Orvosi Hetilap, 1984. január (125. évfolyam, 1-5. szám)
1984-01-22 / 4. szám - HORUS - Kenéz János: Joseph Babinski (1857-1932), a francia klinikai neurológia egyik úttörője
Freud tanait. Ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy a XIX. századvég nagy német neurológusait gyakran idézi műveiben. Későbbi munkákat azonban nemigen vesz figyelembe. Pld. a Bordet—Wassermann-reakcióról nem ejt sehol szót. A német neurológusok viszont már a kilencszázas években név szerint írtak a Babinski-reflexről. [A. Strümpell (1853—1925) és W. Erb (1840—1921)]. Babinski sokáig foglalkozott a védekezőreflexekkel (Abwehr-reflex). Ezek a nézetei nem találtak egyértelmű visszhangra. Nézeteit Londonban, a Royal Society előtt 1922-ben fejtette ki. Halálakor élképpen jellemzi Vaquez elhunyt barátját: „Sokat dicsérték a megfigyelőtehetségét, éles meglátásait és elsősorban a tiszta emberi értelemre épített logikáját. Ezek az erények azonban nem elegendők a Babinski-életmű vázolásához, ehhez hozzá kell illesztenünk egy hibát, mely azonban Babinskinél erénnyé vált. Az örök kételkedés, mely azonban nála nem fajult el aggályoskodássá. Az ő kételyei nem torkolltak tagadásba, hanem az alkotó, gyümölcsöző kétely volt, mely a valódi megismeréshez, az igazsághoz vezette el.” 1958-ban a francia neurológiai társaság — egy évvel elkésve — nagyszabású ünnepséget rendezett születésének századik évfordulója alkalmából, ahol a megjelent küldöttek a különböző országok neurológiai egyesületének küldötteként — általában kissé fellengzősen — emlékeztek meg a nagy francia klinikusról. A magyar ideggyógyász társaságot Lehoczky Tibor (1897—1971) kéviselte. A nagyszabású emlékbeszédet Raymond Garcin tartotta, aki, mint Babinski-tanítvány leszögezte, hogy a klinikai neurológia alapjainak lerakásával Babinski felfedezései összehasonlítóak Allenbrugger és Laennec felfedezéseivel. A svájci előadó szemére vetette, hogy nem igyekezett hisztológiailag alátámasztani klinikai megfigyeléseit, viszont hiányolta, hogy nincs egyetlen betegség, amely a nevét viselné. A klinikus, akinek kivné betegágyat jelent, ma sem, a medicina technikai forradalmának időszakában sem tekintheti Babinski jelmondatát elavultnak: Observatio este lex suprema. Kenéz János dr. Halottaink Bálint Vince dr. (1922) John F. KH-Ri. belgy. csv. 1983. júl. 15-én; Báló Mária dr. (1956) tiszavasvári körz. orvos 1983. ápr. 6-án; Bíró Endre dr. (1942) nyíradonyi körz. orvos 1983. máj. 3-án; Fábián Gyula dr. (1907) dunakeszi nyugd. üzemi fogorvos 1983. júl. 4-én; Földes Elemér dr. (1900) budapesti IX. ker. nyugd. Bőrgondozó Int. főorvos 1983. aug. 15-én; Galambos László dr. (1926) budapesti BKV üzemi főorvos 1983. szept. 11-én; Gárdos Ernő dr. (1907) debreceni Rt. nyugd. gyermekgy. főorvos 1983. ápr. 29-én; Glauber Andor dr. (1910) Semmelweis OTE Ortopéd Kim. nyugd. egyetemi tanár 1983. aug. 24-én; Hady Antal dr. (1903) budapesti XXI. ker. Ri. nyugd. seb. főorvos 1983. aug. 17-én; Haller Ödön dr. (1896) budapesti V. ker. Ri. nyugd. ortop. főorvos 1983. évben; Hámori Andor dr. (1927) baktalórántházi Tbc Kórh. főorvos 1983. aug. 22-én; Hidas István dr. (1903) budapesti V. ker. Ri. nyugd. felülv. főorvos 1983. szept. 22-én; Kovalszky Róbert dr. (1907) tatai Kórház nyugd. belgy. főorvos 1983. aug. 20-án; Lánczy Ferenc dr. (1904) Közp. Stomat. Int. nyugd. főorvos 1983. máj. 14-én; László Ferenc dr. (1944) Semmelweis OTE I. Női Kimn. tanársegéd 1983. jún. 17-én; Lévai Aranka dr. (1893) budapesti XVI. ker. Ri. nyugd. fogszakorvos 1983. aug. 24-én; Lindenmayer Erzsébet dr. (1936) budapesti IV. ker. üzemorvos 1983. szept. 5-én; Losonczy Ferenc dr. (1906) nyíregyházi Ri. nyugd. szem. főorvos 1983. ápr. 6-án; Lőrinczy Ervin dr. (1898) Stomat. Int. nyugd. vez. főorvos 1983. júl. 24-én; Marek Antal dr. (1903) budapesti IV. ker. Rt. nyugd. felülv. főorvos 1983. szept. 10-én; Masszi Ferenc dr. (1925) budapesti Balassa Kh. belgy. főorvos 1983. szept. 5-én; Mecseki Rudolf dr. (1913) budapesti István Kórház nyugd. onkol. főorvos 1983. júl. 26-án; Nagyváradi János dr. (1912) budapesti V. ker. Ri. nyugd. főorvos 1983 aug. 20-án; Szalay Károly dr. (1922) budapesti Danubius Száll. vez. főorvos 1983. aug. 10-én; Valent Mihály dr. (1891) nyíregyházi Ri. nyugd. reuma főorvos 1983. máj. 15-én; Atanaszov György dr. (1925) budapesti BKV üzemorvos 1983. évben; Bajor Ferenc dr. (1910) móri Rt. nyugd. ig. főorvos 1983. szept. 21-én; Berényi Zsuzsanna dr. (1953) egri Rt. fül-orr-gégeorvos 1983. febr. 6-án; Bognár Tibor dr. (1903) soproni Bőrgond. nyugd. vez. főorvos 1983. szept. 30-án; Czimber Károly dr. (1908) soproni MÁV-Ig. nyugd. kerületi orvos 1983. szept. 30-án; Cucin Rózsa dr. (1912) pécsi Ri. nyugd. sebész szakorvos 1983. okt. 23-án; Csatári András dr. (1950) tatabányai üzemorvos 1983. jún. 15-én; Darnóy Éva dr. (1910) soproni Ri. nyugd. üzemorvos 1983. szept. 1-én; Deli Károly dr. (1902) pécsi Rt. nyugd. felülv. főorvos 1983. jan. 27-én; Dienes Valéria dr. (1950) budapesti Korvin O. Kórház gyermekgy. 1983. febr. 16-án; Ember Magdolna dr. (1926) putnoki körz. főorvos 1983. júl. 2-án; Farkas Gyula dr. (1926) pécsi Igazságügyi Orvost. Int. docens 1983. jan. 17-én; Fischer Miklós dr. (1904) egri MÜCSÖ nyugd. főorvos 1983. jan. 29-én; Fogarasi Nándor dr. (1912) soproni Ri. nyugd. vez. főorvos 1983. szept. 30-án; Fritz Ferenc dr. (1903) győri Kórház-Ri. nyugd. nőgy. szakorvos 1983. máj. 26-án; Giesel Vilmos dr. (1918) ajkai nyugd. üzemorvos 1983. júl. 15-én; Hegedűs Elvira dr. (1926) székesfehérvári nyugd. belgy. szakorvos 1983. aug. 7-én;