Orvosi Hetilap, 1983. május (124. évfolyam, 18-22. szám)

1983-05-01 / 18. szám - HORUS - Lukács Dezső: 120 éve született Apáthy István, a Stazione Zoologica di Napoliban legtöbbet kutató, lángeszű orvos-zoológus

emlékezés mindig szomorú, hisz az eltávozottal mindenki kevesebb lett, de optimista is, ha a meg­kezdett munka tovább megy, tovább fejlődik. Julesz professzor munkássága méltó volt a nagy elődökhöz: nemcsak folytatta Rusznyák és Hetényi hagyatékát, hanem magasabb szintre is emelte azt. Megőrizve a meglevő értékeket, új isko­lát teremtett Budapesten és Szegeden. Úgy gondolom, hogy méltóképpen úgy emléke­zünk Julesz Miklósra, ha ennek az iskolának a leg­utóbbi időkben beért tudományos terméséből nyúj­tunk át egy kosarat mindazoknak, akik jelenlétük­kel megtisztelték Julesz Miklós halálának emléké­re rendezett tudományos ülésünket. László Ferenc dr. 120 éve született Apáthy István a Stazione Zoologica di Napolban legtöbbet kutató, lángeszű orvos-zoológus Egyénisége a nagy humanista polihisztorokra emlé­keztet, több tudományág területén úttörő, jövőbe mutató tudós. Kutatásai forradalmiak voltak a szö­vettanban és mikrotechnikában. Nagy koncepciójú előadó és szónok, haladó szellemű és ellenzéki (Kos­­suth-párti), Apáthy korának magyar és emberi problémáira élénken reagált. Külföldön a kutatók többsége elismerte és megbecsülte. Itthon ellene for­dultak a kormánypárti (67-es) akadémikusok, ezért nem kapta meg az akadémiai rendes tagságot, sőt, az Akadémián akkor szokásos emlékbeszéd megtar­tását is húzták-halasztották. Küzdelmek, szenvedé­sek, megpróbáltatások jutottak osztályrészéül a vég­telenül lelkiismeretes, tiszta jellemű, tragikus sorsú magyar lángésznek. Budapesten született 1863. január 4-én. A lel­kes és nyugtalan természetű Apáthy az Egyetemen Margó Tivadar előadásaiból, amelyekben többször hangzott elő, hogy az idegrendszer szövettanában még sok a megoldandó probléma, kapta kutatásai­hoz az első indítékot. 1885-ben megszerezte orvosi oklevelét, ugyanebben az évben a cikkben közölte azokat a tapasztalatokat, amelyeket hallgatóként szerzett a klinikai kórtermekben. Éles megfigyelő­képesség és szociális gondolkodás jellemzői ezeknek a cikkeknek. Kora sok orvosáéhoz (Margó Tivadar, Chyser Kornél, Horváth Géza stb.) hasonlóan Apáthy Ist­ván érdeklődése is a zoológiai tudományágak felé fordult. Ezért volt Margó tanársegéde (1885—86). A kagylók szövettanáról írt tanulmányai után, pro­­feszora tanácsára a piócafélék kutatásában töreke­dett a mikrotechnikai módszerek, elsősorban met­szetek készítésének tökéletesítésére. Még 1885-ben a simaizom gyarapodásáról és pótlásáról írt cikke­ket. 1886. január 30-tól a Stazione Zoologica di Na­­poliban folytatta kutatásait. Ezek döntőek voltak egész életének alakulására. A nápolyi intézetben fo­lyó élénk tudományos életen kívül a Mediterra­neum is vonzotta. A darwini elv, az állatokról al­kotható összkép homályos volna a tenger állatvilá­gának ismerete nélkül vezette a 23 éves Apáthyt Nápolyba. Ezután is csaknem minden évben 1914. augusztus 13-ig tanulmány útján összesen 87 hó­napot és 14 napot dolgozott itt. Anton Dohrn (1840 —1909) az intézet alapítója és igazgatója a Nápolyi­öbölből flórájának és faunájának monografikus fel­dolgozásával kapcsolatban a piócafélék alkattani és rendszertani vizsgálatait Apáthyra bízta, miután ő már itthon is kimagasló eredményeket ért el ezen a területen. A hazai vizekből és a Nápolyi-öbölből gyűjtött piócákon végzett bonc-, szövet- és rend­szertani kutatásairól egymás után jelentek meg, alapos, gyakran könyvterjedelmű dolgozatai. Szé­les körű saját ismereteinek, kiváló mikrotechnikai készségének, gyakorlott és ügyes kezének, kitűnő adottságainak, tárgyszeretetének, szorgalmának, rendkívül irodalmi tájékozottságának eredménye 3 év alatt 12 nagyszabású publikáció. E kutatásai közben jutott forradalmilag ható felfedezéseihez. Ezeknek további vizsgálatát mindennél fontosabb­nak tartotta, így lett kutatásainak egyik súlypont­ja a neurohisztiológia. Nápolyból a német, svájci, belga és holland egyetemet, a párizsi tudományos intézeteket is fel­kereste. Kiemelendő kutatásai, külföldi tapasztala­tai méltóvá tették arra, hogy 1888-ban a budapesti egyetemen magántanár, 27 éves korában, 1890-ben Kolozsvárt professzor, és 1898-ban az Akadémia le­velező tagja legyen. Alapvetőek és világhírűek mikrotechnikai ku­tatásai, talán ezekben volt Apáthy a legnagyobb. Módszereit mély fizikai és kémiai ismeretei alapján dolgozta ki. Idegszövettani vizsgálatait is módszerei állandó tökéletesítésével végezte. Számtalan tanul­mányában és könyve I. és II. kötetében (1895, 1900) számolt be a mikrotechnika minden ágában végzett kutatásairól. Műszereit is maga tervezte. Mások és saját tapasztalatainak eredményeit összevetette, kriikailag feldolgozta; ezzel önálló tudományágat teremtett: mikrotechnikát. Előtte és utána is sokan munkálkodtak ezen a területen, de pontosság, talá­lékonyság, a metodikák következetes és zseniális kidolgozásában ő minden kutató fölé emelkedett. 1083

Next