Orvosi Hetilap, 1984. október (125. évfolyam, 41-44. szám)

1984-10-07 / 41. szám - Fráter Loránd: Dr. Kelemen János (1932-1984)

Dr. Kelemen János (1932-1984) A magyar radiológiát és a magyar orvostársa­dalmat megrendítő csapás érte 1984. augusztus 7-én, mikor tragikus körülmények között elhunyt Dr. Kelemen János egyetemi tanár, a Szegedi Radioló­giai Klinika igazgatója. Gyulán született és ott is járt középiskolába. Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte és a Debreceni Orvostudományi Egyetemen nyert orvo­si diplomát is, „summa cum laude” minősítéssel. Alma materén előbb egy évig sebészként dolgozott, majd a röntgen-osztály munkatársa lett és 1959-beli röntgenológiából jelesen szak­vizsgázott. Debreceni évei alatt komoly szakmai elismerést vívott ki ma­gának a röntgendiagnosztika területén kifejtett munkásságával és tudományos munkája alapján itt védte meg kandidátusi értekezését 1972-ben, „Renális érelváltozások röntgendiagnosztikája” címmel. Tevékenységét 1974-ben docensi kinevezés­sel honorálták. Szegedre 1976-ban nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárnak a Röntgen Klinikára, mely mű­ködése alatt, a kobalt-therápiás osztály megnyitá­sakor új elnevezést nyert: Radiológiai Klinika lett. Kelemen professzor több mint negyedszázados szakmai munkássága során, száznál több nyomta­tásban megjelent közleményében jobbára röntgen­diagnosztikai kérdésekkel, főleg az uropoetikus rendszer vizsgálatával, illetve a vasographiás eljárá­sok módszertani és diagnosztikai kérdéseivel fog­lalkozott, de számos eredményt ért el és publikált sugártherápiás téren is. Szegedi tevékenységének súlypontját a katé­teres diagnosztika és therápia, illetve a daganatos betegségek komplex kezelése képezte. A klinika ko­rábbi profilja a keringésdinamikai változások an­­giographiás vizsgálatával és a röntgen-kontraszt­anyagok pharmakokinetikájának tanulmányozásá­val bővült. Vezetése alatt az intézet a klinikusokkal szoros együttműködésben bevezette a legkorszerűbb invazív diagnosztikai eljárásokat. Sikerült elérni, hogy a non-invazív ultrahang-diagnosztika is meg­induljon, s így a hagyományos röntgendiagnosztika mellé egy újabb képalkotó eljárás is bekerült a kli­nika diagnosztikai fegyvertárába. A sugártherápiás osztályon — az annak létesítése óta eltelt rövid 4 év alatt is —­a besugárzástervezés és az irradiációs technika új eljárásai honosodtak meg. Hazai és külföldi kongresszusokon több mint Orvosi Hetilap 1984. 125. évfolyam, 41. szám 100 előadást tartott. Tanulmányúton járt Rostock­ban, Hamburgban, Moszkvában, Leidenben, Aachenben, Stockholmban, Londonban, Lundban, kongresszuson Rómában, Madridban, Hamburg­ban és Athénban. Ezeken az utakon széles körű nemzetközi kapcsolatokat épített ki, amit a nem­zetközi tudományos együttműködés keretei között, mindnyájunk javára kamatoztatott. Azon fárado­zott, hogy külhoni tapasztalataiból minél többet al­kalmazzon, hazai körülményeinkhez és lehetősége­inkhez igazítva. A szegedi évek során munkatársait is magával ragadó, hatalmas lendülettel dolgozott, minden erejével azon volt, hogy a betegek minden­kor a lehető legtöbbet kapják abból, amit a tudo­mány napjainkra elért, ugyanakkor gondja volt arra is, hogy őket a leghumánusabb környezetben, emberi problémáikra is odafigyelve kezelje. Komoly gondot fordított szaktárgya oktatásának kérdéseire is, mindent elkövetett azért, hogy a radiológia ok­tatása gyakorlatibb jellegű legyen és jobban meg­feleljen az általános orvosképzés korszerű igényei­nek, ugyanakkor tükrözze a napjainkban végbeme­nő technikai-tudományos haladást is. Nagy aktivitást fejtett ki hazai tudományos társaságaink életében, javaslatokat dolgozott ki a radiológia oktatása, művelése és fejlesztése vonat­kozásában, a diagnosztika és onkotherápia területén egyaránt. Neve és munkássága hamarosan hatá­rainkon túl is ismertté vált, a radiológia külföldi kiválóságai a magyar szakmai élet jeles képviselőjé­nek tekintették, és megbecsülésüket tiszteleti tag­ságokkal és diplomákkal fejezték ki. Tagja volt a Magyar Radiológusok Társaságának, a Magyar Nukleáris Orvostudományi Társaságnak és a Ma­gyar Gastroenterológus Társaságnak. A Magyar Ra­diológusok Társasága vezetőségi tagjául választotta. A Német Demokratikus Köztársaság Orvosradio­lógiai Társasága levelező tagsággal tüntette ki és tagja lett az Európai Radiológus Társaság választ­mányának is. Mint Csongrád megyei szakfőorvos, gondját vi­selte a megyében lévő röntgenosztályoknak, részt vállalt a szakorvosképzésből és továbbképzésből, ezen túlmenően mindenkor szívesen vállalkozott az ország más megyéiben és Budapesten is továbbkép­ző előadások tartására. A Klinika mindennapos életét, működését a legjobb külföldi példák alapján szervezte meg, és minden igyekezetével azon volt, hogy munkatársai az adott lehetőségekhez mérten minél jobban fel­zárkózzanak az európai élvonalhoz. Kelemen János professzort egy önerejéből meg­valósított, szép ívű pálya csúcsán ragadta el az értelmetlen halál, elképzelésekkel és tervekkel tel­ve távozott. Az, amit mindebből mégis megvalósít­hatott, a sors könyörtelen türelmetlensége ellenére is örökre biztosítja helyét a magyar orvostudósok legjobbjai között. Fráter Loránd dr. 2475

Next