Orvosi Hetilap, 1984. március (125. évfolyam, 10-13. szám)
1984-03-25 / 13. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Ternai Antal - Kulcsár Gizella - Dán Pál - Pataki Ilona - Veszelovszky Iván - Nász István: Hüvelyi mikrobák vizsgálata nővédelmi rákszűrések kapcsán
lemezen szétterítettük. A baktériumok, a trichomonas és a gomba kimutatására előzőleg láng felett zsírtalanított tárgylemezen készítettünk preparátumot, amelyet Gram és Giemsa szerint festettünk. A baktériumok további izolálására a hüvelyváladékot Stewart táptalajba oltottuk. A vírus antigének kimutatását immunfluorescensz mikroszkóppal vizsgáltuk: a porció felszínéről nyert citológiai preparátumot szobahőn szárítottuk, majd acetonnnal fixáltuk, és konjugált antivirális immunsavakkal kezeltük. Az alkalmazott hiperimmunsavakat adeno- és herpes simplex vírusok ellen nyálban termeltük; az adenovírus elleni savót fluoreszcein-izotiocianáttal, a herpes vírus ellenit rodaminnal konjugáltuk. Az immunfluorescensz vizsgálatokat Zeiss-Fluoral, fluoreszcensz mikroszkóppal 600-szoros nagyítással értékeltük. A rodaminnal konjugált antitherpes ellenanyag narancsvörös színben, míg a fluoreszceinizocianáttal konjugált adenovírus elleni antitest zöldessárga színben fluoreszkált. Eredmények Összesen 700 mikroba vizsgálat történt, ebből 200 vírus antigén és 500 egyéb mikroorganizmus irányában. A baktériumok, a trichomonasis és a mikózisok arányát a hüvely vegyhatásának megváltozása alapján az 1. ábrán mutatjuk be. Vizsgálataink alapján szembetűnő, hogy a szűrésre jelentkező, látszólag egészséges nők lúgos vegyihatású hüvelyében potenciális kórokozókat sikerült izolálni. Ezenkívül a lúgos pH-jú közegben lényeges eltérés észlelhető egyes ágensek (mint pl. az E. coli) előfordulásában. A hüvely vegyhatásának tükrében 100 lúgos és 100 savas közegben végeztünk vizsgálatokat a vírus antigének kimutatására. Az eredményeket 2. ábra: Vírus antigének előfordulása a hüvely vegyhatásának tükrében (n = 200) Megállapítható, hogy a lúgos irányú eltolódás az egyéb mikroorganizmusok mellett a herpes simplex vírus 2-es genitális típusa kimutathatóságának is kedvez, és feltűnő, hogy ebben a csoportban egyéb vírus antigén jelenlétét nem észleltük. Az egyidejűleg vizsgált savas vegyhatású terhes és nem gravid nők eseteiben a hüvely vegyhatásának vizsgálata alapján lényeges különbség van a vírushordozást illetően, mivel ezekben az esetekben csak adenovírus antigén fordult elő. Ennek arányában a terhes és a nem gravid nők között is lényeges a különbség a terhesek javára. Figyelemre méltó tehát, hogy a pozitív herpes vírus antigén fluoreszcenciát a lúgos vegyhatású, adenovírust pedig a savas pH-jú nők eseteiben észleltünk. Bár az ábrán nem szerepel, de szükségesnek tartjuk megemlíteni a mikoplazma jelenlétét is, amelyet különösen régóta fennálló fluorok néhány esetében észleltünk. Megbeszélés Az irodalmi adatok (6, 29, 34, 40, 43) és megfigyeléseink alapján a hüvely pH-jának lúgos irányú eltolódása számos ismert (pl. különböző fertőzések, jóindulatú méhszájsebek, cervicitiszek, hormonváltozások, orális antikoncipiensek, terhesség, perimenopauza) és egyéb, ismeretlen tényezők alapján jöhet létre, ami kedvez a hüvely patogén flóráinak. Az elmúlt évtizedekben, de különösen napjainkban számos gyakorló orvos érdeklődése a különböző mikrobák által kiváltott patológiás folyamatokra terelődik, mivel ezek előfordulása és jelentősége fokozódik (1, 2, 3, 4, 5, 8, 9, 10, 11, 13, 16, 17, 19, 21, 23, 25, 27, 31, 36, 37, 39, 41, 42, 45, 46, 48). E jelenségnek természetesen alapját adták a halmozódó új ismeretek virológiai vonatkozásai is, amelyek specifikusak lehetnek a gyulladásos folyamatok kiváltásán túlmenően a sejtek rosszindulatú átalakítására is. Erre vonatkozóan kiemelendők még több külföldi (7, 14, 15, 20, 24, 26, 28, 30, 33, 35, 38, 47) és hazai (12, 32, 44) szerző adatai is. A mai ismeretek szerint a genitális herpes fertőzést elsősorban a HVS2 okozza. A nemi szerveken előforduló vírus infekciók lefolyása általában könnyebb, sokszor tünet nélküli. E jelenség azzal magyarázható, hogy a folyamat legtöbbször subklinikus formában marad. De Kulcsár és Nász (22) szerint az egészséges nők hüvelyi pH-ja is szerepet játszhat, ugyanis a savas vegyhatás a herpes simplex vírus szaporodására kedvezőtlen. Az éveken át szerzett klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a bakteriális, a trichomonas, a gombás és egyéb mikróbás megbetegedések kimutatása és gyógykezelése pontos laboratóriumi és elméleti ismereteket követel. A nehézséget azonban ma már nem is ez okozza, hanem, hogy mely mikroorganizmust tekintsük patogénnek? A klinikusok és a kutatók egy része még ma is szemléleti harcban áll egymással. Ezt hangsúlyozná az a körülmény is, hogy a régóta fennálló fluorok hátterében jelenlevő Escherichia colit nem mindenki tartja felelősnek a betegség kialakulása 1. ábra: Különböző mikroorganizmusok aránya a hüvely vegyhatásának vizsgálata kapcsán (n . 500)