Orvosi Hetilap, 1983. május (124. évfolyam, 18-22. szám)
1983-05-01 / 18. szám - HORUS - Lukács Dezső: 120 éve született Apáthy István, a Stazione Zoologica di Napoliban legtöbbet kutató, lángeszű orvos-zoológus
emlékezés mindig szomorú, hisz az eltávozottal mindenki kevesebb lett, de optimista is, ha a megkezdett munka tovább megy, tovább fejlődik. Julesz professzor munkássága méltó volt a nagy elődökhöz: nemcsak folytatta Rusznyák és Hetényi hagyatékát, hanem magasabb szintre is emelte azt. Megőrizve a meglevő értékeket, új iskolát teremtett Budapesten és Szegeden. Úgy gondolom, hogy méltóképpen úgy emlékezünk Julesz Miklósra, ha ennek az iskolának a legutóbbi időkben beért tudományos terméséből nyújtunk át egy kosarat mindazoknak, akik jelenlétükkel megtisztelték Julesz Miklós halálának emlékére rendezett tudományos ülésünket. László Ferenc dr. 120 éve született Apáthy István a Stazione Zoologica di Napolban legtöbbet kutató, lángeszű orvos-zoológus Egyénisége a nagy humanista polihisztorokra emlékeztet, több tudományág területén úttörő, jövőbe mutató tudós. Kutatásai forradalmiak voltak a szövettanban és mikrotechnikában. Nagy koncepciójú előadó és szónok, haladó szellemű és ellenzéki (Kossuth-párti), Apáthy korának magyar és emberi problémáira élénken reagált. Külföldön a kutatók többsége elismerte és megbecsülte. Itthon ellene fordultak a kormánypárti (67-es) akadémikusok, ezért nem kapta meg az akadémiai rendes tagságot, sőt, az Akadémián akkor szokásos emlékbeszéd megtartását is húzták-halasztották. Küzdelmek, szenvedések, megpróbáltatások jutottak osztályrészéül a végtelenül lelkiismeretes, tiszta jellemű, tragikus sorsú magyar lángésznek. Budapesten született 1863. január 4-én. A lelkes és nyugtalan természetű Apáthy az Egyetemen Margó Tivadar előadásaiból, amelyekben többször hangzott elő, hogy az idegrendszer szövettanában még sok a megoldandó probléma, kapta kutatásaihoz az első indítékot. 1885-ben megszerezte orvosi oklevelét, ugyanebben az évben a cikkben közölte azokat a tapasztalatokat, amelyeket hallgatóként szerzett a klinikai kórtermekben. Éles megfigyelőképesség és szociális gondolkodás jellemzői ezeknek a cikkeknek. Kora sok orvosáéhoz (Margó Tivadar, Chyser Kornél, Horváth Géza stb.) hasonlóan Apáthy István érdeklődése is a zoológiai tudományágak felé fordult. Ezért volt Margó tanársegéde (1885—86). A kagylók szövettanáról írt tanulmányai után, profeszora tanácsára a piócafélék kutatásában törekedett a mikrotechnikai módszerek, elsősorban metszetek készítésének tökéletesítésére. Még 1885-ben a simaizom gyarapodásáról és pótlásáról írt cikkeket. 1886. január 30-tól a Stazione Zoologica di Napoliban folytatta kutatásait. Ezek döntőek voltak egész életének alakulására. A nápolyi intézetben folyó élénk tudományos életen kívül a Mediterraneum is vonzotta. A darwini elv, az állatokról alkotható összkép homályos volna a tenger állatvilágának ismerete nélkül vezette a 23 éves Apáthyt Nápolyba. Ezután is csaknem minden évben 1914. augusztus 13-ig tanulmány útján összesen 87 hónapot és 14 napot dolgozott itt. Anton Dohrn (1840 —1909) az intézet alapítója és igazgatója a Nápolyiöbölből flórájának és faunájának monografikus feldolgozásával kapcsolatban a piócafélék alkattani és rendszertani vizsgálatait Apáthyra bízta, miután ő már itthon is kimagasló eredményeket ért el ezen a területen. A hazai vizekből és a Nápolyi-öbölből gyűjtött piócákon végzett bonc-, szövet- és rendszertani kutatásairól egymás után jelentek meg, alapos, gyakran könyvterjedelmű dolgozatai. Széles körű saját ismereteinek, kiváló mikrotechnikai készségének, gyakorlott és ügyes kezének, kitűnő adottságainak, tárgyszeretetének, szorgalmának, rendkívül irodalmi tájékozottságának eredménye 3 év alatt 12 nagyszabású publikáció. E kutatásai közben jutott forradalmilag ható felfedezéseihez. Ezeknek további vizsgálatát mindennél fontosabbnak tartotta, így lett kutatásainak egyik súlypontja a neurohisztiológia. Nápolyból a német, svájci, belga és holland egyetemet, a párizsi tudományos intézeteket is felkereste. Kiemelendő kutatásai, külföldi tapasztalatai méltóvá tették arra, hogy 1888-ban a budapesti egyetemen magántanár, 27 éves korában, 1890-ben Kolozsvárt professzor, és 1898-ban az Akadémia levelező tagja legyen. Alapvetőek és világhírűek mikrotechnikai kutatásai, talán ezekben volt Apáthy a legnagyobb. Módszereit mély fizikai és kémiai ismeretei alapján dolgozta ki. Idegszövettani vizsgálatait is módszerei állandó tökéletesítésével végezte. Számtalan tanulmányában és könyve I. és II. kötetében (1895, 1900) számolt be a mikrotechnika minden ágában végzett kutatásairól. Műszereit is maga tervezte. Mások és saját tapasztalatainak eredményeit összevetette, kriikailag feldolgozta; ezzel önálló tudományágat teremtett: mikrotechnikát. Előtte és utána is sokan munkálkodtak ezen a területen, de pontosság, találékonyság, a metodikák következetes és zseniális kidolgozásában ő minden kutató fölé emelkedett. 1083