Orvosi Hetilap, 1987. július (128. évfolyam, 27-30. szám)
1987-07-05 / 27. szám - Bánki M. Csaba: Neuropeptidek: új láncszem a pszichiátriai betegségek patogenezisében
bánki B.csaba dr. Neuropeptidek: új láncszem a pszichiátriai betegségek patogenezisében Szabolcs-Szatmár Megyei Elme- és Ideggyógyintézet, Nagykálló A neuropeptid-kutatás az alap- és klinikai neurobiológia egyik leggyorsabban fejlődő területe. A ma ismert peptidek száma meghaladja a 20-at és hónapról hónapra növekszik. A csupán néhány éve tartó klinikai vizsgálatok máris jelentős adatbázist szolgáltatnak több, máig ismeretlen patogenezisű neurológiai és pszichiátriai betegség jobb megértéséhez. Az áttekintésben érintjük néhány peptidhormon klinikai alkalmazásának tapasztalatait stimulációs tesztekben, majd a tíz legfontosabb neuropeptid humán vizsgálati eredményeit foglaljuk össze a teljesség igénye nélkül. A neuropeptid-kutatás a klinikai neurobiológia egyik legígéretesebbnek tűnő területe, amely várhatóan rövidesen hozzájárul a pszichiátriai betegségekről alkotott képünk jelentős előrehaladásához. A neuropeptidek: a központi idegrendszerben vagy ott is termelődő, kémiailag peptidszerkezetű, endokrin és magatartás-szabályozó hatásokkal rendelkező anyagok kutatása a neurobiológia egyik legfiatalabb ága, története alig több mint egy évtizedet ölel fel. A rövid idő ellenére a tudományos előrehaladás e területen nagyon gyors, a szükséges technológiai feltételek létrehozásának önmegtermékenyítő hatására is logisztikusan fejlődik. Alig néhány évvel egy-egy neuropeptid szerkezetének feltárása után sok esetben már a szintézist is megoldották, így az illető vegyület vizsgálati vagy terápiás célokra már a humán gyógyításban is rendelkezésre áll; ez történt pl. elsőként a thyreotropin-stimuláló hormon (TRH), majd a corticotropin-stimuláló faktor (CRF) esetében. A neuropeptidek elsőként megismert endokrin hatásairendszerint valamelyik hypophysishormont sti- Orvosi Hetilap 1987. 128. évfolyam 27. szám Neuropeptides: New steps toward psychiatric pathogenesis. Research into neuropeptides has been one of the most rapidly growing area of basic and clinical neurobiology. The number of chemically identified neuropeptides is now well over 20 and steadily increasing. Clinical studies have been done for only a few years but they have already provided an important data base for a better understanding of the pathogenesis of several neurological and psychiatric disorders. In this review we deal with the use of some peptides as clinical challenge tests as well as the most significant results of the measurements of the ten best-known neuropeptides in human body fluids. This area appears to he one of the most promising ones in neurobiology and will probably contribute to a significant progress in our view of many psychiatric disorders. mutáló vagy gátló hatásaik mellett hamar ismertté váltak ezek közvetlen magatartás-szabályozó tulajdonságai is részben állatkísérletekből, részben a humán alkalmazás során megfigyelt jelenségekből kiindulva (27, 32). A központi idegrendszer és az endokrin rendszer szoros kapcsolata, sok tekintetben egységes („neuro-endokrin”) működése a két funkció korrelációját érthetővé teszi olyannyira, hogy egyes kutatók a külső hatásokra bekövetkező endokrin válaszokat is általánosított értelemben vett „viselkedés”-ként fogják fel (32). Napjainkban mintegy 20 olyan neuropeptid ismeretes, amelyet az emberi idegrendszerben sikerült megtalálni és kémiailag azonosítani: ez a szám hónapról hónapra növekszik. Legalább még egyszer ennyi a biológiai hatásokból ismert, különféle módszerekkel elválasztható, de kémiailag még nem tisztázott szerkezetű, esetleg nem egységes peptid jellegű hatóanyagok száma, valamint azoké, amelyek létezésére még csak következtetünk (ilyen pl. a prolactin-stimuláló faktor, az FSH-stimuláló hormon stb.). A neuropeptidek jelentős része biológiai hatása alapján az úgynevezett „endogén opioidok” csoportjába tartozik. A ma ismert ötféle receptorra ható, négy fő csoportba sorolt, számos ismert és még ismeretlen molekulát tartalmazó peptid-család kutatása önmagában annyi eredményt ad, hogy az évente megjelenő 2—300 angol nyelvű publikáció rendszeres áttekintésére a Peptides c. folyóirat 1981 óta önálló sorozatot indított (34). Az anyag terjedelme miatt összefoglalónkban az opioid peptidek ismertetéséről le kellett mondanunk. A nem-opioid peptidek kutatásának pszichiátriai vonatkozásait két fő részre bonthatjuk. Vizsgálhatók egyfelől emberen a szintetikus peptidek endokrin, biológiai és pszichikai hatásai az úgynevezett stimulációs tesztek segítségével; másfelől mérhetők az endogén Röviditések jegyzéke: ACTH — adrenocorticotrop hormon, corticotropin BOM — bombesin CCK — cholecystokinin CT — calcitonin CRF — corticotropin-releasing factor FSH — folliculus-stimuláló hormon GH — növekedési hormon (angolban: growth hormone) GRF — növekedésihormon-stimuláló faktor HVA — homovanillinsav 5HIAA — 5-hidroxiindolecetsav LRH — luteotropin-stimuláló hormon NE — noradrenalin, („norepinephrine”) NT — neurotensin PRL — prolactin RIA — radioimmunoassay SP — substantia-P, „P-anyag” SST — somatostatin TSH — thyreotropin, pajzsmirigy-stimuláló hormon TRH — thyreotropin-releasing hormon