Orvosi Hetilap, 1982. november (123. évfolyam, 45-48. szám)

1982-11-28 / 48. szám - HORUS - Ferenczy Miklós: Csokonai Vitéz Mihály egészségügyi tanácsai

vüli gyógyszerészhallgatónak a budapesti Kir. Ma­gyar Tudományegyetemre. Az 1874/75. és 1875/76. tanévben, a szakma kiválóságai tanították. Név sze­rint: Balogh Kálmán, Jedlik Ányos, Jurányi Lajos, Lengyel Béla, Margó Tivadar, Szabó József és Than Károly (3). Utóbbi professzora „magisteri” dolgo­zatára a következő megjegyzést írta: „Szorgalma­san és hellyesen. Dr. Than.” (4). 1876-ban, friss gyógyszerészmesteri oklevéllel Hajdúszoboszlón telepedett le. Gyógyszertára megvásárlásának kö­rülményei összefonódnak az „Arany Angyalhoz” címzett első debreceni gyógyszertár történetével. Tamássy Ödön debreceni gyógyszerész az „Arany Angyal”-t átköltöztette a Piacz u. 2136. számú ház­ba, ami a Trócsányi Imre szüleié volt (5). 1871-ig bérleti díjat fizetett a ház használatáért, amit az új tulajdonos, Örvényi Ottó további öt évre vállalt. A bérleti szerződés letelte után Örvényi megvette a házat, árából pedig Beszédes János hajdúszoboszlói gyógyszertára ment át Trócsányi Imre tulajdonába. Az akkor Pincz téren álló Patikát pár év múlva át­költöztette újonnan épített saját házába, a „régi” el­adásra került. Jogosan volt büszke jól felszerelt la­boratóriumára, ahol Hőgyes Endre, Kenézy Gyula (mint fiatal pesti tanársegéd) gyakran végezte kí­sérleteit. Ahol Rex Ferenc és Saághy Ferenc gyógy­szerészek dolgoztak (előbbi a Rex Gyógyáru­gyár alapítója, utóbbi a Debreceni Gyógyszerész Társa­ság elnöke) és Tóth Béla volt gyakornoka­. (A „Megváltóhoz” címzett debreceni gyógyszertár ké­sőbbi tulajdonosa.) Házassága révén még erősebb szálakkal kötődött Szoboszlóhoz. Feleségül vette Oláh Jakab leányát, Kornéliát. Szakadatlan önműveléssel képezte magát ma­gyar, német szaklapokat járatva. Természettudo­mányi és szépirodalmi művekből egy kis könyvtár­ra valót gyűjtött dolgozószobájába. (Természettudo­mányos könyvei képezték alapját az ún. „Trocsá­nyi Könyvtárnak”, amit fia, Trocsányi Béla dr. volt főiskolai orvostanár adományozott a Kollégiumi Könyvtárnak, a negyvenes években.) Magyarra fordított egy vaskos német ásványtankönyvet. Nem szakadt el teljesen egyetemi évei színterétől, Buda­pesttől sem. Rendszeresen jár a Magyar Természet­­tudományi Társulat üléseire, aminek „rendes tagja” volt 1873. márc. 13-i választmányi gyűlése óta (6). A gyűlésekre többnyire együtt utazott volt kollé­giumi barátjával, Hőgyes Endrével, aki előző este érkezett Kolozsvárról, Hajdúszoboszlón élő szülei látogatására. Baráti körének majdnem minden tag­ját együtt látjuk egy emlékezetes „Imre”-napon, ahol a névnapi köszöntőt Bihari Kálmán tanár írta és olvasta fel az egybegyűlteknek. A szokásos „há­zi zenét” az ünnepelt hegedűjátéka szolgáltatta, fe­lesége zongorakísérete mellett. Megjelent: Dr. Hő­gyes Endre és Hőgyes László, Dr. Kenézy Gyula, Dr. Korányi Frigyes és Korányi Imre, Dr. Kis Sán­dor és Dr. Závory Sándor helybeli gyakorlóorvo­sok. Dr. Závory csak őszi, téli időben praktizált Szoboszlón, nyáron Gleichenberg fürdőorvosa volt, így őt tekinthetjük az első „hajdúszoboszlói” für­dőorvosnak. Később gr. Zichy Géza, a „félkarú zongoraművész” háziorvosa és titkára lett. Orosz­­országi turnéjukat 1891-ben, a „Debreceni Ellenőr” kiadásában megjelent „Zichy Album”-ban írta le. A mindennapos barátok sorát Kovács Gyula későb­bi alispán „48-as”­ politikus és Szívós Béla, a „Va­sárnapi Újság” munkatársa zárja. „Kivesző ala­kok” címen megjelent novelláskötetében remek portrékat rajzolt szoboszlai atyafiairól. Ha igaznak tartjuk a közmondást, miszerint: „Madarat tolláról, embert barátjáról” ismerhetünk meg, nem állt szándékomban elhallgatni Trocsányi Imre idősebb, fiatalabb barátait (7). Megvallom, nem akartam azt a látszatot sem elkerülni, mintha nem egy helyi, „tudományos-kul­turális centrum” bontakozó körvonalait vélném fel­fedezni a gyógyszertár körül. Azzá válhatott volna, ha útját nem állja Trócsányi Imre hirtelen halála, 1888. július 18-án. Mindössze 36 évet élt. Síremlé­ke a hajdúszoboszlói temetőben magasodik Kovács Gyula és a Hőgyes szülők sírja között. Szentgyörgyvölgyi Gábor dr. IRODALOM: 1. Retschnek V. Emil: Debreczen- Biharmegyei Gyógyszertárak története (Debr. 1882. 159. old.) — 2. Calamus dr.: Debreceni Cívisek Könyve (Debr.-i Képes Kalendárium. 1911. év. 108. old.) — 3. Leckekönyv. (A család tulajdonában.) — 4. Magiste­ri dolgozat. Kézirat. (A család túl.) — 5. Polgári Bir­toklap. Másolat. (A család túl.) — 6. Eredeti oklevél. (A család túl.) — 7. Dr. Trócsányi Béla: Emlékeim nap­lója. Kézirat. Csokonai Vitéz Mihály egészségügyi tanácsai A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában Kunszery Gyula 1969-ben érdekes Csokonai-kéz­­iratra bukkant. A gyűjtemény „Csokonai Vegyes Jegyzetek” 4. — 1 — 383 számot viseli, melyben a költő keze írásával három papírlapra vannak írva csersavas tintával azok az eü. „rendszabályok”, me­lyeket Csokonai jónak látott olvasói számára pub­likálni. A kézirat mind orvostörténeti, mind iroda­lomtörténeti szempontból érdekes, hiszen a mai ol­vasó számára is olyan fejezetek találhatók benne, mint „A Levegő”, „Az Eledelről”, „Az Italról”, „Az Álom”, „A Mozgásról”, „Ürülésekről” „Az Indulá­sokról”, „Az orvosságokról”. A levegőről azt mondja Csokonai: „tiszta, szá­raz, mérsékletes, inkább hűvös, mint felette forró levegőt kell választani. Ezt pedig legjobban feltalál­ja az ember a szabad mezőn, ahol sűrű a fa, a fa, és a bokrok, a rétek, forrás és a patak megött. A szobát minél jobban lehessen és kell is szellőztetni. Legerősítőbb a reggeli levegő, kivált a hypochond­­riacusoknak”. A költő ezután az ételekre és az italokra tér rá ... „Ne egyél sok és vastag ételt. Olyannal élj, ami könnyen emészthető, s egyúttal nagyon táp­láló, inkább egyszerre keveset egyél és gyakran.” Majd így folytatja: „Rossz lesz a Te gyomrodnak a 2973 * Tóth Béla: „Oroszországi úti vázlatok” címen számolt be az 1897-ben, Moszkvában rendezett Orvos­kongresszusról. Méltatást írt róla Szállási Árpád dr. az Orv. Hetil. 1968. július 28-i számában.

Next