Orvosi Hetilap, 1984. március (125. évfolyam, 10-13. szám)

1984-03-25 / 13. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Ternai Antal - Kulcsár Gizella - Dán Pál - Pataki Ilona - Veszelovszky Iván - Nász István: Hüvelyi mikrobák vizsgálata nővédelmi rákszűrések kapcsán

lemezen szétterítettük. A baktériumok, a trichomonas és a gomba kimutatására előzőleg láng felett zsírtala­nított tárgylemezen készítettünk preparátumot, ame­lyet Gram és Giemsa szerint festettünk. A baktériu­mok tová­bbi izolálására a hüvelyváladékot Stewart táptalajba oltottuk. A vírus antigének kimutatását immunfluorescensz mikroszkóppal vizsgáltuk: a por­ció felszínéről nyert citológiai preparátumot szobahőn szárítottuk, majd acetonnnal fixáltuk, és konjugált antivirális immunsavakkal kezeltük. Az alkalmazott hiperimmun­savakat adeno- és herpes simplex vírusok ellen nyálban termeltük; az adenovírus elleni savót fluoreszcein-izotiocianáttal, a herpes vírus ellenit ro­­daminnal kon­jugáltuk. Az immunfluorescensz vizsgálatokat Zeiss-Fluo­­ral, fluoreszcensz mikroszkóppal 600-szoros nagyítás­sal értékeltük. A rodaminnal konjugált antitherpes el­lenanyag narancsvörös színben, míg a fluoreszcein­­izocianáttal konjugált adenovírus elleni antitest zöl­dessárga színben fluoreszkált. Eredmények Összesen 700 mikroba vizsgálat történt, ebből 200 vírus antigén és 500 egyéb mikroorganizmus irányában. A baktériumok, a trichomonasis és a mikózisok arányát a hüvely vegyhatásának meg­változása alapján az 1. ábrán mutatjuk be. Vizsgálataink alapján szembetűnő, hogy a szű­résre jelentkező, látszólag egészséges nők lúgos vegyihatású hüvelyében potenciális kórokozókat si­került izolálni. Ezenkívül a lúgos pH-jú közegben lényeges eltérés észlelhető egyes ágensek (mint pl. az E. coli) előfordulásában. A hüvely vegyhatásának tükrében 100 lúgos és 100 savas közegben végeztünk vizsgálatokat a vírus antigének kimutatására. Az eredményeket 2. ábra: Vírus antigének előfordulása a hüvely vegyhatá­sának tükrében (n = 200) Megállapítható, hogy a lúgos irányú eltolódás az egyéb mikroorganizmusok mellett a herpes simplex vírus 2-es genitális típusa kimutathatósá­­gának is kedvez, és feltűnő, hogy ebben a cso­portban egyéb vírus antigén jelenlétét nem észlel­tük. Az egyidejűleg vizsgált savas vegyhatású terhes és nem gravid nők eseteiben a hüvely vegy­hatásának vizsgálata alapján lényeges különbség van a vírushordozást illetően, mivel ezekben az esetekben csak adenovírus antigén fordult elő. En­nek arányában a terhes és a nem gravid nők kö­zött is lényeges a különbség a terhesek javára. Fi­gyelemre méltó tehát, hogy a pozitív herpes vírus antigén fluoreszcenciát a lúgos vegyhatású, adeno­­vírust pedig a savas pH-jú nők eseteiben észlel­tünk. Bár az ábrán nem szerepel, de szükségesnek tartjuk megemlíteni a mikoplazma jelenlétét is, amelyet különösen régóta fennálló fluorok néhány esetében észleltünk. Megbeszélés Az irodalmi adatok (6, 29, 34, 40, 43) és meg­figyeléseink alapján a hüvely pH-jának lúgos irá­nyú eltolódása számos ismert (pl. különböző fertő­zések, jóindulatú méhszájsebek, cervicitiszek, hor­monváltozások, orális antikoncipiensek, terhesség, perimenopauza) és egyéb, ismeretlen tényezők alap­ján jöhet létre, ami kedvez a hüvely patogén fló­ráinak. Az elmúlt évtizedekben, de különösen nap­jainkban számos gyakorló orvos érdeklődése a kü­lönböző mikrobák által kiváltott patológiás folya­matokra terelődik, mivel ezek előfordulása és je­lentősége fokozódik (1, 2, 3, 4, 5, 8, 9, 10, 11, 13, 16, 17, 19, 21, 23, 25, 27, 31, 36, 37, 39, 41, 42, 45, 46, 48). E jelenségnek természetesen alapját adták a halmozódó új ismeretek virológiai vonatkozá­sai is, amelyek specifikusak lehetnek a gyulladá­sos folyamatok kiváltásán túlmenően a sejtek rosszindulatú átalakítására is. Erre vonatkozóan kiemelendők még több külföldi (7, 14, 15, 20, 24, 26, 28, 30, 33, 35, 38, 47) és hazai (12, 32, 44) szerző adatai is. A mai ismeretek szerint a genitális herpes fer­tőzést elsősorban a HVS2 okozza. A nemi szerve­ken előforduló vírus infekciók lefolyása általában könnyebb, sokszor tünet nélküli. E jelenség azzal magyarázható, hogy a folyamat legtöbbször subkli­­nikus formában marad. De Kulcsár és Nász (22) szerint az egészséges nők hüvelyi pH-ja is szerepet játszhat, ugyanis a savas vegyhatás a herpes simp­lex vírus szaporodására kedvezőtlen. Az éveken át szerzett klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a bakteriális, a trichomonas, a gombás és egyéb mikróbás megbetegedések ki­mutatása és gyógykezelése pontos laboratóriumi és elméleti ismereteket követel. A nehézséget azonban ma már nem is ez okozza, hanem, hogy mely mik­roorganizmust tekintsük patogénnek? A klinikusok és a kutatók egy része még ma is szemléleti harcban áll egymással. Ezt hangsú­lyozná az a körülmény is, hogy a régóta fennálló fluorok hátterében jelenlevő Escherichia colit nem mindenki tartja felelősnek a betegség kialakulása­ 1. ábra: Különböző mikroorganizmusok aránya a hüvely vegyhatásának vizsgálata kapcsán (n . 500)

Next