási, véletlen, öngyilkossági vagy bűntény (8). A rendelkezésünkre álló statisztikák szerint az Egyesült Államokban évente 150 (35), illetve 250 (10) halálos peszticidmérgezés történik. Összehasonlításul: valamennyi halálos foglalkozási balesetük évi 42 000 körüli (36). Magyarországon is 1967-től néhány évig ugrásszerűen nőtt az akut peszticidmérgezések száma (27), legmagasabb az előfordulás az Alföld déli, délkeleti területén, a legalacsonyabb a Dunántúl nyugati részén és az északi hegyvidéken (32, 33). A hazai nem halálos peszticidmérgezések 49%-át szerves foszfát alapanyagú növényvédő szerek, 3,6%-át fenoxiecetsav származék gyomirtók idézték elő. A halálos mérgezések 78%-át a szabad forgalomban kapható, a szerves foszfát DDVP-t, malationt és triklóriont tartalmazó peszticid készítmények okozták (42). A közegészségügyi és az agrárszakemberek együttes erőfeszítései révén a jobban ellenőrizhető és központilag irányítható állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a peszticid mérgezések száma erősen csökkent. Az akut peszticid mérgezések nagyobb része Magyarországon a nehezen kontrollálható magángazdaságokban és a városi lakosoknak — a szakemberek részéről teljesen megközelíthetetlen — hétvégi kertjeiben következnek be. Még mindig jelentős a peszticidekkel elkövetett öngyilkosságok száma is (1). Az alábbiakban, az Országos Igazságügyi Vegyészeti Intézet, valamint az OMÜI és Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata adatai (42) alapján (amelyekért köszönetet mondunk), néhány évre visszame- Különböző eredetű halálos peszticid mérgezések száma Foglalkozási peszticid (véletlen, öngyilkossági, foglalkozási) mérgezések száma Év nikotin klórozott szénhidrogének foszforsav észterek karbamátok összes г, * halálos Paraquat peszticid mérgezés gyógyult halálos 1964 436 5 54 36 1966 637 13— — 83 311 1968 682 341 — 105 2362 1970 621 50— 2 115 114— 1972 431 611 3 109 1153 1974 401 882 5 136 129— 1976 37— 1047 7 155 75— 1 977 301 1316 11 179 29— 1978 38— 1627 18 225 42— 1979 39— 2339 18 299 47— Megjegyzés: A bejelentési fegyelem lazasága miatt, a tényleges esetszám, elsősorban a foglalkozási mérgezések területén, valószínűleg magasabb mint a jelentett.